A kilakoltatási moratórium ebben az évben is november 15-től április 30-ig tart, vagyis ez alatt az időszak alatt szinte senkit nem lehet kilakoltatni. A moratóriumot a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, azonban a védelem nem vonatkozik az ún. önkényes lakásfoglalókra, így ők télen is veszélyben vannak. Tavaly több alkalommal fordult elő, hogy jogcím nélkülivé vált lakáshasználókat „önkényesnek” nyilvánítottak és ki akartak lakoltatni, azonban ez továbbra is jogellenes.
A Város Mindenkié és az Utcajogász tapasztalati alapján tudjuk, hogy a kilakoltatás által fenyegetett embereknek milyen sokat jelent, hogy most 5 és fél hónapig biztonságban vannak. De azt is pontosan tudjuk, hogy a kilakoltatások halogatása nem megoldás. A kormányzat feladata a kilakoltatások megelőzése volna.
Az Orbán-kormány 2015. március elsejével megszüntette az országos lakásfenntartási támogatást – ahelyett, hogy jelentősen növelte volna az összegét, hogy az érdemi segítséget jelentsen a rászoruló háztartásoknak. A korábban a nagyobb települések önkormányzatai számára kötelezően előírt adósságcsökkentési támogatást is megszüntették – ahelyett, hogy az ország minden településén elérhetővé tették volna. A fővárosi Fidesz pedig ezzel párhuzamosan megvonta a fővárosi rezsi-támogatás költségvetési forrásait. A magánbérleti szektorban semmi nem szab határt a lakbérek emelkedésének – sőt, még az önkormányzatok is úgy emelhetik a „szociális bérlakások” lakbéreit, ahogy nem szégyellik.
A kilakoltatás egy folyamat végeredménye, és mindenkinek az a legjobb, ha nem jutunk el odáig. Ehhez pedig olyan lakáspolitikára van szükség, ami mindenki számára megfizethetővé teszi a lakhatást, és megelőzi a családok eladósodását. A kilakoltatásokkal nem az a probléma, hogy esetleg hideg időben kerül rájuk sor, hanem az, hogy hajléktalanná tesz embereket. A megoldás nem egy hosszabb-rövidebb téli kilakoltatási moratórium, hanem egy egész éves kilakoltatási moratórium az elhelyezés nélküli kilakoltatásokra.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai alapján 2018. április 30. és szeptember. 1 között 2405 kilakoltatásra került sor, ami valamivel kevesebb, mint 2017 ugyanezen időszakában (akkor az első három negyedévben 2921 kilakoltatásra került sor). A teljes 2018-as statisztika 2019 elején lesz elérhető, de fontos tudni, hogy a statisztikában nem szerepelnek azok a kilakoltatások, amelyek albérletbe kiadott lakásokból, végrehajtási eljárás nélkül történnek.
A Város Mindenkié 2018 elején törvénymódosítási kampányt indított annak érdekében, hogy soha többé ne lehessen gyerekes családokat elhelyezés nélkül kilakoltatni. A kampány célja, hogy a kilakoltatás ne eredményezhesse családok szétszakítását, és a gyerekek állami gondoskodásba vételét, amivel legalább a legkiszolgáltatottabb, legsérülékenyebb csoport esetében érvényesülhetne a lakhatáshoz való jog. A FIDESZ beszélni sem volt hajlandó az AVM és az ellenzéki pártok közös törvényjavaslatáról, ami három bizottsági ülést és a parlament rendkívüli ülését is megjárta. Pedig egy nemrég készített felmérés alapján ennek a kezdeményezésnek nagyon széles a támogatottsága Magyarországon: a magyarok 69%-a ellenzi, hogy olyan családokat lakoltassanak ki, akiknek nincs hova menniük.
A törvénymódosítást ismét be fogjuk nyújtani a parlamentnek, de előtte még az illetékes minisztériummal szeretnénk tárgyalni a „Családok Évében” a gyermekes családok kilakoltatásának tilalmáról. A kezdeményezés támogatására petíciót is indítottunk, amelyet már több mint 5000 ember írt alá. Célunk, hogy 2019. április 30, a moratórium lejárta után legalább a gyermekes családok maradjanak védve attól, hogy az utcára kerüljenek.
A gyermekes családok kilakoltatásának tilalma azért is különösen fontos, mert ilyen esetben a családok sokszor széthullanak és a gyermekek az állami gondozásba kerülhetnek. Annak ellenére, hogy a törvény kifejezetten tiltja, hogy gyermekeket szegénység miatt elszakítsanak a családjuktól, az Alapvető Jogok Biztosa jelentése szerint a nevelésbe vett gyermekek közel egyharmada elsődlegesen a család anyagi helyzete miatt él gyermekvédelmi gondoskodásban. A Február 3 kutatócsoport adatai alapján pedig a 29 éve alatti hajléktalan emberek 50%-a korábban állami gondozott volt. Vagyis a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának tilalmával a hajléktalanság újratermelődése is csökkenthető lenne.
Annak érdekében, hogy az érintett emberek minél jobban ismerjék a jogaikat és lehetőségeiket, az Utcajogásszal együttműködésben elkészítettünk egy kilakoltatási kisokost is, amely egyszerű, közérthető nyelven nyújt információt az érintetteknek a kilakoltatás folyamatáról. A téli kilakoltatási moratóriumról itt érhető el közérthető jogi információ.
Fotók: Papp Dóra, AHang
