Elkészült! A Város Mindenkié közvécé javaslatcsomagja a fővárosnak

Ez a cikk több mint 3 éves.

Amikor legutoljára találkoztunk a fővárossal vécéügyben, akkor abban maradtunk, hogy a javaslatainkat a írásban is elküldjük a Városigazgatóság Főosztály részére. Ennek az ígéretünknek pedig most eleget is teszünk. Javaslatcsomagunkban az Utcajogásszal közösen értékeltük a jelenlegi helyzetet, majd részletesen kifejtettük milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a a működtetés során, a megfizethetőségtől kezdve a felszereltségig. Még egy vécétérképet is javasoltunk, azt meg ki ne szeretné? Alább a javaslataink. 

blog_137.jpg

A Város Mindenkié javaslatai a budapesti közvécék üzemeltetésével kapcsolatban

1. A Város Mindenkié és az Utcajogász érintettsége

A Város Mindenkié (AVM) csoport 2009 augusztusában alakult olyan hajléktalan emberek és szövetségeseik részvételével, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. A csoport tagjai hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő emberek, valamint biztos lakhatással rendelkező szövetségeseik. Az Utcajogász a hajléktalan és lakhatási szegénységben élő emberek jogainak és érdekeinek érvényesítéséért dolgozik 2010 óta, A Város Mindenkié csoporttal együttműködésben.

Az Utcajogász a Blaha Lujza téri jogsegélyszolgálatának működtetése során gyakran találkozik olyan esetekkel, amikor közterületen tartózkodó hajléktalan embereket azért büntetnek meg köztisztasági szabálysértés miatt, mert a közterületen vizeltek. A Város Mindenkié is rendszeresen kap megkereséseket magánszemélyektől, hatóságoktól és civil szervezetektől is, amelyekben a főváros közterületein uralkodó állapotok miatt panaszkodnak a csoportnak.

2. Közillemhely helyzet Budapesten

A Város Mindenkié és az Utcajogász közérdekű adatigényléseiből kiderült, hogy a kerületi önkormányzatok saját maguk összesen 34 állandó illemhelyet üzemeltetnek a főváros területén, amelyek közül tapasztalataink alapján a valóságban sok zárva van, illetve üzemképtelen. Az illemhelyek közül a legtöbb 180-250.- Ft. között térítési díj ellenében vehető igénybe, csak nagyon kevés olyan, amely ingyenes használható. Az FCSM Zrt. 51 illemhelyet működtet Budapesten, melyek elsősorban (ahogy a mellékletként csatolt felsorolásban szereplő címekből is kiolvasható) főbb közlekedési csomópontoknál és a turisták által látogatott nevezetességek környékén találhatóak. Az illemhelyek közül azonban 20 db üzemen kívül van: nagy része nincs is üzemeltethető állapotban, felújításra, átalakításra szorul, vagy épp a rendkívül alacsony látogatottság miatt nem üzemel, így jelenleg összesen 12 db illemhely működik teljes körűen felújított, akadálymentesített módon, magas színvonalú ellátással.

Az igényelt közérdekű adatokból megállapítható, hogy a kerületi önkormányzatok saját belátásuk szerint, esetleges módon, főleg turisztikai szempontok alapján, és a tömegközlekedési csomópontokhoz igazodva tartanak fent közillemhelyeket, ami azt jelenti, hogy több olyan kerületi önkormányzat is van, amely egy közillemhelyet sem üzemeltet (III. kerület, VI. kerület, XVIII. kerület, XXII. kerület).

3. A hajléktalan emberek közillemhelyekhez való hozzáférése

Az Utcajogász jogsegélyszolgálatatának működtetése során több olyan üggyel is találkozott, amikor hajléktalan embereket azért vonták köztisztasági szabálysértés elkövetése miatt felelősségre, mert magatartásuk a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről ( a továbbiakban: Szabstv.) 196. § (1) bekezdés a) pontjának második fordulatába ütközött, azaz közterületen vizeltek vagy székletet ürítettek. Ez egybehangzik a Budapest Intézet egyes szabálysértési eljárások társadalmi költségeivel kapcsolat tanulmányában foglaltakkal: egy járási hivatal szabálysértési ügyekért felelős osztályvezetőjével készített interjúból kiderül, hogy a köztisztasági szabálysértések legnagyobb része a hajléktalan embereket érinti, ami kb. 75 százalékra tehető. Természetesen ebből az adatból az nem megállapítható, hogy mekkora arányban büntettek meg hajléktalan embereket azért, mert közterületen vizeltek vagy ürítettek székletet. A tanulmányhoz felhasznált Bűnügyi Statisztikai Rendszer adataiból az is kitűnik, hogy 2015-ben 20412 darab helyszíni bírságot szabtak ki, és 4985 darab szabálysértési eljárás indult köztisztasági szabálysértés miatt.

