Józsefváros megújítása a nemkívánatosnak ítélt lakosok kiszorításával jár – nyílt levél Sára Botondnak

Ez a cikk több mint 7 éves.

Tisztelt dr. Sára Botond!

Tagunk, Danó Andrásné Gizella ügyében (aki korábban már írt Önnek nyílt levelet) fordulunk ismételten Önhöz. Gizella kilakoltatását 2016 júliusában az utolsó pillanatban sikerült elkerülni, viszont lakhatása azóta is bizonytalan, jogcíme azóta is rendezetlen. Levelünkben azt szeretnénk nyomatékosan kérni, hogy Danó Andrásnéval kössenek a jelenleg is általa lakott lakásra (Budapest VIII. kerület, Szerdahelyi utca 18. 1.em./12.) lakásbérleti szerződést. Úgy véljük, hogy ez az önkormányzat szempontjából is megalapozott, politikailag az egyetlen igazán vállalható feloldása lenne a jelenlegi helyzetnek.

blog3_9.jpg

Jóhiszemű jogcím nélküliség és fizetési hajlandóság

Álláspontunk szerint Danó Andrásné Gizella egyértelműen jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak minősül, hiszen:

  • Mikor kivette a lakást, meg volt róla győződve, hogy szabályosan bérel ki egy önkormányzati lakást. Az, hogy a létrejött bérleti szerződés nem a valós tulajdonossal köttetett, az az önkormányzat által is pontosan ismert, a helyi szegény lakosok kiszolgáltatott lakhatási helyzetét kihasználó csalás eredménye.
  • Gizella saját költségén felújította, komfortosította a lakást, ezzel növelte az önkormányzati vagyon értékét. A lakás felújítására költött 600 ezer forint megtérítése vagy beszámítása fel sem merül az önkormányzat részéről.
  • Korábban keletkezett rezsi- és lakbérhátralékát Gizella az önkormányzati vagyonkezelő céggel való megállapodás alapján rendszeresen törleszti és emellett folyamatosan lakáshasználati díjat fizet. Ez azt jelenti, hogy havonta 16 ezer forintot (ami jövedelmének több mint felét jelenti!) fizet ki az önkormányzatnak egy 23 négyzetméteres lakásért, amit ő maga komfortosított. Amiből most ki akarják tenni.
  • Azzal, hogy a tartozás törlesztőrészletét és a lakáshasználati díjat beszedi, az önkormányzat is elismeri, hogy Gizella használja, tartja fent és tartja karban ezt a lakást – érthetetlennek tartjuk, hogy nem kívánják jogilag tisztázni a helyzetet, lehetőséget adni arra, hogy Gizella rendezett és kiszámítható jogi körülmények között fizethessen a lakásért, melyben lakik, és melyért egyébként is fizet.

Tavaly év elején alpolgármester úr azt ígérte, hogy a jóhiszemű jogcím nélküliek helyzetének elbírálásakor méltányosan fognak eljárni, és hogy lesz lehetőség jogcímük rendezésére, új szerződés megkötésére. Kérjük, gyakorolja ebben az esetben is ezt a méltányosságot.

Szociális városrehabilitáció és kiszorítás

Danó Andrásné Gizella egyre bizonytalanabb lakhatási helyzete egyértelműen a Magdolna Negyed szociális városrehabilitációs program előrehaladásához köthető. Története tulajdonképpen iskolapéldája annak, hogy a kerület megújítása hogyan jár a nemkívánatosnak ítélt lakosok kiszorításával. Gizella 40 éve élt Lujza utcai lakásában, mikor a ház lakásait a Magdolna Negyed Program második üteméhez kapcsolódóan rendőrlakásokká alakították. Mikor költöznie kellett, cserelakás helyett pénzbeli kompenzációt kapott (ami rosszabb helyzetű lakók esetén tapasztalatunk szerint szisztematikusan a lakhatási helyzetük romlásához vezet). Ezt arra költötte, hogy egy kerületi lakás bérleti jogát megváltsa – viszont utólag kiderült, hogy csalás áldozata lett. (A városrehabilitáció során pénzösszeggel kompenzált lakosok helyzetével való visszaélésekről az önkormányzatnak is tudnia kell, az elmúlt évek során gyakran mégis inkább a pórul járt lakókat büntetik.)

