Október 15-én, hétfőn lép hatályba a szabálysértési törvény legutóbbi módosítása, amely minden eddiginél szigorúbban bünteti a közterületen élő hajléktalan embereket. A 2018 nyarán módosított Alaptörvény ugyanis kimondja: „Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.” Október 14-én, vasárnap kortárs írók, színészek, rendezők, riporterek és civil szervezetek képviselői közösen tiltakoztak a törvény hatályba lépése előtt egy nappal „Egy mondat.” címmel. Az akció szervezői kortárs magyar írókat, költőket, színpadi szerzőket és dalszövegírókat kértek meg arra, hogy egyetlen mondatban reagáljanak a módosított alaptörvény inkriminált mondatára.
A felhívásra közel nyolcvan kortárs magyar író (köztük Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina, Kemény Zsófi, Závada Pál, Parti Nagy Lajos, Radnóti Sándor, Szabó T. Anna, Lackfi János) küldte el egy mondatát, amiket táblákra felírva írók, művészek, újságírók és civil szervezetek képviselői tartottak, köztük Hernádi Judit, Parti Nagy Lajos, Mécs Imre és Sándor Erzsi. A tüntetésen Erdőhegyi Márta, A Város Mindenkié hajléktalanságot is megtapasztalt aktivistája mondott beszédet, amiben felhívta a figyelmet arra, hogy a hajléktalanság egy sok tízezer embert érintő probléma: „az utcán élő emberek képviselik azokat a hajléktalanságban élő embereket is, akiknek a problémái nincsenek szem előtt, akik fapadon, hajléktalanszállón kénytelenek élni. Az utcai hajléktalanság mutatja meg, mi történik az emberek lakhatásával.”
A kormány 2010 óta kriminalizálja a közterületen élő hajléktalan embereket, miközben semmit sem tesz a hajléktalanná válás megelőzéséért. Az Alaptörvény 7. módosításával az eddiginél általánosabb módon tiltották be ismételten a köztéri hajléktalanságot, ezzel szabad utat engedve annak, hogy október 15-étől szélesebb körű rendészeti eszközökkel üldözzék a legelesettebb embereket.
A hétfőn hatályba lépő törvény szerint, ha valaki nem fogadja el a szociális ellátást, akkor a börtönt kockáztatja. A törvény értelmében, ha egy hajléktalan ember a felszólításra nem hagyja el a helyszínt vagy nem megy be hajléktalanszállóra, illetve ha a hatóság három hónapon belül negyedjére „éri tetten” életvitelszerű közterületen tartózkodásért, akkor a rendőrség szabálysértési eljárást indít, ami után 72 órára azonnal őrizetbe veszik az illetőt, ezt követően pedig a bíróság dönthet akár az azonnali elzárásról is. Az eljárás során az érintettek ingóságait elveszik, a „tárolhatatlan dolgokat” pedig megsemmisítik.
A Város Mindenkié 2010 óta küzd a hajléktalanság kriminalizációja ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a kormány az ország egyik legsúlyosabb társadalmi problémáját büntető törvényekkel kezelje, ezzel még kilátástalanabb és megalázóbb helyzetbe taszítva elszenvedőit. Tiltakozunk az ellen, hogy a kormány eközben semmit nem tesz a lakásvesztés veszélyében élők segítéséért, sőt, az önkormányzatok aktív szerepet vállalnak a kilakoltatásokban. Tiltakozunk az ellen is, hogy a hajléktalan emberek támogatására létrehozott szociális ellátó intézményeket a kormány „rendőrként” és nem segítőként kezelje.
Hogy minél szélesebb körben meg tudjuk védeni a törvénymódosítás által sújtott embereket, az Utcajogász Egyesület jogi segítséget nyújt mindenkinek, aki ellen életvitelszerű közterületen tartózkodás miatt eljárást indítanak, és széles körben terjeszti a tényállásról készített tájékoztató kiadványukat. Noha az október 15-én hatályba lépő szabályozás nem hatalmazza fel a hatóságokat a kunyhólakók előállítására és kunyhójuk lerombolására, a rendőrség az elmúlt napokban mégis több alkalommal ezzel fenyegetőzött. A tüntetésen A Város Mindenkié ezért ellenállási akciót hirdetett a kunyhóban élő emberek védelmében. A csoport a Stopkilakoltatás kampány keretében továbbra is gyűjti az aláírásokat azért, hogy gyermekes családokat ne lehessen megfelelő elhelyezés nélkül kilakoltatni.
Fotó: Csoszó Gabriella