Az NRSZH által közölt adatok szerint 2015 végén 6259 férőhely volt a budapesti hajléktalanellátó intézményekben, amelyek a téli időszakban lényegében mindig maximális kapacitáson működnek, vagyis ennyi ember biztosan hajléktalan a fővárosban. Ezen kívül, a Február Harmadika Munkacsoport minden évben felmérést készít olyan hajléktalan emberekkel, akik kapcsolatban vannak szállókkal vagy utcai szolgálatokkal. Noha a felmérés célja nem az, hogy a hajléktalan emberek számát megállapítsa, az a következtetés levonható belőle, hogy legalább hány ember volt aznap biztosan az utcán. 2016. február 3-án 1130 közterületen élő ember válaszolt a felmérés kérdéseire, vagyis a szállók lakóin túl ennyi ember biztosan az utcán élt. Összességben tehát naponta több ezer hajléktalan ember használja a főváros közterületeit és közülük sokan huzamosabb ideig is ott tartózkodnak.

A huzamos ideig tartó közterületi tartózkodás során a hajléktalan embereknek pont ugyanazokat az igényeket szükséges kielégíteniük összehasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között, mint azoknak, akik nincsenek több órára, illetve egész napszakokra az utcára kényszerülve. A hajléktalan emberek a magánszféra teljes hiánya mellett kénytelenek kielégíteni alapvető szükségleteiket, tehát közterületen táplálkoznak és a biológiai igényeiknek megfelelően vizelnek, valamint székletet ürítenek.

A hajléktalan emberek számára különösen problematikus – nem kizárólag a várható szankcióra tekintettel – a közillemhelyek hiánya, mivel a társadalmi előítéletek miatt kevésbé van lehetőségük igénybe venni – akár az egyébként nem elvárható térítés ellenében sem – nem közillemhely célú, de illemhellyel rendelkező egységeket: bevásárlóközpontokat, éttermeket, kávézókat, amelyek egyébként gyakran illemhely használati lehetőséget biztosítanak nem hajléktalan emberek számára.

4. A jogi szabályozás hiánya

A közillemhelyek hiánya a kérdés jogi szabályozásának hiányára vezethető vissza. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. § (1) bekezdés 2. pontja alapján a helyi önkormányzat kötelezettségei közé tartozik különösen a településüzemeltetés, amelynek körében a helyi önkormányzat feladata köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. A településüzemeltetés körében nem került feladatként meghatározásra a – térítésmentes – közillemhely létesítése, fenntartása, ahogy a Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti környezet-egészségügy feladatkör, ahogy az annak tartalmát meghatározó egyéb jogszabályok, mint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, vagy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény sem teremti meg közillemhelyek fenntartásának kötelezettségét. Mindemellett a hazai jogszabályi környezetben nem példátlan az illemhely fenntartásának kötelezettsége – a jogilag egyébként nem egyértelműen – közterületnek minősülő köztemetők esetében, tekintettel arra, hogy a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 9. § (1) bekezdés f) pontja illemhely fenntartásra kötelezi a temetőtulajdonost.

Az Utcajogász beadványa az Alapvető Jogok Biztosához

Az Utcajogász A Város Mindenkié egy aktivistájának közterületi vizeléssel összefüggő szabálysértési ügyében az Alapvető Jogok Biztosához fordult. Az Alapvető Jogok biztosa AJB-1944/2017. számú állásfoglalásában megállapította:

„Ennek az ellentmondásnak a feloldásához, vagyis a köztisztasági szabálysértések szankcionálásának alapjogi szempontból is elfogadható megalapozottságához szükséges és elvárható a természetes emberi szükségletek emberhez méltó és „jogszerű” elvégzésére alkalmas lehetőségek garanciális biztosítottsága, az erre vonatkozó állami kötelezettségvállalás számon kérhetősége. A huzamos ideig tartó közterületi tartózkodás során a hajléktalan embereknek ugyanazokat az igényeket szükséges kielégíteniük összehasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között, mint azoknak, akik nincsenek több órára, illetve egész napszakokra az utcára kényszerülve, így a magánszféra teljes hiánya mellett kénytelenek kielégíteni alapvető szükségleteiket, tehát közterületen táplálkoznak és a biológiai igényeiknek megfelelően vizelnek, valamint székletet ürítenek. 7 A hajléktalan emberek számára ezért különösen problematikus – és nem kizárólag a várható szankcióra tekintettel, hanem emberi méltósághoz való jogukra figyelemmel – a közillemhelyek hiánya.”

