Budapesti lakáshelyzet az adatok tükrében

Ez a cikk több mint 5 éves.

A 8. Lakásmenet – Otthonunk az életünk felvonulás kapcsán közérdekű adatigényléssel fordultunk a 23 kerületi és a fővárosi önkormányzathoz, hogy átfogó képet kapjunk a fővárosban a lakáshelyzetről. Az adatigénylésünkre 20 kerület adott többé-kevésbé átfogó választ, három kerület azonban pénzt kér az adatok kiadásáért vagy úgy tesz, mintha nem értené a kérdéseket. A II. és a VIII. kerület egy az egyben csak költségtérítés ellenében hajlandó válaszolni (ellenül peres eljárást indítottunk az Utcajogász segítségével), a IX. kerület pedig részben pénzt kér, részben pedig úgy tesz, mintha nem értené a megkülönböztetést a „kiadott” és „kiadatlan” lakások között, ezért végül nem adta ki az adatok jelentős részét. Az alábbiakban összefoglaljuk a válaszok alapján kialakult képet. A pontos számokat ebben a táblázatban lehet megnézni.

--140058.jpg

A fővárosi lakásállomány összesen 5%-a önkormányzati bérlakás – ez magasabb, mint az országos átlag (2% körül), de iszonyú alacsony ahhoz képest, hogy mire lenne szükség (a rendszerváltáskor ez az arány Budapesten kb. 50% volt). 

Arányaiban a legtöbb önkormányzati bérlakás a VIII., a XIII., I. és IX. kerületekben van. Szám szerint a legtöbb önkormányzati lakás a XIII., VIII., IX. és III. kerületekben van.

Legalább 2500 üresen álló önkormányzati lakás van Budapesten (ebből 4 kerület válasza hiányzik, vagyis szinte a szám biztosan megközelíti a 3000 darabot). A kiadatlan lakások jelentős része összkomfortos vagy komfortos lakás, kisebb része félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás. 

Az önkormányzati válaszokból kiderül, hogy az üres lakások legalább 20%-a lakható állapotban van, ami jelen pillanatban is minimum 500 olyan kiadható lakást jelent a fővárosban, amelyekben most nem lakik senki.

A fővárosban az önkormányzatok évente min. 190 millió forintot költenek az üres lakások fenntartására (ebből az összesítésből 11 önkormányzat válasza hiányzik, vagyis ez az összeg akár elérheti a 380 millió forintot is). 

2017-ben az önkormányzatok minimum 571 lakáskiürítési eljárást indítottak bérlőik ellen. Ez nem jelenti azt, hogy ennyi háztartást ki is lakoltattak, de ennyien biztosan ki voltak téve a lakásvesztés veszélyének (ebből az összesítésből is hiányzik 3 önkormányzat adata, így a valódi szám ennél magasabb). A legtöbb lakáskiürítési eljárást a X., XIII. és XV. kerületi önkormányzatok indították. 

Tavaly legalább 346 önkormányzati lakást adtak el az önkormányzatok Budapesten. Ebből 4 önkormányzat adata hiányzik, vagyis az eladott lakások száma valószínűleg megközelíti az 500 darabot. 2017-ben összesen 31 (!) lakást vásároltak vagy építettek önkormányzatok Budapesten. Vagyis összességében elmondható, hogy Budapesten az önkormányzatok folyamatosan csökkentik a lakásállományukat úgy, hogy már így is ezrek várnak lakásra.

Tavaly minimum 6700 háztartás adott be lakáspályázatot vagy lakáskérelmet valamelyik budapesti önkormányzathoz, vagyis ennyien biztosan várnak önkormányzati lakásra (ebben az összesítésben nincs benne 5 önkormányzat válasza, vagyis ez a szám biztosan ennél sokkal magasabb). 

2017-ben min. 1204 esetben adtak ki az önkormányzatok új bérlőnek lakást pályázati úton vagy azon kívül (ebben 3 kerület adata nincs benne). Vagyis csak a lakáskérelmet benyújtó emberek biztosan kevesebb, mint 20%-ának van esélye lakáshoz jutni ma Budapesten. 

Fotó: Vörös Anna

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.