Az Utcajogász a Blaha Lujza téri jogsegélyszolgálat működtetése során gyakran találkozik olyan esetekkel, amikor közterületen tartózkodó hajléktalan embereket azért büntetnek meg köztisztasági szabálysértés miatt, mert a közterületen vizeltek vagy ürítettek székletet. A Város Mindenkié is rendszeresen kap megkereséseket magánszemélyektől, hatóságoktól és civil szervezetektől is, amelyekben a főváros közterületein uralkodó állapotok miatt panaszkodnak a csoportnak. A Város Mindenkié és az Utcajogász közös közvécé kampánya keretében közérdekű adatigénylésekkel fordultunk a fővárosi kerületekhez, hogy megtudjuk van-e más esély a bokron vagy a kapualjon kívül.

1. Hány hajléktalan ember tölti napjai nagy részét Budapest közterületein?

Az NRSZH által hozzánk eljuttatott adatok szerint 2015 végén 6259 férőhely volt a budapesti hajléktalanellátó intézményekben, amelyek a téli időszakban lényegében mindig maximális kapacitáson működnek, vagyis ennyi ember biztosan hajléktalan a fővárosban. Ezen kívül, a Február Harmadika Munkacsoport minden évről évre felmérést készít olyan hajléktalan emberekkel, akik kapcsolatban vannak szállókkal vagy utcai szolgálatokkal. Noha a felmérés célja nem az, hogy a hajléktalan emberek számát megállapítsa, az a következtetés levonható belőle, hogy legalább hány ember volt aznap biztosan az utcán. 2016. február 3-án 1130 közterületen élő ember válaszolt a felmérés kérdéseire, vagyis a szállók lakóin túl ennyi ember biztosan az utcán élt. Összességben tehát naponta több ezer hajléktalan ember használja a főváros közterületeit és közülük sokan huzamosabb ideig is ott tartózkodnak.

2. Miért speciális a hajléktalan emberek helyzete?

A hajléktalan embereknek pont ugyanazokat az igényeiket kell kielégíteniük, de összehasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között, mint azoknak, akiknek van otthonuk. A hajléktalan emberek több órára, akár egész napszakokra, vagy egész napra az utcára kényszerülnek, így a magánszféra teljes hiánya mellett kénytelenek kielégíteni alapvető szükségleteiket: közterületen esznek és a biológiai igényeiknek megfelelően vizelnek, valamint székletet ürítenek. Ez pedig sok esetben bokrokban, kapualjakban, elhagyott telefonfülkékben történik, mert erre nincs igazán máshol lehetőség.

A hajléktalan emberek számára különösen problematikus a közvécék hiánya, mert egyfelől a társadalmi előítéletek (pl. szegényes öltözködéshez kapcsolódó előítéletek), másrészt a térítési díj, illetve a fogyasztási kötelezettség miatt kevésbé van lehetőségük igénybe venni az alapvetően nem illemhely célú, de vécével rendelkező egységeket (mint például gyorséttermek, kávézók, bevásárlóközpontok). Alkalmanként megoldható ezeknek a vécéknek a használata szívességi alapon, de ez egyáltalán nem érdemi megoldás. Másfelől pedig amikor – jobb híján – közterületen végzik a dolgukat, még jól meg is büntetik őket.

A szabálysértési rendszerről szóló egy, még nem publikált tanulmányban szerepel egy kerületi kormányhivatal szabálysértési ügyekért felelős osztályvezetőjével készített interjú, ami alapján a köztisztasági szabálysértések legnagyobb része (kb. 75%-a) a hajléktalan embereket érinti. Azt is tudjuk, hogy 2015-ben csak Budapesten több, mint 5000 esetben állapította meg a szabálysértési hatóság a Szabstv. 196. § (1) a) pontja szerinti köztisztasági szabálysértési tényállás megvalósulását. Viszont fontos, hogy az előző adat nem kizárólag vizeléssel vagy székletürítéssel megvalósított köztisztasági szabálysértések száma, mert a szemeteléssel, rágókiköpéssel vagy zsebkendőeldobással megvalósult köztisztasági szabálysértések is ezt a számot gyarapítják.

3. A Város Mindenkié és az Utcajogász szerint rendben van közterületen vizelni?

Nincsen rendben. De embereket csak azért megbüntetni, mert nincs hova elmenniük vizelni, még kevésbé van rendben.

4. A közillemhely kérdés csak a hajléktalan embereket érinti?

Nem, mindenki érintett, a hajléktalan embereken kívül főként a turisták, idős emberek, kisgyerekes szülők, fogyatékos emberek, az inkontinenciával küzdő emberek és azok, akik sokat dolgoznak közterületen (pl. taxisok, futárok, közmunkások).

5. Hány közvécé van Budapesten?

A Fővárosi Önkormányzat egy korábbi határozatával a Fővárosi Csatornázási Műveknek adta át a korábban a főváros által üzemeltetett illemhelyeket. Jelenleg az FCSM 39 (vagy más források szerint 51 darab illemhelyet üzemeltet a városban, amelyek 180.- Ft. térítési díj ellenében vehetőek igénybe. Közérdekű adatigénylésünk alapján az FCSM-en kívül a kerületi önkormányzatok is tartanak fent illemhelyeket, összesen 31 darabot. Tehát a fővárosi nyilvános illemhelyek száma 70 és 80 közöttire tehető.

6. Melyik kerületekben nincs egyáltalán illemhely?

A kerületi önkormányzatoknak jelenleg önkéntes vállalásuk illemhelyek kialakítása és működtetése, hiszen erre semmilyen jogszabály nem kötelezi őket. Így állhat elő az a helyzet, hogy kilenc olyan kerület is van Budapesten, amely saját maga nem üzemeltet illemhelyet. A legrosszabb a helyzet a III., XV., XVI., XVIII. és a XXIII. kerületekben, ahol egyáltalán – az FCSM üzemeltetésében sem – nem található illemhely.

7. Melyik önkormányzat üzemelteti a legtöbb illemhelyet?

A VII. és VIII. kerületi önkormányzatok élen járnak az illemhelyek működtetésében 7-7 darabbal, ráadásul a VII. kerület esetében az összes, míg a VIII. kerület esetében öt térítésmentesen igénybe vehető.

8. Elég illemhely van-e a Budapesten?

Álláspontunk szerint nincs, és ami legalább ennyire fontos, hogy Radnóczi Péter, a Városigazgatósági Főosztály csoportvezetője is egyetért velünk. Radnóczi a Fővárosi Közgyűlés Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága 2016. május 26-i ülésén a a turisztikai szezonra való felkészülés kapcsán így nyilatkozott:

„Ami az illemhelyet illeti valóban gond van. Számtalanszor tapasztalták, hogy tekintettel arra, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak az önkormányzati törvényben nincs olyan kötelező feladat, hogy illemhelyet kell üzemeltetnie, míg egyéb szolgáltatás kötelező feladatként szerepel a törvényben, bizonyos lehetőségek nem állnak rendelkezésre.”

„Megoldás lenne, ha akár a törvénybe megjelenne a közillemhely üzemeltetése ….”

9. Mi a megoldás?

Az önkormányzatok feladatkörének módosítására van szükség annak érdekében, hogy a közvécék fenntartása kötelezően ellátandó önkormányzati feladattá váljon. A törvényjavaslaton az Utcajogász dolgozik.

Fotó: Fortepan