Az Alapvető Jogok Biztosa állásfoglalása alapján a következő intézkedéseket tette:

  1. felkérte a belügyminisztert, hogy vizsgálja felül a jelzett jogszabályi háttér hiányosságait, és fontolja meg jogszabály-módosítás szükségességét annak egyértelmű meghatározására, hogy a jövőben, különböző települései szinteken, mely szerv, hatóság kötelezettsége a közterületi szabálysértések megelőzésével is összefüggően, a nyilvános illemhelyek működtetésének biztosítása;
  1. felkérte Budapest Főváros főpolgármesterét, hogy a helyzet országos, jogszabályi szinten történő rendezéséig vegye fontolóra a budapesti nyilvános illemhelyek üzemeltetésének önként vállalt önkormányzati feladatként történő teljesítésére vonatkozó fővárosi közgyűlési előterjesztés kidolgozását és benyújtását.

5. Szempontok, melyeket fontosnak tartunk figyelembe venni a nyilvános illemhelyek kialakítása során

  1. Mindenki számára elérhető és megfizethető illemhelyek kialakítása

A közvécék helyzetét a fővárosban akkor tekinthetjük megoldottnak, ha jövedelmi helyzetétől függetlenül mindenkinek lehetősége van igénybe venni a szolgáltatást. Jelenleg a Fővárosi Csatornázási Művek üzemeltetésében lévő illemhelyek használati díja 180-250-Ft körül mozog, amely a szegénységben élő családok, hajléktalan emberek számára nem megfizethető. A Város Mindenkié elsősorban azt javasolja, hogy tegyék ingyenessé a közvécék használatát, garantálva ezzel, hogy mindenki igénybe tudja venni a szolgáltatást. Amennyiben ezt nem tartják megvalósíthatónak, úgy javasoljuk a becsületkassza működtetését, vagy valamilyen méltányossági rendszer kidolgozását annak érdekében, hogy valóban mindenki számára hozzáférhetők legyenek a nyilvános illemhelyek.

Becsületkassza alatt azt értjük, amikor meghatározzák a szolgáltatás igénybevételének ajánlott árát, de a megadott ár fizetését nem ellenőrzik. Ez a módszer biztosítani tudná, hogy akinek módjában áll megfizetni a szolgáltatást, az tudjon fizetni, de ez ne legyen kötelező mindenkire nézve. Ennek előfeltétele a személyzet biztosítása, melyet szintén javaslunk, és a későbbiekben kitérünk rá.

Méltányossági rendszer bevezetése alatt arra gondolunk, amikor a szolgáltatás alapvetően fizetős, de rászorultsági alapon ingyen lehet használni. Az ingyenes használat biztosítására megoldás lehet egyfajta zseton-rendszer kialakítása, mely során a rászoruló emberek a megfelelő helyeken, például a szociális ellátórendszer különböző típusainál (éjjeli és nappali melegedők, hajléktalan szállók, család és gyermekjóléti központok) igényelhetnék a fizetést helyettesítő zsetont.

  1. Minél hosszabb ideig tartó nyitvatartás

A nyitvatartással kapcsolatban az illemhelyek típusától függő megoldásokat javasolunk.

Szükség van a rendszeresen (éjjel-nappal) nyitva tartó közvécékre, melyek elsősorban az öntisztító rendszerű vécékkel oldhatók meg.

Azoknál az illemhelyeknél, amik személyzettel vannak ellátva,  nyitvatartási idő kialakításánál figyelembe kell venni az emberek munkaidejét, illetve hozzá kell számolni plusz még 1-2 órát, belekalkulálva így a tömegközlekedést is. Úgy gondoljuk, ez az idő intervallum lefedheti az emberek egy részének igényeit. Annak érdekében, hogy a személyzettel működő közvécék minél hosszabb ideig tudjanak nyitva tartani, jó megoldás lenne a kétműszakos munkarend, figyelve a személyzet igényeire is.

  1. Akadálymentesítés

Úgy gondoljuk, hogy a nyilvános illemhelyek akkor lesznek valóban mindenki számára elérhetőek, ha azok akadálymentesítettek. A Fővárosi Csatornázási Művek térképe szerint (http://www.fcsm.hu/szolgaltatasok/nyilvanos_illemhelyek_uzemeltetese/terkep_a_fovarosi_illemhelyekrol/)  a Budapesti közvécék közül összesen 17 akadálymentesített van, ami korántsem számít kielégítő mennyiségnek. A témában ajánljuk A Város Mindenkié blog oldalán megjelent bejegyzést.

