Tömeges kilakoltatás veszélye Hajdúhadházon

Hajdúhadházon 12 családot, több mint 80 lakost, köztük több mint 50 gyermeket fenyeget kilakoltatás. Az alacsony jövedelmű családok lakhatása azt követően került veszélybe, hogy Hajdúhadház Város Önkormányzata több száz millió forint támogatást nyert el egy olyan uniós pályázaton, amelynek éppen az volna a célja, hogy az önkormányzat javítsa a településen élők lakhatási körülményeit. A Város Mindenkié csoport (AVM) levélküldő kampányt indított annak érdekében, hogy az önkormányzat ne tegye hajléktalanná és földönfutóvá a kilakoltatás által fenyegetett családokat. 

Több mint 80 ember, köztük több mint 50 gyermek lakik Hajdúhadházon azokban az alacsony komfortfokozatú, Irinyi József utcai önkormányzati bérlakásokban, amelyek felújítására az önkormányzat sikerrel pályázott a Leromlott városi területek rehabilitációja című pályázaton.

A pályázat.gov.hu adatbázisban elérhető projektleírás szerint ezen belül a „4. szegregált területen 10 db szociális bérlakás komplex felújítása valósul meg az Irinyi utca 19-37. címeken”. A pályázat előírásai teljesen egyértelműek abban a tekintetben, hogy az elnyert támogatásból finanszírozott fejlesztések nem irányulhatnak az alacsony státuszú lakosság kiszorítására – Hajdúhadházon azonban egyelőre minden ebbe az irányba mutat.

A pályázati felhívás előírja, hogy minden, a projektben érintett család lakhatásáról kötelező gondoskodni oly módon, hogy a korábbihoz képest a lakhatási körülményeik javuljanak. Ezzel szemben az önkormányzat a felújítási tervekkel érintett önkormányzati bérlakások jelenlegi lakóit az otthonaik elhagyására szólította fel – anélkül, hogy bármilyen lakhatási lehetőséget biztosítana számukra.

Az önkormányzat terveiről a Hajdúhadházi Lapok című önkormányzati újság 2021 márciusi száma számolt be: „A bérlők bérleti szerződése hamarosan lejár, melyet önkormányzatunk nem tud meghosszabbítani, ugyanis elkezdődik a lakóingatlanok és környezetük teljes körű felújítása”.

A jelenleg is érvényes bérleti szerződéssel rendelkező családoknak az önkormányzat – a határozott idejű lakásbérleti szerződések korábban megszokott meghosszabbítása helyett – 2021 márciusában „lakásbérlet megszűnése” tárgyú leveleket küldött, amelyekben a jegyző arról tájékoztatta őket, hogy az önkormányzat a „bérlakások felújítását tervezi”, és ezért  a lakások 2021. április 30-ával történő elhagyására szólította fel őket. Ezt erősíti meg az önkormányzat honlapján közzétett jegyzői közlemény is.

Jelenleg a családok többségének még érvényes bérleti szerződése van. Vannak családok, akik az önkormányzati bérlakás mellé új helyiségeket építettek fel, hogy enyhítsék a lakások túlzsúfoltságát.

A kilakoltatással fenyegetett családoknak korábban is határozott idejű bérleti szerződésük volt, amelyeket az önkormányzat évről-évre hosszabbított. Évtizedek óta az Irinyi utcai bérlakásokban van otthonuk. Otthonaikból – és végső soron a településről – való elüldözésük technikája ebben az esetben az, hogy velük az önkormányzat ezúttal nem kíván újabb bérleti szerződést kötni.

A családok egybehangzó elmondása szerint az önkormányzat vezetői arra biztatták őket, hogy keressenek maguknak „albérletet”, a Hajdúhadházi Család- és Gyermekjóléti Központ munkatársai pedig családok átmeneti otthonai elhelyezés lehetőségét helyezték kilátásba. Amint azt a Dikh Tv riportjában megszólaltatott egyik édesanya is elmondta:

„Egyáltalán nincsen hova menjek a gyerekekkel […] A gyermekjóléti szolgálatnál volt egy esetkonferencia a gyerekek ügyében, és azt mondták, hogy ha nem lesz hova menjek, anyaotthont ajánlanak fel, és ha anyaotthonba nem tudok ennyi gyerekkel elmenni, akkor a gyerekeknek a felét oda kell adnom valakinek, azt mondták, és a többi gyerekkel, ahol tudnak helyet találni, oda elmegyünk. De ha nem lesz hely, akkor intézetbe viszik a gyerekeket.”

