A különböző kormányközeli médiumokban egyre sűrűbben, látszólag kampányszerűen kezdtek el megjelenni a hajléktalan emberek elleni uszító, gyűlöletkeltő tartalmak.
Jelenleg csak a meghosszabbított moratórium védi az embereket és családokat lakhatásuk elvesztésétől. Aktivistánk beszéde június 14-i pécsi sajtótájékoztatónkon.
Fél nap leforgása alatt a tulaj kipakoltatta bútorokat az összes helyigéből, szó szerint minden vittek magukkal, az összes ablakot és még a bejárati ajtót is elvitette az ingatlanból. Jelenleg egyetlen nyílászáró sem található benne, a lakáson átfúj a szél. Az ingatlanban a hiányzó csapok miatt nincs víz se, a tulajdonos a gázt is elzáratta.
A Város Mindenkié aktivistái egy tíz méteres molinót függesztettek ki STOP PRIVATIZÁCIÓ felirattal az Alagút fölé, hogy tiltakozzanak a Böröcz László által benyújtott törvénymódosító javaslat ellen, amelynek következménye lényegében a szociális bérlakásszektor megszűnése lenne. A csoport az akcióval a közvagyon kiárusítása ellen tiltakozik, és hangsúlyozza, hogy amennyiben június 14-én a Böröcz-féle törvénymódosítást elfogadják, azzal ellehetetlenítik a felelős lakáspolitikát Magyarországon.
Egy olyan országban szeretnénk élni, ahol a diákok megfizethető lakhatása előrébb való, mint a tőkés elitek érdeke. Ahol a bérlakásokat építik, nem pedig kiárusítják őket. Nem lehetne a Fudan egyetemre fordítandó pénzt szociális bérlakások építésére fordítani? Ahol a biztos lakhatás nem attól függ, hogy milyen körülmények közé születtél és ahol egyetlen gyereket sem szakítanak el a szüleitől csak azért, mert a szülő nem tud megfizetni még egy penészes albérletet sem.
Az önkormányzati bérlakások privatizációja helyett legalább háromszor-négyszer ennyi közösségi tulajdonú, megfizethető bérlakásra lenne szükség a jelenlegi lakhatási válság kezeléséhez.
Miért életbevágóan fontos egy hajléktalan ember számára, hogy ne szavazzák meg az önkormányzati bérlakások privatizációjáról szóló törvényjavaslatot? – aktivistánk, Gede Márton írása
Az önkormányzatok tulajdonjogának javasolt mértékű korlátozása gyakorlatilag a tulajdonhoz való jog teljes kiüresítésével és az államcélok megvalósulásának ellehetetlenítésével jár.
Az önkormányzati bérlakásszektor megszüntetése szociális válsággal fenyeget. A megfizethető bérlakásokat nem megszüntetni, hanem bővíteni kell, hiszen a lakhatási válságot, hasonlóan más európai országokhoz, a közösségi lakásszektor bővítése enyhítheti. Érthetetlen, hogy miközben a Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia tervezete is kiemeli a lakásszektor bővítésének fontosságát, a törvénymódosítás épp ez ellen kíván hatni.