  1. Elhelyezkedés

Fontosnak tartjuk, hogy Budapest külső kerületei, valamint kevésbé frekventált részei is megfelelően el legyenek látva nyilvános illemhelyekkel. Közérdekű adatigénylésünkből kiderül, hogy számos külvárosi kerületben, mint például a X., XIV., XV., XVII., XVIII.  egyáltalán nincsen üzemelő közvécé. Javasoljuk, hogy az elhelyezés során kérjék ki a helyi lakosok, valamint az önkormányzat véleményét. Az illemhelyeket érdemes több irányból is jól látható helyen, utak, járdák, parkolók közelében létrehozni.  

  1. Személyzet biztosítása

Nem feltétlenül kell személyzet azokba a vécékbe, amelyek valamilyen öntisztító rendszerrel vannak felszerelve. De fontos itt is a higiénia alapvető biztosítása, mint például a kézmosási lehetőség, ehhez adva folyékony, vagy szilárd szappan,  egészségügyi papír, kéztörlő. Azt gondoljuk, hogy a személyzet nélküli illemhelyek esetében sokkal hamarabb fenn áll a rongálás veszélye, a vécé állapotára figyelő felelős személyzet hiányában. Ezért is javasoljuk a személyzet biztosítását, mely egyben munkahely teremtő eszköz is lehet, például megváltozott munkaképességű, vagy hajléktalan emberek számára.

  1. Biztonság

Úgy gondoljuk, hogy a biztonságot, valamint a rendeltetés szerinti használatot leginkább a személyzet tudja garantálni. Fontos, hogy a nyilvános illemhelyek mindegyike zárható legyen. A kialakításkor figyelembe kell venni, hogy a struktúra jól átlátható legyen, sok természetes fénnyel, közel más építményekhez, így kevesebb eséllyel lesz kitéve a vandalizmusnak. A személyzet biztonsága szempontjából is fontos, hogy a hely legyen jól megvilágított, valamint száraz, megelőzve ezzel a munkahelyi baleseteket.  

  1. Felszereltség

Fontos, hogy a közvécék legyenek gondosan felszerelve, hogy valóban megfeleljenek az emberek igényeinek. A kialakításnál figyelni kell arra, hogy a berendezés robusztus, ellenálló és könnyen tisztítható legyen. A padlót érdemes sötétebbre tervezni – így kevésbé látszódik rajta a szennyeződés – és csúszásgátlóval ellátni, a falakat pedig világosra festeni, hogy barátságos, könnyen átlátható és megvilágítható legyen. A megfelelő szellőzőrendszer kiépítése elengedhetetlen. Úgy gondoljuk, hogy egy jól működő illemhely rendelkezik ivókúttal, tisztálkodási szerekkel, babapelenkázóval, az akadálymentesítés szükségességét figyelembe véve felnőtt méretű pelenkázóval. El van látva olyan egészségügyi kellékekkel is, mint az intimbetét és tampon, valamint – amennyiben megvalósítható – egyes helyeken a zuhanyzó beépítését is jó ötletnek tartjuk.

  1. Egyéb javaslatok

Egyéb javaslataink közé tartozik egy vécétérkép és hozzá tartozó applikáció létrehozása, melyek mutatnák, hogy Budapesten hol találhatók nyilvános illemhelyek. A vécétérképeket el lehetne helyezni a metrók, közlekedési csomópontok közelében, QR kóddal ellátva, amely a vécétérkép honlapjára, vagy az applikációra irányítana. A már meglévő tömegközlekedési térképeken is meg lehetne jelölni a közvécéket. Honlap szempontjából jó példának tartjuk az ausztrál Országos Nyilvános Vécé Térképet. Emellett az illemhelyek alkalmasak lehetnek arra is, hogy reklámfelületként használják őket, ezáltal csökkenthető a fenntartásuk költsége.

6. Külföldi példák

Az alábbi összefoglalók, stratégiák és útmutatók segítséggel lehetnek a magyarországi közvécék kialakításában, melyekből mi is inspirálódtunk.

City of Hobart Public Toilet Strategy 2015-2025

Public Toilet Design Guidelines Brisbane 2013

A Guide to Better Public Toilet Design and Maintenance Singapore 2013

Marrickwille Public Toilet Strategy 2015

Közvécé helyzet Párizsban

7. Összegzés

A Város Mindenkié 2011 óta foglalkozik a közvécék hiányából fakadó problémákkal. A fentebb összegyűjtött javaslatok mind a csoport tapasztalatai és kutatómunkája, valamint az Utcajogász meglátásai alapján íródtak. Kérjük, a közvécékről készülő koncepció kidolgozása során építsék be szempontjainkat, valamint biztosítsák a lehetőséget számunkra, hogy a koncepció leadása előtt ismételten tárgyalhassunk a kérdésről.

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.