Továbbra is veszélyben az Irinyi utcai családok lakhatása: válasz a Hajdúhadházi Önkormányzat félrevezető közleményére

Amint arról 2021. április 22-én beszámoltunk, több mint 80 lakos, köztük mintegy 50 gyermek lakhatása került veszélybe Hajdúhadházon – sajátos módon azért, mert az önkormányzat először 150, majd további 500 millió Ft támogatást nyert el mások mellett éppen a kilakoltatással fenyegetett családok életkörülményeik a javítására. Az Irinyi utcai önkormányzati bérlakásokban élő családok válságos helyzetről a Dikh Tv, a Partizán, az ATV és a Debreciner is beszámolt.

A családok mellett már eddig is sokan kiálltak. Az AVM által indított levélküldő-kampányban egy hét alatt több mint 1000 ember küldött levelet a hajdúhadházi polgármesternek annak érdekében, hogy a kilakoltatással fenyegetett családok számára az önkormányzat a továbbiakban is biztosítson tartós és megfizethető lakhatást.

Csáfordi Dénes, a település kormánypárti polgármestere az AVM megkereséseire mindeddig nem reagált, és nem tette lehetővé, hogy személyesen (illetve online) egyeztessünk az ügyben. 2021. május 3-án azonban a polgármester közzétett egy közleményt az önkormányzat honlapján, amit a Hajdúhadházi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is aláírt (aki a képviselő-testület szintén kormánypárti képviselője is).

Örömmel fogadjuk, hogy a közlemény szerint az önkormányzat nem tervezi „családok szétszakítását”. Szintén örömmel fogadjuk, hogy a polgármester nyilvánosan elköteleződött amellett, hogy az önkormányzat nem kíván olyan helyzetet előállítani, amely – a gyermekvédelmi törvény egyértelmű rendelkezésével szemben – a családok lakhatási problémái miatt gyermekeknek a szüleiktől való elválasztásához vezetne. Biztatóan hangzik az is, hogy a közlemény szerint az önkormányzat vezetői „elkötelezettek” abban, hogy „az ingatlan valamennyi bérlőjének és jogcím nélküli használójának lakhatása megoldódjon”.

A közleményből azonban nem derül ki, hogy a polgármester miként kívánja biztosítani, hogy az érintett családok lakhatása megoldódjon. Az önkormányzat eddigi ajánlatai – családok átmeneti otthonai elhelyezés, vagy „Keressenek albérletet!” – sajnos semmiképpen nem tekinthetők megoldásnak.

A látszat ellenére szintén aggodalomra ad okot a közlemény azon része, amely szerint az „önkormányzat anyagi támogatással segíti az ottlakókat”, illetve „már több család jelezte költözési szándékát és nyújtotta be támogatási kérelmét”. Az önkormányzat tisztviselői valóban személyesen próbálták rábeszélni az összes lakót, hogy nyújtsanak be kérelmet rendkívüli települési támogatásra a „kiköltözéshez szükséges költségek” kifizetése céljából. Az eseti segély maximális összege a hatályos helyi rendelet szerint 85.500 Ft. 

Az önkormányzat eljárását sajnos nem tudjuk jóhiszemű segítségnyújtásnak tekinteni. Inkább úgy tűnik, mintha a polgármester egy egyszeri segéllyel próbálná elhallgattatni azokat a családokat, akiket éppen a polgármester döntése miatt fenyeget hajléktalanná válás, és akik viszont – az egyébként is alacsony, és a világjárvány miatt kialakult gazdasági-társadalmi válság okán a korábbiaknál is alacsonyabb jövedelmük miatt – nyilván bármilyen pénzbeli támogatásra rászorulnak. Az önkormányzat ezzel él vissza.

Egyszeri 85.500 Ft édeskevés ahhoz, hogy az érintett családok lakást tudjanak bérelni a magánbérleti szektorban. A piaci lakbérek így is megfizethetetlenek a kilakoltatással fenyegetett családoknak, ahol egyébként is szinte lehetetlen bérlakást találnia egy többgyermekes cigány családnak. Úgy tűnik, mintha a telepszerű körülmények között élő családok lakhatási és életkörülményeinek a javítására kapott százmilliókat a polgármester továbbra is a családok földönfutóvá tételére kívánná felhasználni – amit nem igazol az sem, ha cserébe összesen néhány százezer forint segélyt kioszt a családok között. 

Ha a polgármester azt gondolja, hogy egyszeri segélyekkel „kipipálhatja” a támogatáshoz kapcsolódó pályázati feltételeket, vagy ezt „beveszik” majd a támogatást biztosító Európai Unió ellenőrző szervei, téved. Olyan forgatókönyv nincsen, hogy az önkormányzat úgy költheti el az európai adófizetők pénzét, hogy közben átveri és kisemmizi éppen azokat a szegénységben élő családokat, akiknek az életkörülményeinek a javítására az Európai Unió ezeket a forrásokat biztosította. 

Ezzel szemben álláspontunk szerint két forgatókönyv lehetséges. Az önkormányzat vagy módosítja a terveit, és biztosítja, hogy a fejlesztési források felhasználása javítsa az akcióterületen élő családok lakhatási és életkörülményeit – vagy ellehetetleníti a családok lakhatását, és elesik ezektől a forrásoktól. Az előbbi forgatókönyv szerint mindenki jól, az utóbbiban mindenki rosszul jár. A döntés a polgármesteré. 

Végezetül, végtelenül cinikusnak tartjuk, hogy a közlemény azzal zárul, hogy a kormánypárti polgármester és helyi képviselő pénzt gyűjt az Irinyi utcai bérlők megsegítésére. A családok eddig is szegénységben éltek, a lakhatásuk azonban kizárólag Csáfordi Dénes polgármester miatt került veszélybe. Csáfordi Dénes döntött úgy, hogy az önkormányzat ne hosszabbítsa meg a lakók bérleti szerződését – noha évtizedek óta azokban az önkormányzati bérlakásokban laknak. Csáfordi Dénes polgármester döntött úgy, hogy a mások mellett éppen ezeknek a családoknak a lakhatási és életkörülményeinek a javítására kapott 650 millió forintot az önkormányzat úgy tervezi felhasználni, hogy az a támogatási céllal szemben a családok lakhatásának az ellehetetlenítéséhez vezessen. 

Arra kérjük Csáfordi Dénes polgármestert, hogy vizsgálja felül az álláspontját, ne lehetetlenítse el hajdúhadházi családok lakhatását, ne próbálja őket, rosszhiszeműen, néhány tízezer forintnyi egyszeri segéllyel elhallgattatni, és ne próbálja a támogatási céllal ellentétesen felhasználni az európai adófizetők pénzét.

Az egyeztetéssel kapcsolatos felvetésünkre továbbra is várjuk a polgármester szíves válaszát.