A téli kilakoltatási moratórium előtt 12 nappal, egy világjárvány kellős közepén készül hajléktalanná tenni egy idős beteg hölgyet és fiát Csepel Önkormányzata

Míg tavasszal a vírus okozta válsághelyzetben rendelet védte a kilakoltatás előtt állókat, a mostani sokkal súlyosabb második hullámban ismét önkormányzati lakásból fenyeget kilakoltatás egy budapesti családot. A Város Mindenkié csoport értetlenül áll egy 42 éves férfi és 60 éves súlyosan beteg édesanyja november 3-ára, keddre tervezett kilakoltatása előtt.

elemer.jpg

Elemér 2004 óta lakik ápolásra szoruló édesanyjával önkormányzati tulajdonú, csepeli bérlakásukban. 2014-től kezdődően önhibájukon kívül nagyobb összegű lakbértartozásuk keletkezett. Az önkormányzat a bérleti szerződésüket felmondta, a család azóta jogcím nélkül él a lakásban. Tavaly nyáron már kerültek kilakoltatás közeli helyzetbe, akkor azonban sikerült a hajléktalanná válásukat megakadályozni, a hátralék rendezésére részletfizetési megállapodást kötöttek a vagyonkezelővel.  Igaz, a tárgyhavi lakbér mellett nem mindig tudták a megállapodásban meghatározott részletet teljesíteni, de annak kétharmadát még azt követően is törlesztették, hogy Elemér 20 éves folyamatos munkaviszonya a járványhelyzet alatt, idén májusban megszűnt. Aktív munkakeresésének köszönhetően hamar sikerült munkát találnia, november 2-ától közalkalmazottként fog dolgozni. 

A családnak az elmúlt egy év alatt újabb hátraléka nem keletkezett, a felhalmozott hátralék majdnem felét már törlesztették.  A kilakoltatáshoz most az vezethet, hogy a folyamatos törlesztés ellenére a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt a részletfizetési megállapodást 2020. október 2-án felmondta, és két héttel később már meg is kapták a végrehajtói felszólítást a lakás kiürítéséről.

A Város Mindenkié csoport az elmúlt hetekben folyamatosan egyeztetett az illetékes csepeli alpolgármesterrel majd miután a döntést az önkormányzat a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. hatáskörébe utalta, annak vezetőjével. A mai napon ő arról tájékoztatotta csoportunkat, hogy a lakáskiürítési eljárást nem áll módjukban leállítani. Álláspontjuk szerint, mivel a nemzeti vagyonnal gazdálkodnak, attól, hogy elméleti lehetőségük lenne rá, hogy az eljárást szüneteltessék, indok is kellene, hogy mi alapján szüneteltessék.

Annál vajon mi lehet erősebb indok, minthogy ne tegyenek utcára egy családot világjárvány idején?!

Elemér és édesanyja utcára kerülése a jelenlegi súlyos járványhelyzetben közvetlenül veszélyezteti az életüket. Az utcán nem tudnak a fertőzés ellen védekezni, az édesanya egészségi állapota miatt pedig közvetlen veszélynek lenne kitéve bármilyen intézményi elhelyezés esetén. Ezzel szemben ahhoz, hogy egy átmenetileg nehéz helyzetbe került család megtarthassa az otthonát, és biztonságban vészelhesse át a járvány második hullámát csak jó szándékra volna szükség.

kegyetlen.jpg

A vagyonkezelő hivatkozott a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényre is, mely szerint a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás során nekik a tulajdonos érdekét kell képviselniük. Az AVM álláspontja szerint az önkormányzati vagyonnal történő felelős gazdálkodás is a kilakoltatás felfüggesztését, lakhatásuk megőrzését tenné indokolttá. Amennyiben a család elveszíti az otthonát, a családfenntartó férfi várhatóan rövid időn belül elveszíti a munkáját is, a fennálló tartozásuk jó eséllyel örökre behajthatatlanná válik. Ezzel szemben az elmúlt időszakban bizonyították, hogy lakhatásuk költségeiről, hátralékuk törlesztéséről képesek gondoskodni. 

AZ AVM különösen aggályosnak tartja a lakáskiürítéseket a koronavírus-járvány idején.

Ezúton is felhívják a döntéshozók figyelmét, hogy az ENSZ lakásügyi különmegbízottja és a hajléktalansággal foglalkozó szervezetek európai ernyőszervezete egyaránt magától értetődőnek tekinti, hogy a kilakoltatások a jelenlegi helyzetben alapvető járványügyi és népegészségügyi érdekeket sértenek, és így a járványügyi védekezés elengedhetetlen eleme a kilakoltatások teljeskörű felfüggesztése.

A Város Mindenkié csoport aktivistái a keddi kilakoltatást olyan jogsértésnek és társadalmi igazságtalanságnak tekintik, amelynek a bekövetkeztét – az önkormányzat álláspontjának gyors és egyértelmű felülvizsgálata, vagyis a kilakoltatás azonnali leállítása hiányában polgári engedetlenség (élőlánc) gyakorlásával is kötelességüknek tartják megakadályozni.

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.