Végigjártuk Budapest összes közvécéjét…

Ez a cikk több mint 3 éves.

A Város Mindenkié (AVM) eljuttatta a Fővárosi Önkormányzathoz, illetve valamennyi kerületi önkormányzathoz a nyilvános illemhelyek létesítésével kapcsolatos, részletesen kidolgozott javaslatcsomagját. Mindemellett a csoport a közvécék létesítésével kapcsolatban ötletpályázatot küldött be a Fővárosi Önkormányzat első részvételi költségvetéséhez. 

Az AVM bízik abban, hogy a döntéshozók érzékelik a javaslatcsomagban kifejtett problémák súlyát, megoldásuk érdekében készséggel mozgósítják a szükséges erőforrásokat, figyelembe veszik az AVM által ajánlott irányelveket, és nyitottak az aktivistákkal folytatandó további szakmai egyeztetésre.

Az elmúlt hónapokban az AVM aktivistái fölkeresték az összes fővárosi közvécét, felmérték állapotukat, és írásban is rögzítették tapasztalataikat. A csoport – e kampánya keretében is – elsősorban a hajléktalan emberek érdekeit tartja szem előtt, akik gyakran az utcán kénytelenek elvégezni szükségüket, ám emiatt köztisztasági szabálysértés címén megbírságolják őket. De természetesen a kisgyermekes szülők, a mozgáskorlátozott és idős emberek, az inkontinenciával élők, a közterületen dolgozó munkások, valamint az átlagosnál szennyezettebb negyedek lakói számára is kiemelten fontos, hogy sokkal több közvécé legyen a városban.

A közérdekű adatigénylés alapján listánkra került 128 budapesti közvécé egynegyede lezárt, romos, üzemképtelen. Kutatásunk alapján jelenleg 91 üzemképes nyilvános illemhely van Budapesten. Ezek közül 23 használható ingyenesen, a többi általában 180–250,- Ft térítési díj ellenében vehető igénybe. A kerületi önkormányzatok esetleges módon, illetve főleg turisztikai szempontokat mérlegelve és a tömegközlekedési csomópontokhoz igazodva tartanak fenn közvécéket. Több olyan kerületi önkormányzat is van, amely egyetlen nyilvános illemhelyet sem üzemeltet.

Az AVM évek óta számos fórumon szorgalmazza, hogy a Fővárosi Önkormányzat biztosítsa legalább 150 ingyenes, akadálymentes, éjjel-nappal nyitva tartó nyilvános illemhely üzemeltetését Budapesten. Távolabbi célunk, hogy a törvényalkotó teremtse meg a probléma orvoslásának jogszabályi hátterét is, ugyanis a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény sajnálatos módon nem foglalkozik a közillemhelyek létesítésének kérdésével, s jóllehet a 253/1997. kormányrendelet (az OTÉK) 99. §-a kitér az illemhely-használati és tisztálkodási lehetőségek biztosításának feltételeire, ám tapasztalataink szerint az illetékesek sokszor figyelmen kívül hagyják e jogszabályt. 

Javaslatcsomagunk leglényegesebb elemei az akadálymentes és ingyenes, illetve becsületkasszával vagy a méltányossági rendszer nemzetközi jó gyakorlatainak adaptálásával működtetett közillemhelyek létesítésére, felújítására és üzemeltetési feltételeire vonatkoznak. A jelenleg működő közvécék többsége a szegénységben élő családok és a hajléktalan emberek számára nem megfizethető. A fővárosi közillemhelyek problémáját akkor tekinthetjük megoldottnak, ha jövedelmi helyzetétől függetlenül mindenkinek lehetősége lesz igénybe venni a szolgáltatást. 

Az AVM aktivistái ezért küzdenek petíciójuk, sajtóközleményeik, szakmai anyagaik és figyelemfelkeltő megmozdulásaik útján – akkor is, ha rabosítják őket a politikai véleménynyilvánítás szabadságának hatálya alatt álló, ártalmatlan akcióikért.

Kiemelt kép: AVM saját