Emberi jogokat sért, ha az állam szegénység miatt emeli ki a családból a gyermeket

Ez a cikk több mint 7 éves.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-os döntésében, a Soares de Melo v. Portugal ügyben megállapította, hogy Portugália emberi jogokat sértett, amikor a család szegénysége miatt vettek állami nevelésbe gyerekeket.

ejeb.jpg

A családnak 10 gyermeke volt. A gyermekek apja gyakran volt távol a családtól, az anya pedig több éve munkanélküli volt. A család jövedelme mindössze a gyermekek után járó támogatásokból, adományokból állt. Miután a család a gyermekvédelem látókörébe került, sor került a gyermekek védelembe vételére. Ennek keretében a gyermekjóléti szolgálat több megállapodást kötött a szülőkkel, amelynek keretében vállalták, hogy a gyermekek rendesen fognak iskolába, óvodába járni, igénybe fogják venni a megfelelő egészségügyi ellátást, megélhetésükre pénzügyi tervet készítenek, valamint az anya aláveti magát egy sterilizációs (azaz meddővé tételi) műtétnek, amit ő elutasított.

A család bevétele azonban később is csak adományokra korlátozódott, valamint lakhatási körülményeik sem javultak. A gyerekek otthon közös matracon aludtak, ruháik gyakran annyira piszkosak voltak, hogy az óvodában, iskolában kellett megfürdetni őket, mivel otthon többször kikapcsolták a vizet és a villanyt. A gyermekvédelmi hatóságok szerint az anya képtelen volt megfelelő anyaszerepet felmutatni, valamint továbbra sem volt hajlandó alávetni magát a sterilizációs műtétnek.

Az ügy megjárta az egész portugál bírósági hierarchiát. Az eljárásban kizárólag a gyermekjóléti szolgálat állításaira támaszkodott a bíróság, külön szakértőt nem rendelt ki az anya szülői képességének megítélésre, vagy a gyermekek és a szülő kapcsolatának vizsgálatára. Miután a szülői bántalmazás, erőszak, kizsákmányolás fel sem merült, a kérdés pusztán az volt, hogy a család szegénysége egyet jelent-e a gyermekek elhanyagolásával, tehát a szülők felelőtlenen magatartásával. A portugál bíróságok szerint igen.

Az anya a portugál jogorvoslatok kimerítése után fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Kérelmében az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkének sérelmére hivatkozott.

  1. Cikk – Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog
  2. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.
  3. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése szerint nemcsak a szülőknek vannak kötelezettségeik a gyermekek irányában, hanem az egyezményben részes államok is felelősek azért, hogy a gyermekek a családjukban nevelkedhessenek. A gyermekek nevelése nem magánügy, a részes államok felelősséggel tartoznak azért, hogy az ehhez szükséges körülmények biztosítva legyenek a családok számára. A magánélethez és a családi élet tiszteletben tartásához való jog nem elválasztható a szociális jogoktól. De ez nem jogosítja fel az állam képviselőit a család magánéletébe való beavatkozásra.  

A döntés szerint:

– pusztán a szegénység nem jelent automatikusan elhanyagoló szülői magatartást

– a szegénység sosem szolgálhat indokul a gyermekek családjától való elválasztásához

– a szülői jogok gyakorlását az állam nem kötheti olyan feltételhez, mint a szülő sterilizációja

Az emberi jogi bíróság magyar tagja, Sajó András ítélethez fűzött véleménye szerint a „gyermekek mindenek felett álló érdekét” az emberi jogokkal összhangban kell az államoknak értelmezni. A gyermekek mindenek felett álló érdeke nem válhat üres frázissá, amire a gyermekvédelmi intézmények hivatkoznak a döntéseik meghozatalakor.

A Város Mindenkié csoporttól és az Utcajogásztól gyakran kérnek segítséget családok azért, mert lakhatásuk bizonytalansága miatt (például a közelgő kilakoltatás előtt) a gyermekek kiemelésével fenyegeti őket a gyámhatóság. Ezekről az ügyekről itt olvashatsz bővebben.

A Város Mindenkié csoport összegyűjtötte azokat a követeléseket, amelyeket az államnak teljesítenie kellene ahhoz, hogy a szegénységben élő szülők méltóságban tudják nevelni a gyerekeiket. Ezeket itt olvashatod el.

Ha a te családod is hasonló helyzetben van, keress meg minket az Utcajogász jogsegélyszolgálatán a Blaha Lujza téren, bármelyik pénteken 15.00 és 17.00 óra között.

Forrás: Valeska David összegzése a Strasbourg Observer honlapján.

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.