Az intézmények is tisztában vannak azzal, hogy én nem vagyok oda való!

Ez a cikk több mint 7 éves.

Tisztelt Kocsis Máté polgármester úr és tisztelt Sára Botond alpolgármester úr!

A Város Mindenkié csoport rendszeresen kritizálja a Józsefvárosi Önkormányzatot szegény bérlőire nézve hátrányos, pazarló lakásgazdálkodásáért, és tiltakozik a józsefvárosi szegények kerületből való módszeres kiszorítása ellen. Danó Andrásné Gizella, „jóhiszemű jogcím nélküli” bérlő tervezett kilakoltatását csoportunk nyomásgyakorlásának hatására a Józsefvárosi Önkormányzat végül utolsó pillanatban leállította, Gizellának azonban továbbra sem megoldott a lakhatása. Gizella, aki azóta csoportunk aktív tagja, nyílt levélben fordul Józsefváros vezetéséhez.

blog2_20.jpg

2016 júliusában nem sokon múlott, hogy nem kerültem utcára. Akkor csoportom, A Város Mindenkié felhívta az Önkormányzat figyelmét arra, hogy én csalás áldozata lettem, és így fordulhatott elő, hogy bérlakásban élek, a bérleti díjat kétszer is kifizettem, egyszer a csalóknak, egyszer az önkormányzatnak, és mégis a kilakoltatás szélére jutottam. Akkor végül a lakásomban maradhattam, de Önök később azt a döntést hozták, hogy engem hamarosan idősek otthonában helyeznének el.

Kérem, hogy bírálják felül elhelyezésemmel kapcsolatos döntésüket, ugyanis nem vagyok rászorulva a gondozásra, és az ottani élet pszichésen nagyon rosszul hatna rám. Háztartást vezetek, főzök, mosok, ellátom magam. Az intézmények is tisztában vannak azzal, hogy én nem vagyok oda való! Eddig három idősek otthonával vette fel a családsegítő a kapcsolatot, mindegyik helyről elutasítottak, azért, mert nem indokolt az idősotthoni elhelyezésem. Azt mondják, ami igaz is, hogy nem szorulok folyamatos ellátásra. Én azt gondolom, hogy ezekben az intézményekben olyan embereket kellene ellássanak, akik tényleg rászorulnak erre, és sok ilyen ember van!

Pedig a családsegítő azzal biztatott, hogy elhelyezésem érdekében tegyem azt, hogy nagyot hallok, nem látok jól, hogy csak ülve tudok főzni, nem bírok járni. Így ugyanis sok pontot szereznék az idősgondozó intézménynél, és könnyen felvennének. De ezek az állítások valótlanok lennének, és számomra elfogadhatatlan, hogy valakit félrevezessek. Ugyanígy vezettek félre az önkormányzat dolgozói engem az Őr utcában, amikor gyönyörű Lujza utcai bérlakásomból rendőrlakásokat csináltak, engem pedig kiköltöztettek, és azt mondták, hogy keressek magamnak egy cserelakást. Arról már nem tájékoztattak, hogy ha elfogadom az önkormányzattól a pénzt, amiből lakást vásárolni lehetetlen lett volna, szociális lakásra már nem leszek jogosult.

Ami betegségem van, amiatt kaptam, amin sajnos keresztül kellett mennem. Hatodik éve élek bizonytalanságban, elutasítások érnek egymás után. Minden fórumon, ahová fordultam, azt a választ kaptam, hogy az Önök hatásköre, csak Önök dönthetnek úgy, hogy méltányosságból maradhassak, vagy másik lakásba költözhessek. Mivel bűncselekmény áldozata vagyok, és sajnos a díler, aki áldozatokat keresett magának a vagyonkezelő irodájában, engem is megtalált, ahogyan másokat is. 2011-ben, amikor rájöttem, hogy átvertek, Kovács Ottó úrhoz fordultam, a lakásosztály igazgatójához, hogy bérleti szerződést köthessünk. Ő akkor elküldött a rendőrségre, hogy jelentsem a bűncselekményt. Elmondta még, hogy ő sem tudta eddig kitiltani ezt a bizonyos dílert, akiről tudta, hogy bejárása van az Őr utcába. Ezeket az állításokat megtalálják, ha elolvassák az ügyem iratait.

Miután beköltöztem ebbe a lakásba, a saját erőmből, megtakarításomból és családom segítségével komfortosítottam. Új ajtót, ablakot, járólapot szereltem be. Ezért sem tudnám elképzelni, hogy máshol élni tudjak.

Szeretném Önöket embertársaim nevében is megszólítani! Kérem, hogy többet gondoljanak a szegény emberekre, törődjenek az elesettekkel! Egyre nagyobb ugyanis a szegénység, egyre több az elkeseredett ember. A lakhatás mindenkinek jár, ha valaki szociálisan rászorul, akkor Önöknek azt kellene lehetővé tenniük, hogy amennyit tud fizetni, annyiért tudjon lakni. Ráadásul ezek a szociális lakások a mi számunkra lettek felújítva, nem azért, hogy eladják, vagy gazdagabbaknak adják ki, több pénzért.

Jó lenne, ha az önkormányzati lakásokat úgy használnák, hogy a rászorulók gondjait enyhítsék vele, nem pedig úgy, ahogy velem és Lujza utcai lakótársaimmal történt: a lakásokat elvették tőlünk és jobb helyzetben lévő embereknek, rendőröknek adták őket! A szomszéd családokat megfosztották a megszokott életüktől, a családok szétmentek, az emberek belebetegedtek, hogy nem tudtak már többet megfelelő körülmények között lakni. Ahogy nekem se, senkinek nem adtak elegendő pénzt, és rossz minőségű cserelakásokat ajánlottak fel.

Tisztelettel arra kérem Önöket, hogy mutassanak megértést, emberséget, jó szándékot irányomba, és mások irányába is! A megértésükön az életem függ, ezért arra kérem Önöket, ne keressenek kifogásokat, tegyék lehetővé, hogy lakásomra bérleti szerződést kössek, vagy amennyiben ez lehetetlen, akkor azt, hogy másik lakásban élhessek, de ne kényszerítsenek utcára, vagy idősgondozóba!

Tisztelettel és köszönettel veszem megértésüket,

Danó Andrásné Gizella

Fotó: Bankó Gábor

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.