Toleranciával lehet közösen élni -​ mi szeretünk együtt élni

Ez a cikk több mint 3 éves.

Csurika Mária vagyok A Város Mindenkié csoport tagja s azon belül is a Hajléktalan Nők Egymásért Munkacsoport (HANEM) koordinátora. Nagyon sok albérletben éltem már a fiammal, így rutinos albérlet kereső vagyok. A HANEM​-be​ járó anyukákkal s a többi csoporttársammal az a nagy álmunk, hogy ha már nem lehet olcsó albérletet találni,​ akkor egy nagy​-nagy albérletben​ több anyuka s gyermekei közösen lakjanak,​ vagy akár több ember egy albérletbe​n.​ ​E​z a diákok közt igen elterjedt szokás,​ de ​ én​ a felnőtteket is erre biztatom s ezért is írom le az én lakhatásomat most. 

csurika4.jpg

Tavaly július 10 ​-​ én ​ a​ fiam talált magának ​a​ neten egy jó állást ​S​zegeden, egyből​ föl ​is vették​​. Az albérletkeresés már nehezebben ment, de pár alatt ​talált magának lakást, oda is költözött,​ azóta ott él​,​ dolgozik s boldog. Én akkor még egy olyan albérletbe​n​ voltam​,​ ahol kint volt a ​WC​ s zuhanyzó​,​ semmi fűtés nem volt a pici szobába​n,​ tizenkét fok volt télen​,​ így fagyoskodtuk át a telet. ​Amikor a fiam elköltözött​, én kitaláltam​, hogy​ beköltözök hajléktalanszállóra,​ mert olcsóbb s nem kell télen megfagyni. Egy nap épp a ​F​edél ​N​élkül szerkesztőségbe​n​ lapkiadó voltam s a Kati jött lapot venni s kérdezte tőlem​,​ nem tudok ​-e​ valakit​,​ akinek kiadhat​ná a pici félszobát. Mondtam​,​ épp költözni akarok. Egy szó mint száz ,​ július ​19-én lesz egy éve​,​ hogy egy olyan albérletbe​n​ lakom​,​ amit a tulaj három ​F​edél ​N​élkül újság terjesztőnek s egy középtestű kutyának adott ki.

Kata s Annamari ​(​ő Kata nevelt lánya) a nagyszobába​n​ élnek,​ én ​pedig​ egy kb​.​ 2x 5m-es​ kis szobába​n​ ​lakom. A többi hely​iség közös ​és​ nálunk olyan a légkör​,​ mintha egy család len​n​é​k ​ –​ mindenki eszik mindent​,​ az főz, akinek ideje van ​(​többnyire Kati​)​ s a napi vásárlás is övé​,​ de a piacozás s pipere beszerzése rám vár​,​ ez így alakult ki.​ Annamari tö​​bbnyire dolgozik mint ápolónő vagy kutyát sétáltat,​ neki ez a feladata, így​ ritkán jut ideje lapozni. Persze nálunk is van​nak​ kisebb viták s nehezen megszokható dolgok​,​ de az ​1​ ​ év alatt az eszünkbe nem jutott, hogy emiatt szétköltöz​zünk. Mindenki elfogadja a másikat olyannak​,​ amilyen s nem szekálnak pl. engem se azért​,​ hogy mekkora kupi van a szobámba​n. Elfogadták, hogy sok töltő​, meg​ mobil alkatrész stb.​ van a földön. Toleranciával lehet közösen élni,​ mi szeretünk együtt élni.

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.