Az Alaptörvény hetedik módosításával immár kétszeresen is üldözhető a hajléktalanság

Ez a cikk több mint 3 éves.

Bajkai István országgyűlési képviselő javaslata alapján az eddiginél általánosabb  módon tiltották be ismételten a köztéri hajléktalanságot, ezzel szabad utat engedve annak, hogy rendészeti eszközökkel üldözzék a legelesettebb embereket.

egyutt_2.jpg

Bajkai István szerint azzal, hogy a Fidesz kormány megteremtette a  „rendkívül sikeres” közmunka programot mindenkinek lehetőséget adott arra, hogy saját lakhatását ebből finanszírozza.   A dúsgazdag fővárosi politikus arra kérte a kormányt: a „mostani alkotmányozás” keretében teremtse meg annak jogi kereteit, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás ne legyen a „jelenlegi formában” megengedett. Bajkai bejelentése azért is meglepő, mert úgy tűnhet, mintha az ügyvéd-honatya nem ismerné az alaptörvényt: az alkotmányban ugyanis már 2013 óta szerepel, hogy az önkormányzatok saját hatáskörükben a közterület meghatározott részére jogellenessé minősíthetik az életvitelszerű közterületi tartózkodást. Az alkotmánymódosítást sürgető Bajkai arról is beszélt,  hogy a hajléktalanok látványa a többség számára „rendkívül nehézzé teszi a város otthonként való kezelését”

Ez az előterjesztés és elképesztő mondatok  attól a Bajkai István képviselőtől származnak, aki

                                                              HAVI  6.000.000,-Ft.-ből él.

A Fidesz vezetésű kormány pedig most újabb gyűlöletkampányt indít a hajléktalan emberek ellen a többségi társadalmat uszítva. Miközben nem mondja el az igazságot.  Tény, hogy a hajléktalanok régóta szerepelnek a Fidesz céltábláján. Egyértelmű az egykor elhangzott vélemény a Fidesz és a képviselő-testület egyes tagjai számára: „annyit érsz, amennyi pénzed, van”, és „ha szegény vagy, magadra vess”.

Miközben közvetlenül a hajléktalanság kriminalizációját lehetővé tevő paragrafus fölött szerepel az Alkotmányban a következő mondat: „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.” Ez az, amit a kormány Bajkai szerint már megtett a szálláshelyek „biztosításával” és a „rendkívül sikeres” közmunkaprogram létrehozásával.

A kormány azt szajkózza, hogy van elegendő férőhely a hajléktalan emberek befogadására, miközben Magyarországon kb.30.000 hajléktalan ember van és alig több, mint 10.000 férőhely.

A szálló rövidtávon életmentő, tünetkezelő megoldás lehet, hosszútávon azonban elviselhetetlen, embertelenek a körülmények. Tömeg, kosz, hangzavar, poloskák, lopások, bántalmazások – csak hogy pár példát hozzunk arra, miért lehetetlen egy „fapadra” megoldásként gondolni. Körülbelül háromszor annyi hajléktalan ember él az országban, mint ahány férőhely van. Alig vannak páros férőhelyek, .  a szállók nagy része 4-12 fős szobákból áll. De van olyan is, ahol 40-50 ember él egy légtérben.

A közmunka programban dolgozók havi fizetése:  54.250,- Ft. Ennyi pénzből kellene hogy az ember fizesse a lakhatását, élelmezését, tömegközlekedését. Ennyi pénzből egy szobát nem lehet bérelni, már ha az ember olyan kiváltságokat is meg szeretne engedni magának, mint például az evés. Ha valaki van annyira szerencsés, hogy a kevés férőhely ellenére bejut egy hajléktalan szállóra, ott is kell térítési díjat fizetnie.

Felkérem Bajkai István képviselőt, jöjjön egy hónapra közmunkásnak, éljen velünk hajléktalanszállón, mutassa meg hogyan lehet a fentiek alapján lakhatásunkat finanszírozni  ebből az összegből.

Mert ugye az alacsony bérek, a magas ingatlanpiaci árak, és a szociális bérlakás rendszer fejletlensége miatt alig van esélye kijutni valakinek a hajléktalanságból.

A Város Mindenkié már több alkalommal elmondta, hogy a hajléktalanság problémájának  valódi megoldása nem az utcára került emberek hatósági üldözése, büntetése, hanem a hajléktalanságot kiváltó tényezők felszámolása.  Többször hangsúlyoztuk, hogy a mindenki számára elérhető, olcsó bérleti díjú szociális bérlakások számának növelése, a tisztességes munkáért tisztességes fizetés elve lenne a célravezető.

Az hajléktalan emberek állami üldözése  miatt – többek között – az ENSZ lakásügyi megbízottja  is tiltakozását is fejezte ki:

Leilani Farha a magyar kormányhoz intézett nyílt levélben elmondta:

„Abszolút elfogadhatatlan, hogy a kormány ne feleljen meg a nemzetközi törvény értelmében a hajléktalanság leküzdésére és megakadályozására vonatkozó kötelezettségének!

Ha az alkotmánymódosítást elfogadják, Magyarország nemcsak a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányában foglalt megfelelő lakhatási jog megsértését jelenti „- mondta a különleges előadó.

„A hajléktalan emberek tömeges eltávolítása a közterületről  embertelen és megalázó bánásmódot is jelenthet a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikkével ellentétesen” hangsúlyozta a szakértő.

Farha asszony emlékeztetett arra, hogy Magyarország elkötelezte magát a fenntarthatósági célok megvalósítása mellett, amely magában foglalja a hajléktalanság megszüntetését 2030-ig, biztosítva mindenki számára a megfelelő, biztonságos és megfizethető lakhatáshoz való hozzáférést.

„A hajléktalan embereknek a nemzetközi emberi jogi normák megsértésével történő további kriminalizálása helyett Magyarországnak a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal és emberi jogi kötelezettségeivel összhangban 2030-ig a hajléktalanság felszámolására irányuló jogalapú nemzeti lakásstratégiát kell összpontosítania” – zárta le Farha.

A Város Mindenkié üdvözli Farha asszony levelét a kormányhoz, és felszólítja a döntéshozókat, hogy a kriminalizálás helyett dolgozzanak ki egy olyan átfogó lakáspolitikát, amely emberhez méltó és mindenki számára elérhető!

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.