Az emberi méltóságot sérti, hogy segítséget kérő embert igazoltatnak

Ez a cikk több mint 3 éves.

A Corvin negyedi aluljárón mentem át, amikor arra lettem figyelmes, hogy a Pál utcai feljáróban egy hajléktalan férfi a fekvőhelyéhez közel a falnál áll. Láthatóan valami nehézsége, kellemetlensége volt, egyik lábáról a másikra állt. Két rendőr állt vele szemben, úgy tűnt, mintha éppen az adait kérnék le az információs rendszerükben. A férfi rá akart gyújtani az aluljáróban. A rendőr „Könyörgöm, ezt ne!” kéréssel előzte meg, hogy a férfi rágyújtson, szabálysértést kövessen el. Ugyanakkor nem engedte fel a lépcsőn, hogy az utcán gyújthasson rá, „Attól nem lesz jobb!” megjegyzéssel. A rendőrnő kedves volt, ugyanakkor érthetetlen, hogy egy segítségre várót miért tartóztat fel, korlátoz mozgásszabadságában.

igazoltatas.png

A férfi közelében volt barátja is. Hozzá néhány perc múlva odamentem, megkérdeztem, hogy mi a probléma, tudok-e segíteni. Ő elmondta, hogy a barátjának néhány napja fájdalmai vannak. Leszólították a rendőröket, tőlük kérték, hogy hívják ki a mentőket. A rendőrök először igazoltatták a beteg férfit, majd kihívták a mentőket. Ekkor meg is érkeztek a mentők. Hárman vagy négyen voltak. A rendőrökhöz siettek, tájékozódtak, hogy mi a helyzet, majd ugyanolyan sietősen távoztak, a hajléktalan, segítségre szoruló férfivel nem beszéltek. A rendőrök is elmentek.

A beteg férfinek fájdalmai voltak. Laikusként nézve tényleg nem volt indokolt, hogy mentők vigyék el. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük, hogy eszköze, módja nem volt arra, hogy orvoshoz menjen (ahogy pl. én taxit hívnék hasonló esetben), a mentőknek mégis indokolt lett volna segíteniük. Kihívtam a krízisautót, ami az ígéretek szerint néhány óra múlva érkezett.

Az emberi méltóságot sérti, hogy segítséget kérő embert igazoltatnak. Jogszabályellenes, megalázó és indokolatlan. Nem elfogadható az sem, hogy a segítséget kérőt mozgásszabadságában korlátoz a rendőr, nem engedi elmenni. A helyzet olyan, mintha épp elfognák. Felteszem, hogy ha körözték volna a férfit, akkor biztos előállítják. Még szerencsés is lett volna abban a tekintetben, hogy akkor a fogdán legalább kapott volna orvosi ellátást, de legalábbis fájdalmát csillapították volna.

A férfitől meghatalmazást a Független Rendészeti Panasztestülethez benyújtható panaszra nem tudtam felvenni az állapota miatt. Barátjának elmondtam, hogy az Utcajogászt minden pénteken eléri a Blahán, ők segítenek. Biztattam, hogy a saját eszközeivel lépjen fel, hogy menjen előre a világ, hogy csepp a tengerben, amit tehetünk, de mégiscsak cseppekből van a tenger, meg hogy minél később kezdjük, annál később lesz eredménye a panaszoknak. Ígérte, ha legközelebb igazoltatják, felkeresi az Utcajogászt. Az esetet jelezni fogom a BRFK-nak.

Ivány Borbála

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.