Október 11-én szerdán a budapesti Gödör Klubban A Város Mindenkié csoport „Lakhatási 6×6” című nyilvános eseményén Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja azt nyilatkozta a pártja nevében, hogy egyetértenek az AVM 6 pontban megfogalmazott minimumprogramjával.

Ezzel összefüggésben felmerült a kérdés, hogy az MSZP politikusai ennek megfelelően fognak-e eljárni azokban a kérdésekben – így különösen az önkormányzati lakásokból történő kilakoltatások és a hajléktalanság kriminalizálása ügyében – amelyekben kormányra kerülés nélkül is tehetnének előrelépéseket. Korózs Lajos erről azt nyilatkozta, hogy egyrészt „kitapossa” párttársaiból, hogy az MSZP-s vezetésű önkormányzatok foglalják rendeletbe: az önkormányzati bérlakásokból nincs helye az elhelyezés nélküli kilakoltatásoknak. Másrészt azt ígérte, hogy november 15-ig intézkedik hogy Molnár Gyula pártelnök kérjen bocsánatot a „hajléktalan-mentes övezetek” bevezetéséről szóló kampánya miatt, a XIII. kerületi önkormányzat pedig vonja vissza a hajléktalanság büntetéséről szóló helyi szabályozását.

A határidő lejárt, mi pedig rákérdeztünk Korózs Lajosnál az ígéreteire.

Korózs Lajos a nyílt levelünkre úgy válaszolt, hogy nem válaszolt.

Válaszában ismertette az MSZP „Tegyünk igazságot” című választási programjának a lakáspolitikáról és hajléktalanságról szóló részeit. Ezek fontos, előremutató javaslatok: lényegében megegyeznek azzal a hatpontos minimumprogrammal, amelyet pártja nevében Korózs Lajos már októberben támogatott.

Továbbra is kérdés azonban, hogy mit ér az MSZP szava ezekben a kérdésekben. Nem csak arról van szó, hogy a választási program vonatkozó része jórészt nincs összhangban azzal a társadalompolitikával, amit az MSZP kormányon (2002 és 2010) között folytatott – hagyjuk nyitva annak az elvi lehetőségét, hogy a párt fejlődött az azóta eltelt években.

Hogyan vehetnénk komolyan azonban azt az ígéretet, hogy „kormányra kerülve azonnal hatályon helyezzük a hajléktalanság és az önkényes lakásfoglalás kriminalizációjáról szóló jogszabályokat” egy olyan párttól, amelynek jelenlegi elnöke, Molnár Gyula 2009-ben „hajléktalan-mentes övezetek” bevezetésével kampányolt, és ezért azóta sem kért ezért bocsánatot; és amelynek politikusai a XIII. kerületben olyan helyi szabályozást fogadtak el, ami jelentősen bővíti a hajléktalan emberek büntetésének a lehetőségét?

Hogyan vehetnénk komolyan azt az ígéretet, hogy „jogi eszközökkel” fogják „garantálni”, hogy „önkormányzati bérlakásokból nem lehet majd senkit kilakoltatni” – amikor ennek a rendeletbe foglalására már most is lehetősége volna az MSZP-s vezetésű önkormányzatoknak, de ezt mégsem tették meg?

Az MSZP választási programja számos olyan lakásügyi intézkedést tartalmaz, ami éves szinten egyenként tízmilliárdos költséget jelentene (egy a korábbinál „jóval magasabb összegű” lakásfenntartási támogatás, a támogatott bérlakásállomány bővítése és egy központi lakbértámogatási rendszer bevezetése), továbbá bonyolult szabályozási problémák megoldását és intézményfejlesztési munkát igényelnek majd (pl. a magánbérleti szektor biztonságának és megfizethetőségének a javításával, valamint a nonprofit lakástársaságok és szociális lakásügynökségek elterjesztésével kapcsolatban).

A hajléktalanság kriminalizációjáról szóló XIII. kerületi szabályozás hatályon kívül helyezése végtelenül egyszerű feladat volna, költségvetési igénye nincs. Bocsánatot kérni a hajléktalan emberekkel szembeni uszításért – ez szintén nem kerülne semmibe. Az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalmának az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó rendeletbe foglalása is egyszerű jogalkotói feladat, közvetlen költségigény nélkül.

Hogyan vehetnénk komolyan az MSZP programjában foglalt társadalompolitikai ígéreteket akkor, ha az MSZP politikusai még a legegyszerűbb ígéreteiket sem képesek a gyakorlatban képviselni? Hogyan vehetnénk komolyan az MSZP-t, ha azt sem képes elérni, hogy politikusai ezekben az egyszerű kérdésekben a párt nyilvános álláspontja szerint járjanak el?

Korózs Lajostól és az MSZP-től továbbra is érdemi válaszokra – és főleg: a hivatalos álláspontjuknak megfelelő intézkedésekre – várunk!

A Város Mindenkié csoport

Fotó: Kovács Gábor Tamás