„Lakcím nélküliként először nem akarták a fiamat suliba fölvenni”

Ez a cikk több mint 4 éves.

Kovács Vera vagyok, A Város Mindenkié aktivistája. Mire jó egy lakcím? Adná magát a válasz, hogy egyrészt azt jelenti, hogy van hol lakni, és persze, ha valaki keresi, megtalálja az embert. Jó is lenne, ha ez ilyen egyszerű lenne, de ehelyett az van, hogy ma lakcím alapú a hozzáférés sokféle szolgáltatáshoz az egészségügyi ellátástól kezdve a pénzügyi segélyek és támogatások jelentős részéig.

vera_blog.jpg

És ez vajon miért baj? Hacsak azért nem, mert több tízezer embernek, köztük több, mint több ezer gyereknek egyáltalán nincsen lakcíme, és rajtuk kívül is rengetegen laknak másutt, mint ami a lakcímkártyájukra van írva. Ez hogy lehet, és miért? Szerencsére nem azt jelenti, hogy gyerekek ezrével laknak az utcán, de a baj így is épp elég nagy.

Ma Magyarországon lakhatási válság van. Csak a rászorulók töredékének jut szociális bérlakás, így rengeteg ember vándorol albérletről albérletre, akár az országon keresztül, a gyermekeivel együtt is, főleg munka, megélhetés reményében.

Az okmányirodákban, hiába vonatkozik erre törvény, nem jelentik be még az érvényes szerződéssel rendelkező albérlőket sem, nem beszélve azokról, akik kilakoltatás után, szívességből élnek valahol…. Akinek pedig nincs rendben a lakcímük, akár még a családi pótlék, és az anyasági támogatások igénybevétele is nehézséget jelenthet.

Érthető talán: itt a szegénységben élő emberekről van szó, épp nekik jönne a legjobban, ha települési támogatást, lakhatási támogatást, vagy sok más, szintén lakcím szerint igényelhető segítséget kaphatnának a maguk és családjaik számára. De nemcsak a segélyezésről van szó. Elmesélek néhány történetet….

Szabad iskolaválasztás van, de iskolakörzetek is működnek, ahová a lakcímük szerint kötelező felvenni a gyerekeket. Ez biztosítja, hogy mindenki járjon iskolába. De mi van, ha egy gyereknek nincs rendben a lakcíme?

Amikor albérletben laktak, sok gondja volt lakcímével egy gyermekét egyedül nevelő anyának: „Lakcím nélküliként, először nem akarták fiamat suliba fölvenni. Amikor a felvételt sikerült elintézni, utána nem akartak adni beiskolázási, nevelési, és semmilyen más támogatást az önkormányzatnál. Amikor ezután anyukám bejelentett vidékre, az se volt jó, mert akkor meg nem tudtak kijönni környezettanulmányra, és a háziorvos sem akart a pesti lakcímemnél fogadni”

Meséli a nő, aki végül a hajléktalanellátásban szerzett pesti lakcímet magának annak ellenére, hogy jellemzően nem hajléktalanként élt Budapesten. Ám egy gyerek számára a hajléktalanszállós lakcím nem megfelelő, így az iskoláztatással kapcsolatos nehézségei pedig csak akkor szűntek meg, amikor fia középiskolában kollégista lett.

Egy másik anyuka a mai napi nem tudta megoldani a lakcím-gondját: szintén albérletben élnek, a lakcímük vidékre szólt, de megszűnt, Pesten nem sikerült lakcímet létesítenie. Így hiába sikerült ugyan végül szívességből lakcímhez jutnia, a családsegítő nem tud kimenni környezettanulmányra. Ez azt eredményezi, hogy nem tud rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez jutni, ami pedig kislánya ingyenes iskolai étkezését, és tankönyveit jelenthetné a számára.

Ismerek szerencsére olyan anyukát is, aki szolidaritásból bejelentett magához a saját lakásába egy másik, albérletben élő családot azért, hogy azok a valódi lakóhelyük szerinti iskolába írathassák a gyereküket, de ebben a helyzetben ők nem lehetnek biztosak a háztartásban élők számához, például az egy főre eső jövedelemhez kötődő ellátásaik sorsáról….

Szerencsére a gyakorlat jellemzően az, hogy lakcím híján a védőnő, szociális munkások, vagy helyi adminisztratív dolgozók segítségével mégiscsak sikerül közoktatási férőhelyet találni a gyerekeknek, de az a baj, hogy ez nem szabály, hanem kivétel.

Hivatalosan még az egészségügyi ellátásban is tapasztalhatnának nehézségeket ugyan a lakcím nélküli gyerekek, de szerencsére a gyakorlatban ez sem jellemző. De itt is az a hatalmas gond, hogy ez nem szabály, hanem szokásjog alapú kivétel. Így senki sem lehet biztos benn, hogy a gyerekének holnap is lesz orvos, holnap is lesz óvoda, iskola.

Hogy miért vagyunk itt? Ne legyenek családok lakcím nélkül, de még inkább, hogy egy gyerek se eshessen el semmilyen, az életét megkönnyítő lehetőségtől adminisztratív okból, ha a szülei nem olyan szerencsések, hogy be tudtak jelentkezni a lakóhelyükre.

Fotó: Várady István

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.