A Város Mindenkié 12 pontja 2017-ben

Ez a cikk több mint 7 éves.
  1. A kriminalizáció eltörlése

Töröljék el az életvitelszerű közterületen tartózkodásra vonatkozó szabálysértési tényállást és helyezzék hatályon kívül a „hajléktalanmentes zónákat” kijelölő helyi rendeleteket. Az Alaptörvényből távolítsák el a hajléktalan emberek üldözését lehetővé tevő paragrafust.

  1. A lakhatás alapvető jog

Az Országgyűlés foglalja törvénybe a kikényszeríthető lakhatáshoz való jogot, és határozza meg a törvény végrehajtásának konkrét feltételeit, a felelősségi köröket és az ehhez kapcsolódó határidőket. A törvény jelölje meg azokat a társadalmi csoportokat, amelyek esetében a törvényt először be kell vezetni (pl. gyermekes családok, idősek, betegek, fogyatékkal élők), és a többi társadalmi csoport fokozatos bevonásának ütemét is.

  1. Az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalma

Az Országgyűlés módosítsa a végrehajtási törvényt, a lakástörvényt, a gyermekvédelmi törvényt és a szociális törvényt úgy, hogy senkit se lehessen megfelelő elhelyezés nélkül kilakoltatni. A szabályozás tartalmazzon garanciákat arra, hogy egyetlen gyereket se emeljenek ki a családjából csak azért, mert szülei elveszítették lakhatásukat.

blog_134.jpg

 

  1. Átfogó lakáspolitika, amely a rászorulókat részesíti előnyben

A kormány dolgozzon ki olyan átfogó lakáspolitikai stratégiát, amely nem a lakástulajdonlást, hanem a biztonságos és megfizethető lakhatást támogatja. A lakáspolitikai stratégia elsődleges célja a lakás nélkül és lakhatási szegénységben élők helyzetének javítása, és a lakásvesztéssel fenyegetett emberek védelme legyen. Alakítsanak ki olyan átmeneti lakhatási formákat (pl. szobabérlők háza, emberhez méltó körülményeket biztosító munkásszállók), amelyek az alacsony jövedelmű embereknek is önálló lakhatást biztosítanak. Ahhoz, hogy a leginkább rászoruló emberek is biztonságban tudjanak élni, vissza kell állítani a normatív lakásfenntartási támogatást és radikálisan meg kell emelni összegét.

  1. Kiterjedt szociális bérlakás-hálózat kialakítása

A kialakítandó lakáspolitika központi eleme kell, hogy legyen a szociális bérletű lakások számának radikális növelése. Ez egyszerre jelenti új lakások építését, a meglévő önkormányzati lakásállomány fejlesztését, felújítását és az üresen álló magánlakások szociális célú hasznosítását. Az önkormányzati lakásállomány bővítése mellett szükség van a szabályozás átalakítására is egy központi lakbértámogatási rendszer kialakítása, és a lakások elosztási szempontjainak az egységesítése érdekében. Elengedhetetlen, hogy ezeknek a lakásoknak az elosztása során a leginkább kiszolgáltatott helyzetű igénylők előnyt élvezzenek.

  1. A bérlakás-szektor szabályozása

Az albérlet árak az egész országban az egekbe szöktek, ami miatt még több embernek vált bizonytalanná a lakhatása. Emberek tömegei költik jövedelmük nagy részét lakhatásra, ami a magánbérleti szektor alulszabályozottsága miatt továbbra is gyakran indokolotlanul sok bizonytalansággal jár. Olyan országos és helyi szabályozást kell bevezetni, amelyek egyszerre ösztönzik a lakások bérbeadását, védik a bérlők és a tulajdonosok jogait, és korlátozzák az albérleti árak szélsőséges emelését.

  1. Minden lakásban lakjanak!

A Parlament vezessen be adót a hosszú ideig üresen tartott lakásokra. A befizetett adóból hozzanak létre egy lakhatási alapot az alacsony jövedelmű emberek lakhatásának támogatására. Az illetékes minisztérium hozzon létre szociális lakásügynökséget, ami segít az üres lakások tulajdonosainak ingatlanjuk kiadásában és a rászorulóknak pedig ezeknek a lakásoknak a szociális alapú bérletében. Törvényben meghatározott módon kapjanak adókedvezményt azok, akik az üresen álló lakásukat rászorulóknak adják ki.

