Míg tavasszal a vírus okozta válsághelyzetben rendelet védte a kilakoltatás előtt állókat, a mostani sokkal súlyosabb második hullámban Csepel Önkormányzata maga tett hajléktalanná egy családot. A Város Mindenkié csoport értetlenül áll a 42 éves férfi és 60 éves súlyosan beteg édesanyja mai kilakoltatása előtt.

Elemér 2004 óta lakott ápolásra szoruló édesanyjával önkormányzati tulajdonú csepeli bérlakásukban. 2014-től kezdődően önhibájukon kívül nagyobb összegű lakbértartozásuk keletkezett. Az önkormányzat a bérleti szerződésüket felmondta, a család azóta jogcím nélkül élt a lakásban. Tavaly nyáron már kerültek kilakoltatás közeli helyzetbe, akkor azonban sikerült a hajléktalanná válásukat megakadályozni, a hátralék rendezésére részletfizetési megállapodást kötöttek a vagyonkezelővel.  Igaz, a tárgyhavi lakbér mellett nem mindig tudták a megállapodásban meghatározott részletet teljesíteni, de annak kétharmadát még azt követően is törlesztették, hogy Elemér 20 éves folyamatos munkaviszonya a járványhelyzet alatt megszűnt. Aktív munkakeresésének köszönhetően hamar sikerült munkát találnia, már újra közalkalmazottként dolgozik.

A családnak az elmúlt egy év alatt hátraléka nem keletkezett, a felhalmozott adósság majdnem felét már kifizették. A kilakoltatáshoz most az vezetett, hogy a folyamatos törlesztés ellenére a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt a részletfizetési megállapodást 2020. október 2-án felmondta, és két héttel később már meg is kapták a végrehajtói felszólítást a lakás kiürítéséről. Korábban Elemér jelezte a vagyongazdálkodás felé (írásbeli kérelmet nyújtott be), hogy nem tudja teljesíteni a részletfizetésben megállapított összeget, az túl magas a család bevételéhez képest. Kérte a vagyongazdálkodás segítségét abban, hogy még a szerződés lejárta előtt lehetőség legyen a kialakult helyzet megoldására.

A Város Mindenkié csoport az elmúlt hetekben telefonon egyeztetett az illetékes csepeli alpolgármesterrel, majd miután a döntést az önkormányzat a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. hatáskörébe utalta, annak vezetőjével is. Aki először a jogi lehetőség hiányára, majd arra hivatkozott, hogy mivel a nemzeti vagyonnal gazdálkodnak, attól, hogy elméleti lehetőségük lenne rá, hogy az eljárást szüneteltessék, indok is kellene, hogy mi alapján szüneteltessék.

Annál vajon mi lehet erősebb indok, minthogy ne tegyenek utcára egy családot világjárvány idején?

Mivel az önkormányzat többszöri kérésre is elutasította a kilakoltatás felfüggesztést, A Város Mindenkié csoport aktivistái kedd reggel élőlánccal próbálták megakadályozni a kilakoltatást – sajnos sikertelenül. A rendőrök egyenként szakították ki a több mint 20 aktivistát egymás karjaiból, eltávolították őket a lakás ajtaja elől. A helyszínen lévő önkormányzati munkatársak aktivistáink kérése ellenére be sem mutatkoztak és semmi hajlandóságot nem mutattak a tárgyalásra. 

A élőlánc felbontása alatt is próbáltunk elérni a döntéshozókat, Ábel Attila,  felelős alpolgármester álláspontja továbbra sem változott abban, hogy nincs hatása az ügyre, betegszabadságon volt az elmúlt hetekben.  A korábban felelősként megnevezett Dr. Kárpáti Judit főosztályvezető telefonhívásunkat már nem is fogadta. 

Nem meglepő módon, a felelősség egymásra hárítgatásából, mint mindig, most is az ügyfelek jöttek ki vesztesen. Ezen múlt, hogy két ember ma elveszítette a lakhatását. Csepel Önkormányzata tapasztalataink szerint élen jár a hajléktalan-ellenességben (noha ez egy erős verseny, Soroksár is egész jól teljesít), ehhez képest most maguk növelték a kerületi hajléktalanok számát.

Miközben az önkormányzat azzal próbálta igazolni a kilakoltatást, hogy ők minden lehetőséget megadtak már a családnak a tartozás rendezésére és nem látnak jogi lehetőséget a végrehajtás felfüggesztésére, éppen a legfontosabb törvényi kötelezettségüknek nem tettek eleget: a hajléktalanná válás megelőzésének. Épp ellenkezőleg, hajléktalanná tettek egy családot. Ráadásul a család nem a tartozása elengedését, hanem azt kérte, hogy tovább törleszthessék az adósságukat, és cserébe maradhassanak az otthonukban legalább a téli kilakoltatási moratórium végéig.

Azt gondoljuk, hogy a téli kilakoltatási moratórium előtt 12 nappal, egy világjárvány kellős közepén hajléktalanná tenni egy idős beteg hölgyet és fiát, embertelen és igen kegyetlen megoldás, még ha  olyan nemes cél is, mint a nemzeti vagyon védelme vezérli a csepeli fideszes önkormányzatot. 

Álláspontunk szerint az önkormányzati vagyonnal történő felelős gazdálkodás is a kilakoltatás felfüggesztését, lakhatásuk megőrzését tette volna indokolttá. Ugyanis így, hogy elveszítették az otthonukat, Elemér várhatóan rövid időn belül elveszíti majd a munkáját is, ami miatt a fennálló tartozásuk behajthatatlanná válik. Ezzel szemben az elmúlt egy évben bizonyították, hogy lakhatásuk költségeiről, hátralékuk törlesztéséről képesek gondoskodni. 

Különösen aggályosnak tartjuk a lakáskiürítéseket a koronavírus-járvány idején.

Az ENSZ lakásügyi különmegbízottja és a hajléktalansággal foglalkozó szervezetek európai ernyőszervezete egyaránt magától értetődőnek tekinti, hogy a kilakoltatások a jelenlegi helyzetben alapvető járványügyi és népegészségügyi érdekeket sértenek, és így a járványügyi védekezés elengedhetetlen eleme a kilakoltatások teljeskörű felfüggesztése.

Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a csepeli döntéshozók ezt nem vették figyelembe. A család lakhatásának megoldását keressük.

A Mérce élő közvetítése a kilakoltatásról elérhető itt.

Vörös Anna képei a mai élőláncról elérhetőek itt.