Arra az újságírói kérdésre, hogy lakhelyet nem biztosít-e számukra az önkormányzat, az édesanya azt válaszolta:

„Nem, azt mondták, hogy ők ezzel nem foglalkoznak, mindenki találjon saját magának […] azt mondták, hogy ennek már nincs visszaútja, ezt a polgármester úr eldöntötte.”

A piaci bérlakás és a családok átmeneti otthonában történő elhelyezés nem jelent megoldást a családok számára. A családok súlyos jövedelmi szegénységben élnek, munkaerőpiaci és jövedelmi helyzetük a koronavírus-járvány következtében tovább romlott.

A jelenlegi lakbérük sokszorosát kitevő piaci lakbérek megfizetése többségük esetében vagy lehetetlen volna, vagy más alapvető szükségleteik kielégítését lehetetlenítené el – vagyis nem maradna pénzük élelmiszerre. A bérlakások jelenlegi lakói ráadásul többnyire olyan (gyakran többgenerációs) sokgyermekes családok, akiknek még akkor is lehetetlen volna olyan bérlakást találniuk, amit kiadnak a számukra, ha erre volna elegendő jövedelmük. A lakókat a – településen és annak környékén egyébként is nagyon szűkös – bérlakáspiacon etnikai diszkrimináció is sújtja.

A családok átmeneti otthonai pedig, ahogy a nevük is jelzi, legfeljebb átmeneti elhelyezést biztosítanak az intézményi ellátásba kényszerülő családok számára. A lakóknak az önkormányzati bérlakások felújításának az idejéről történő – valóban átmeneti elhelyezése – egyes családok számára esetleg elfogadható lehet, de kizárólag abban az esetben, ha az önkormányzat garantálja, hogy a családok a felújítást követően visszaköltözhetnek az otthonaikba. Ettől a megoldástól az önkormányzat az AVM tudomása szerint mindeddig elzárkózott.

A családok elhelyezésével kapcsolatban kizárólag más településen – egyes esetekben Hajdúhadházról több mint száz vagy több száz kilométerre – lévő családok átmeneti otthonai merültek fel: intézményi elhelyezésük tehát a településről való elüldözésükkel lenne egyenértékű.

Ráadásul a családok átmeneti otthonaira vonatkozó szabályozás értelmében a jelenleg együttlakó és egy háztartást vezető családtagok közül többen – nagykorú gyermekek, nagyszülők – ebből az ellátásból is kiszorulnának, rájuk ebben az esetben a szó legszűkebb értelmében vett hajléktalanság várna.

Továbbá, a családok egy részében annyi gyermeket nevelnek, akik együttes befogadása családok átmeneti otthonaiban sem volna megoldható. Az egyik, fentebb idézett szülő elmondása szerint a Hajdúhadházi Család- és Gyermekjóléti Központ munkatársa ezért azt ajánlotta nekik, hogy a gyermekeinek egy részével költözhetne egy családok átmeneti otthonába, a többi gyermekét pedig állami gondozásba vennék.

Egy ilyen „ajánlat” valójában fenyegetés, amely egyértelműen ellentétes a gyermekvédelmi törvény 7. §-ával, amely szerint „gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani”. A családok elmondása szerint szintén előfordult, és szintén elfogadhatatlan, hogy egy olyan családnak, ahol a gyermekeket a két szülő együtt neveli, kizárólag az anya és a gyermekek elhelyezését helyezték kilátásba.

A családok átmeneti otthonában történő elhelyezéssel azonban a legfontosabb probléma az, hogy az nem jelent tartós megoldást, és nem jelent önálló lakhatást.