  1. Elsőként Lakhatás program

Vezessék be az Elsőként Lakhatás modell alapján működő szolgáltatások normatív finanszírozását. A hajléktalanellátó-rendszerre fordított közpénz egy részét különítsék el az utcán élő emberek tartós lakhatásba jutását támogató programokra, és írjanak ki pályázatot hosszú távú lakhatási programokra hajléktalan emberek számára. A szociális munkások képzésébe hangsúlyosan kerüljenek be az „elsőként lakhatás” megközelítéshez szükséges készségek és ismeretek.

  1. Szegénység miatt egyetlen gyereke se emeljenek ki a családjából!

Az államnak feladata, hogy gondoskodjon azoknak a családoknak a lakhatásáról, akik méltatlan lakáskörülmények között élnek: szállókon, bizonytalan albérletben, leromlott állapotú, esetenként egészségkárosító bérlakásokban. A szociális ellátórendszer ma képtelen minden olyan családnak elhelyezést biztosítani, amely elvesztette a lakhatását, a családok átmeneti otthonaiban nagyon hosszú várólisták vannak. Az állam és az önkormányzatok nem csak, hogy megtagadják a segítséget ezektől a családoktól, de sokszor még a gyermekeik kiemelésével is megfenyegetik a szülőket, illetve ki is emelik őket a családból. Pedig ez a gyakorlat nem csak igazságtalan, hanem törvénytelen is. Követeljük a szegénység miatti gyermekelvételek megszüntetését! A gyermekek kiemelése helyett a családok egyben maradását és megfelelő lakhatását kell támogatni.

  1. A szociális ellátórendszer átalakítása

Olyan szociális szolgáltatásokat követelünk, amelyek segítenek megelőzni a lakásvesztést (pl. tisztességes összegű lakásfenntartási támogatással, az egész országban elérhető adósságkezelési szolgáltatással) és tiszteletben tartják az ügyfelek emberi méltóságát. A hajléktalanellátó-rendszer finanszírozásánál az illetékes szervek ne csak a betöltött férőhelyek, hanem a tartós lakhatásba jutatott ügyfelek számát is vegyék figyelembe. Vezessenek be érdemi és hatékony érdekvédelmi rendszert a hajléktalanellátó intézményekben. Az ellátórendszerben elérhető ételek legyenek táplálóak és egészségesek. A helyi önkormányzatok vezessenek be az ellátórendszerből való kijutást lehetővé tevő pályázatokat és pénzügyi támogatásokat, és ezeket tegyék széles körben elérhetővé.

  1. Emberhez méltó munka és jövedelem

Az állam aktívan támogassa a hajléktalan emberek munkavállalását. A hátrányos helyzetű embereket tartósan foglalkoztató munkáltatók kapjanak adókedvezményt, illetve bérhozzájárulást. Az álláskeresési járadék időtartamát állítsák vissza legalább 9 hónapra. A tartós munkanélküliek értelmetlen közmunkára-kényszerítését meg kell szüntetni, mint ahogyan a közfoglalkoztatottak hátrányos megkülönböztetését is. Jelentősen javítsák a közmunkások munkakörülményeit, és közmunkások is kapják meg legalább a havi minimálbért a munkájukért.

  1. A lakcím-szabályozás felülvizsgálata

Az Országgyűlés módosítsa az összes vonatkozó jogszabályt úgy, hogy ne a lakcím legyen az állampolgári jogosultságok alapja. Biztosítsák, hogy mindenki be tudjon jelentkezni oda, ahol valójában lakik. Az okmányirodák tartsák be a hatályos törvényeket és senkitől se tagadják meg a lakcím bejelentését, aki jogosult rá! A szociális, egészségügyi és oktatási rendszert úgy kell átalakítani, hogy minden állampolgár hozzá tudjon férni minden szolgáltatáshoz és ellátáshoz, lakcímétől függetlenül. A lakóhelyet és tartózkodási helyet váltsa fel az ingyenesen és rendszeresen frissíthető értesítési cím intézménye.

Fotó: Csoszó Gabriella

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.