A pécsi önkormányzat maga ellen tanúzna

Ez a cikk több mint 6 éves.

Tovább folytatódik a 2016 novemberében benyújtott közérdekű adatigénylésünk pere, mivel a pécsi önkormányzat továbbra sem adja ki a bérlakásállományát érintő közérdekű adatokat. A második tárgyaláson a város ügyvédje bejelentette, hogy tanukkal szeretnék igazolni, hogy a lakásgazdálkodást végző szerveknek nincs olyan nyilvántartása, amelyből egyszerűen kinyerhették volna a kért adatokat. A következő tárgyaláson tehát városi tisztségviselők fogják eskü alatt megvallani a lakásgazdálkodás súlyos hiányosságait.

kozadat.jpg

Korábban megírtuk: 2016 novemberében közérdekű adatigényléssel fordultunk Dr. Lovász Istvánhoz, Pécs Megyei Jogú Város jegyzőjéhez, hogy a tevékenységünkhöz szükséges adatokat szerezzünk a város lakásgazdálkodásáról. A jegyző válasza szerint a kért adatok „túlnyomó többsége” nem áll rendelkezésre, az összegyűjtésük és rendszerezésük pedig az önkormányzat „alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”. Az Infotv. szerint ebben az esetben az adatkezelő költségtérítést kérhet. Esetünkben a szükséges munkaerő ráfordítás költsége 193.623,- forint, a közérdekű adatokhoz csak az összeg kiegyenlítése után juthatna hozzá a csoport.

Az elmúlt évek tapasztalata megmutatta, hogy ezt a rendelkezést arra használják az önkormányzatok, hogy gyakorlatilag fizetőssé tegyék az adatigényléseket, vagy megnehezítsék, meglassítsák, adott esetben ellehetetlenítsék a közérdekű adatok megszerzését. Ez teljesen szembe megy az Infotv. és az alaptörvény szellemiségével. A közérdekű adatokhoz való hozzájutás nem egy szolgáltatása a közfeladatot ellátó szerveknek (esetünkben az önkormányzatnak), hanem minden állampolgár alkotmányos joga, az önkormányzatoknak pedig alkotmányos kötelessége. Így tudják az állampolgárok ellenőrizni a népképviseleti szervek működését, adott esetben a megfelelő gazdálkodást a közvagyonnal.

Az Infotv. alapján pert indítottunk, mivel elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az önkormányzat a választópolgárokkal fizettesse meg azt a munkát, amelynek elvégzése az ő feladata lenne, márpedig a város lakásgazdálkodásának nyilvántartása és átláthatóságának biztosítása az önkormányzat feladata. A per során a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédjei képviselik csoportunk tagjait. Az első tárgyaláson a bíró felszólította az önkormányzatot, hogy részletes kimutatással támassza alá, hogy mennyi munkaerő ráfordítással járna az adatok kiadása. Az önkormányzat azóta küldött is egy részletes listát, hogy mely kérdés kapcsán hány dokumentumot kell átnézni, és ez hány órát vesz igénybe. De mivel az Infotv. szerint csak az alaptevékenységen túli munkáért lehet pénzt kérni, mi továbbra is azt tartjuk, hogy irreleváns, mennyi időbe telik összegyűjteni az adatokat, mert a lakásgazdálkodás nyilvántartása alapfeladat.

Ezek után a második tárgyalás már inkább kezdett egy bohózatra hasonlítani. A jegyző válaszlevelében még csak arról volt szó, hogy a dokumentumokat a város különböző pontjain lévő irattárakból kell összegyűjteni, ezért is kerül olyan sok melóba. Most már az is elhangzott, hogy az önkormányzatnál 100 %-os a leterheltség, valószínűleg ez is az oka annak, hogy jogi végzettségű ügyintézőket is beleszámoltak 1931 forintos órabérrel a kért adatok előállításába. Valamint az önkormányzat ügyvédje szájából még a „karácsony előtt” szófordulat is elhangzott, és valóban, november végén adtuk be adatigénylésünket, amikor már mindenki el kezd készülődni a karácsonyra. Amikor azt firtattuk, hogy a KSH számára évente megküldendő lakásgazdálkodásai adatokat csak úgy tudják előállítani, ha létezik valamiféle adatbázisuk, nyilvántartásuk, akkor az ügyvéd kerek-perec kijelentette, hogy az egy fikció, hogy van ilyen nyilvántartása a lakásgazdálkodásnak.

Ez után meglepő fordulattal az ügyvéd azt hozta fel, hogy az előző nap kiküldött sajtóközleményünkből kiderül, hogy egy tanút állítunk elő a tárgyaláson. Egyrészt nagy öröm, hogy némely médiumok gondot fordítanak rá, hogy közleményeinket eljuttassák az önkormányzatnak, mielőtt cikket írnának belőle. Az, hogy az önkormányzatnál olvasták a közleményünket, kiviláglik abból, hogy az ügyvéd még egy hibánkat is felhozta: mi a tanúnk idézéséről írtunk, miközben valójában mi állítottuk elő (hibánkat ezúton is javítjuk). Másrészt vélhetően a tanú személye keltette fel az önkormányzat érdeklődését, hiszen az előző tárgyaláson mi már jeleztük, hogy szeretnénk tanút előállítani. Csak ezzel lehet magyarázni, hogy a tanúkihallgatás elhalasztását kérte az ügyvéd, és azt, hogy a következő tárgyalásra idézzék az önkormányzat tanúit is, másképp nettó időhúzásról lehetne csak szó.

Így tehát a következő tárgyaláson, június 7-én városi tisztségviselők, köztük valószínűleg a lakásosztály vezetője fogja vallani, hogy az önkormányzatnak nincsen olyan nyilvántartása, amiből egyszerűen, 142 munkaóránál jóval kevesebb idő alatt elvégezhették volna az adatkérésünk teljesítését. Ez, még ha az adatkérésünk szempontjából sajnos nem túl pozitív kimenetel, mindenképp fontos mozzanat lehet, hiszen akkor az önkormányzat mondaná ki, hogy nem végzi megfelelően a munkáját. Véleményünk szerint mindenképp problémás, hogy ennyi ideig húzza az önkormányzat a pert, hiszen főszabály szerint 15 nap áll rendelkezésre az adatok kiadására, tehát már majdnem fél éve sérül az alapjogunk. Az adatkérésben jeleztük, hogy számunkra olyan felbontásban kellenek az adatok, ahogyan az az önkormányzatnak rendelkezésre áll. Ráadásul olyan adatokat is kértünk, amik nem sokkal később kikerültek az önkormányzat honlapjára. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy az önkormányzat egyáltalán nem volt együttműködő az adatkérésünk során.

Reméljük, a per lezárultával sikerül megtörnünk az önkormányzat alaptörvény ellenes titkolózását. Érdekesség, hogy a kúria nemrégiben elvi éllel mondta ki, hogy a lakásgazdálkodás az önkormányzatok alapfeladata, tehát az önkormányzatok nem hivatkozhatnak arra, hogy nincsenek meg ezek az adatok, mivel meg kellene lenniük, és ennek költségeit nem terhelhetik az állampolgárokra. Az már eleve problémás, hogy adott esetben ennyi pénzbe kerül az adatok kiadása, hiszen így sérül az egyenlő hozzáférés elve, és az átláthatóság csak a gazdagok kiváltságává válik.

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.