Mint ismeretes, Cserdiné Németh Angéla kerületi polgármester, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja júliusban történelmet írt: egészen addig kizárólag a Fidesz által vezetett önkormányzatok vállalták fel, hogy erőszakmentes élőlánccal tiltakozó aktivisták ellen rendőri erőt alkalmazva, minden lehetséges megoldást elutasítva, csak azért is kilakoltassanak egy gyermekes családot. 

A rászoruló gyermekes család „dékás” kilakoltatása egyszerre volt a független Telex és a pártállami Index címlapján, arról beszámolt az ország legnézettebb esti híradója is. A közelmúltban valószínűleg kevesen tettek Cserdiné Németh Angélánál többet azért, hogy a közvélemény szemében hiteltelen legyen a kormány szegényellenes politikájának az ellenzéki kritikája, pl. párttársa, Varjú László országgyűlés képviselő kilakoltatások ellen végzett munkája. 

A XV. kerületi kilakoltatás nehezen volt védhető. Kálmán Olga elnökségi tag inkább meg sem próbálta, hanem azt a tragikomikus választ adta a Mérce újságírójának a kérdésére, hogy egy rászoruló gyermekes család kilakoltatása „nem tartozik a tárgyhoz” – egy, a magyarországi szociális válsághelyzetről szóló sajtótájékoztatón. Gy. Németh Erzsébet alelnök megpróbálta, de nem járt több sikerrel: egyszerre állította azt, hogy „abszolút azonosulni tud” a kilakoltatással, és kritizálta a kormányt azért, mert feloldotta a járványügyi veszélyhelyzet miatt elrendelt kilakoltatási moratóriumot – és ezáltal lehetővé tette például a szóban forgó kilakoltatást, amivel viszont „abszolút azonosulni tud”.

Tegnap este a Partizán interjújában Gyurcsány Ferenc is nekifutott: részben „vagyongazdálkodási”, részben „törvényességi” indokokra hivatkozva próbálta meg védeni a botrányos kilakoltatást.

A „vagyongazdálkodási” indok, amint arra Gulyás Márton is felhívta a figyelmet, nem állja meg a helyét: a hátralékos család alapítványi forrásokból egy összegben ki tudta volna elégíteni az önkormányzat felé fennálló adósságát, vagyis az önkormányzat azonnal hozzájutott volna a kintlévősége egészéhez, ha leállítja a kilakoltatást. 

A „törvényességi indok” mentén Gyurcsány Ferenc azonban lényegében arról is igyekezett meggyőzni a közvéleményt, hogy a Demokratikus Koalíció polgármesterének nem volt törvényes lehetősége leállítani a kilakoltatást: „persze, amikor meg az van, hogy van egy jegyzői határozat, hogy ki kell lakoltatni, én nem tudok mást csinálni, hát nem tudok törvénysértést elkövetni”.

A DK elnöke vagy annak ellenére sincs tisztában a konkrét kilakoltatási üggyel, hogy saját elmondása szerint többször és hosszan egyeztetett erről párttársával, Cserdiné Németh Angélával; illetve annak ellenére sincs tisztában a végrehajtási jog alapjaival, hogy hosszú ideig Magyarország miniszterelnöke volt, és még hosszabb időt töltött jogalkotóként a parlamentben – vagy szándékosan állít valótlanságot.

„Jegyzői határozat” alapján persze senkit nem lehet kilakoltatni, ilyen eljárást, illetve végrehajtható okiratot a lakás kiürítésére irányuló végrehajtásról szóló joganyag nem ismer. Ennél fontosabb azonban, hogy Gyurcsány Ferenc azt a valótlanságot állította, hogy párttársának nem volt törvényes lehetősége felfüggesztenie a kilakoltatási eljárást.

Sem Sára Botondnak, sem Gyurcsány Ferencnek nem volt igaza.

A vonatkozó törvényi szabályozás értelmében ugyanis a kilakoltatásról vagy annak leállításáról a végrehajtást kérő jogosult dönteni. A végrehajtást kérőnek, esetünkben az önkormányzat vezetőinek bármikor lehetőségük van – Gyurcsány Ferenc párttársának, Cserdiné Németh Angélának bármikor lehetősége lett volna – intézkedni egy lakás kiürítésére irányuló végrehajtási eljárás felfüggesztéséről. Például akkor, amikor az „együtt nem működőnek” bélyegzett család minden tőle elvárt együttműködést megtett. Legkésőbb akkor, amikor értesültek róla, hogy a kilakoltatás indokaként addig hangoztatott hátralékot a család rendezni tudja. De legalább akkor, amikor a rendőrség jogsértő módon sokkolót kezdett el bevetni a kilakoltatás ellen erőszakmentes polgári engedetlenséggel akadályozó aktivisták ellen.

A törvényes lehetőség adott volt. Cserdiné Németh Angéla elnökségi tag nem élt a lehetőséggel.

Ezt Gyurcsány Ferenc egyebek mellett onnan is tudhatná, hogy amikor Cserdiné Németh Angéla még 2016-ban  mint lakásügyekért felelős alpolgármester egy másik gyermekes család kilakoltatásához ragaszkodott szokatlan makacssággal, akkor a családot éppen azáltal tudtuk megvédeni attól, hogy a XV. kerületi önkormányzat hajléktalanná tegye őket, hogy nyílt levélben fordultunk Gyurcsány Ferenchez a kilakoltatás leállítása érdekében. A kilakoltatást pedig az önkormányzat vezetői, mint a végrehajtást kérő önkormányzat képviselői, le is állították: „jegyzői határozat” ide – oda. 

A Város Mindenkié az elmúlt hetekben is több kilakoltatást akadályozott meg azáltal (utoljára tegnap, Újpesten), hogy alapítványi források jóvoltából biztosítani tudtuk a végrehajtást kérő önkormányzatot (vagy önkormányzati vagyonkezelő céget) arról, hogy a kilakoltatással fenyegetett család rendezni tudja az adósságát. Az önkormányzatok erre a megoldásra általában nyitottak. A Gyurcsány Ferenc párttársa által vezetett XV. kerületi önkormányzat a júliusi kilakoltatás ügyében is elfogadhatta volna ezt a magoldást. Máshogy: egy rászoruló gyermekes család kilakoltatása mellett döntöttek.

Ha a hiúság vagy a vélt pártérdek sajnos nem is tette lehetővé, hogy Gyurcsány Ferenc igazat mondjon, illetve önkritikát gyakoroljon a sajnálatos módon már megtörtént XV. kerületi kilakoltatással kapcsolatban, őszintén reméljük, hogy a pártelnök a jövőben azt is hiúsági kérdésnek és pártérdeknek tekinti majd, hogy pártja döntéshozói pozícióban lévő politikusai ne a rászoruló gyermekes családok kilakoltatásán, hanem a kilakoltatások megelőzésén fáradozzanak.