Ha az önkormányzatnak  az Európai Unió jóvoltából a korábbiaknál jóval több pénze van a hajdúhadházi családok, és közülük is elsősorban a „telepszerű körülmények között élők” lakhatási körülményeinek a javítására, akkor miért kellene akár egyetlen hajdúhadházi családnak is családok átmeneti otthonaiba – lényegében a gyermekes családok számára fenntartott hajléktalanellátásba – kényszerülnie?

A családok intézményi ellátásba kényszerítése ráadásul közpénzügyi szempontból is értelmetlen és kártékony dolog. A kilakoltatással fenyegetett családok átmeneti otthonaiban elhelyezhető családtagjainak az intézményi ellátása becslésünk szerint egyetlen év alatt legkevesebb 50 millió Ft-ba kerülne.

A Város Mindenkié (AVM) az ügyben 2021. április 14-én levélben fordult Csáfordi Dénes polgármesterhez. A levél felhívta a polgármester figyelmét az Egyenlő Bánásmód Hatóság miskolci „Számozott utcák” ügyében született határozatára és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kapcsolódó ítéletére. Továbbá a vonatkozó ombudsmani jelentésekre, az Emberi Jogok Európai Bíróságának a kapcsolódó esetjogára, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseire, amelyek betűjét és szellemét egyaránt sértené, ha az önkormányzat megfelelő elhelyezés – tartós, biztonságos és megfizethető lakhatási lehetőség – biztosítása nélkül lakoltatná ki és űzné el a településről rászoruló családokat.

Az AVM arra kérte a polgármestert, hogy „tájékoztassa a lakhatásuk elvesztésével fenyegetett lakosokat, csoportunkat és a közvéleményt arról, hogy az Önkormányzat miként kívánja biztosítani az Irinyi utcai önkormányzati bérlakásokban élő családok lakhatását a Leromlott városi területek rehabilitációja Hajdúhadházon c. projekt előkészítése és végrehajtása során”. Levelünkre eddig nem érkezett válasz.

Arra kérünk minden jóérzésű polgárt, hogy támogassa a kilakoltatás által fenyegetett hajdúhadházi családokat, és – az aHang felületén keresztül – küldjön levelet a polgármesternek annak érdekében, hogy a Hajdúhadházon élők lakhatási körülményeinek a javítására szánt közforrások elköltése, az önkormányzati bérlakások tervezett felújítása ne vezessen a helyi családok kilakoltatásához, szétszakadásához, intézményi ellátásba kényszerüléséhez, és a településről való kiszorulásához.

Csáfordi Dénes polgármestert pedig ezúton is arra kérjük, hogy

úgy dolgozza ki és hajtsa végre a település fejlesztésére irányuló terveit, hogy azok a jelenleg kilakoltatással fenyegetett Irinyi utcai családok számára továbbra is biztonságos, tartós és megfizethető lakhatást biztosítanak!

A kilakoltatás által fenyegetett bérlők számára az Utcajogász Egyesület biztosít jogsegélyt az esetleges végrehajtási eljárásokkal kapcsolatban. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) felveszi a kapcsolatot a helyi gyermekvédelmi szereplőkkel annak érdekében, hogy ne kerülhessen sor arra, hogy gyermekeket törvénysértő módon kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség – például lakhatási problémák miatt – válasszanak el a szüleiktől. A TASZ szükség esetén jogsegélyt is biztosít azoknak a családoknak, akiket a gyermekeik jogsértő kiemelésével fenyegetnek.

Az AVM egyúttal az Európai Bizottság magyarországi képviseletéhez és az Európai Parlament magyarországi képviselőihez fordul annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Unió szervei is értesüljenek arról, hogy a leromlott városi területeken élők lakhatási és életkörülményeinek a javítására szánt európai forrásokat a jelek szerint Hajdúhadháza Város Önkormányzata közel száz alacsony jövedelmű roma magyar lakos hajléktalanná tételére és elűzésére tervezi felhasználni.

Kiemelt kép: AVM saját fotó