Stop Airbnb – A lakás nem szálloda! – Mi a helyzet a magántulajdonnal?

Augusztus 1-én hatályba lépett az a törvény, amely felhatalmazta Budapest kerületi önkormányzatait, hogy rendeletben korlátozzák a lakások turisztikai célú hasznosítását. Az önkormányzatoknak mostantól lehetősége van szabályozni, hogy egy lakást évente hány napra lehet magánszálláshelyként kiadni. Petíciót indítottunk, hogy a döntéshozók éljenek a lehetőséggel. Viszont nagyon sokan érvelnek azzal, hogy a korlátozás sértené a magántulajdonhoz való jogot. Mi ezzel nem értünk egyet, változtatás nélkül közöljük Jámbor András facebook posztját ezzel kapcsolatban: 

capture_2020-08-14-15-11-11.png


Őszintén nem nagyon értem, miért van egyáltalán vita abban a kérdésben, hogy az Airbnb-t szabályozni lehet és kell is.
Az az érvelés, hogy ez magántulajdon, úgyhogy a szabályozás kommunizmus nekem teljesen érhetetlen. Nyilván attól, hogy valakinek a magántulajdonában áll egy kocsi, attól még szabályozzuk mennyivel mehet vele, hiszen a közösség érdekeit szem előtt kell tartani.
Nyilván az se a magántulajdon eltiprása, hogy nem engedjük meg, hogy az ember attól még, hogy a magántulajdonában áll egy pisztoly bárkit lelöjjön vele. És attól még, hogy valakinek van egy ingatlanja nem végezhet benne bármilyen tevékenységet, ezer dolog szabályozza, hogy lehet-e például kocsma, azt meg főleg, hogy lehet-e bordélyház.
Nyilván a fentiek széles sávban szabályozzák a magántulajdont (és elrugaszkodott példa is van benne), de a lényeg az, egy közösség együttélésében vannak szabályok, amelyek a magántulajdont úgy korlátozzák, hogy az minél több hasznot hajtson a közösségnek.
Még ha valaki azt is mondaná, hogy be kell tiltani az Airbnb-t, akkor se venné el a szabályozó a magántulajdont, vagy a kereseti lehetőséget, hiszen a lakást attól még ki lehet adni, és lehet vele tőkejövedelmet szerezni. A kérdés az, hogy az Airbnb korlátozása egy olyan helyzetben amikor a brutálisan magas lakbérlet árak vannak, nem hoz-e több hasznot összességében a közösségnek, miközben csak egy egyébként a közösség egészére káros plusz tőkejövedelmi lehetőséget vesz el.
Az MNB idén júliusi jelentése például ezt írja a járvány kapcsán:
„A teljes budapesti piacon a február végi állományhoz képest április végére 22 százalékkal emelkedett a kiadó ingatlanok száma. Ezzel összhangban a bérleti díjak átlagosan 9 százalékkal csökkentek, azonban több, főként a rövid távú turisztikai célú lakáskiadásokkal érintett belső kerületekben a 15‒20 százalékot is elérte az albérletárak mérséklődése.”
Nem éri meg a közösségnek, hogy ha valaki mondjuk havi 200 ezer helyett csak 120-130 ezret keres Arbinb helyett lakáskiadással tőkejövedelemként, közben pedig tízezer ember jut olcsóbb lakásbérlethez? Miközben tudjuk egy pályakezdőnek, ha nincs saját lakása, vagy nem a szüleivel lakik, a lakhatási költség elviszi a bére 40-60 százalékát.

Nem az lenne a közösség érdeke, hogy a pályakezdők, a fiatalok, a fiatal családok, esetleg az alsó-közép is megtudják fizetni a lakhatásukat?

A szerző a Főpolgármesteri Hivatal alkalmazottja, de ez a magánvéleménye, és nem vesz részt a témában folyó egyeztetéseken, úgyhogy igazából nem is tudja a főváros pontos álláspontját a sajtóban megjelenteken túl.

Az eredeti bejegyzés itt található:

A kampányhoz csatlakozó szervezetek:
Jövő Egyesület
Szikra Egyesület (korábbi Szabad Budapest Fórum)
Táncsics Radikális Balpárt
Utcáról Lakásba Egyesület
Zöld Front Ifjúsági Mozgalom

A Város Mindenkié

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.