A Szerdahelyi utcai házat, melyben jelenleg lakik, a Magdolna Negyed Program következő ütemében újították fel. (Persze csak kívülről, a lakások felújítása ebben az esetben is a lakókra hárult.) A házat únkrízisháznakminősítették, ami szinte szükségszerűen hozza magával néhány év múlva a korábbi lakosok fokozatos kiszorítását. A felújításra elnyert uniós támogatás miatt évekig kötelező szociális alapon kiadni a lakásokat – ennek határideje hamarosan lejár, és ezzel együtt a ház lakásait (97 másik házzal együtt, ami összesen 2042 lakást jelent! – erről kritikánk itt olvasható) a képviselőtestület decemberi döntése alapján eladásra jelölték ki. Ez a folyamat vélhetően összefügg azzal, hogy épp most, hét év után akarják lakásából Gizellát kilakoltatni. Felháborítónak tartjuk, hogy eredeti céljuknak nem megfelelően költik el a kerületben a szociális célú városmegújításra fordítható forrásokat.

Úgynevezett segítség

Alacsony jövedelme miatt esélytelen, hogy Danó Andrásné Gizella piaci úton lakhatást tudjon magának biztosítani. Az idősek otthona, melyet az önkormányzat felajánlott csak átmeneti, egy éves (!) elhelyezést biztosít, és egy idős asszonyról van szó, aki számára nem vállalható az intézményi elhelyezéssel járó teljes bizonytalanság. Arról nem is beszélve, hogy az idősek ellátására létrejött bentlakásos intézmények meglátásunk szerint nem azt a célt szolgálják, hogy azokban egészséges, önellátásra képes, de lakhatásukat elvesztett embereket helyezzenek el. Gizella pedig jelenleg még tökéletesen képes saját magát ellátni, és nem tartja méltányosnak autonómiájának azt a korlátozását, amit az idősek otthona jelentene.

Mindeközben viszont a jelenlegi, jogilag rendezetlen helyzet rengeteg hátránnyal jár Gizella számára – azon kívül, hogy a bizonytalanság rossz hatással van az egészségi állapotára, lakcímének rendezetlen státusza miatt alapvető ellátásoktól is elesik.

Danó Andrásné Gizella 47 éve kerületi lakos – a Teleki téri piacon jól ismert, a helyi közösségbe rendkívül erősen beágyazott asszony millió szállal kötődik Józsefvároshoz, és a közösségből sokan állnak mellette. Rendkívül cinikusnak tartjuk, ha a Józsefvárosi Önkormányzat épp egy olyan nőt lakoltat ki, aki a helyi közösségi élet fontos alakja, helyi rászoruló, rengeteg pénzt költött az általa lakott lakás felújítására, komfortosítására. Ráadásul Gizella a kerületi szociális! városrehabilitációs program kárvallottja: előző lakásából is emiatt kellett elköltöznie, és jelenlegi lakásából is akkor vált hirtelen sürgetővé a kilakoltatás végrehajtása, mikor megnyílt a lehetőség az uniós finanszírozással felújított ház lakásainak eladására. Vagyis Gizella esete éles példája annak, hogy a kerület megújítása hogyan jár a rászoruló és roma lakosok kiszorításával – miközben a kerületvezetés sajtókommunikációjában gyakran hallhatjuk, hogy „mindenkinek segítenek”.

Nyomatékosan kérjük tehát az alpolgármester urat, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Danó Andrásné Gizellával az általa lakott lakásra lakásbérleti szerződést kössenek.

Üdvözlettel,

A Város Mindenkié csoport

Fotó: Bankó Gábor

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.