Czibere Károly valamit nem ért – válasz a lakcím nélküli gyerekek ügyében

Ez a cikk több mint 4 éves.

A Város Mindenkié és az Utcajogász aláírásgyűjtést kezdeményezett a lakcím nélküli gyerekek és családjaik jogai védelmében. A petícióra a megjelenés után két nappal az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára reagált. Czibere Károly közleményében kijelentette: egyetlen gyermek sem esik el „alapvető szolgáltatásoktól” csupán azért, mert nincsen lakcímkártyája.

Sajnos a politikus nyilatkozatából nem derül ki, hogy ennek az állításnak a minisztériumi íróasztaltól távol, a gyakorlatban hogyan lehet érvényt szerezni. Ezen kívül, mivel az államtitkár egyetlen olyan pontra sem reagált, amit a petícióban megneveztünk, megismételjük, miben is áll pontosan a probléma és melyek azok az ellátások, amelyek igénybe vételéhez a hatályos jogszabályok alapján szükséges a magyarországi bejelentett lakóhely:

blog_113.jpg

  1. Legalább 60 ezer embernek, köztük több ezer 18 éven aluli magyar állampolgárnak nincs érvényes lakcíme. Az egyre mélyülő lakhatási válságnak köszönhetően több, mint 4000 gyereknek nincs érvényes lakcíme (ami nem ugyanazt jelenti, mint a lakcímkártya hiánya vö. az államtitkár nyilatkozata), és 1500 gyereknek csak ún. településszintű lakcíme van. Fontos, hogy a településszintű lakcím a jogszabály alapján csak a közterületen élő hajléktalan emberek számára nyitva álló lehetőség, így az is kérdéses, milyen jogszabály alapján állították ki ezeket a lakcímkártyákat. Több tízezerre tehető azoknak a gyerekeknek a száma, akik a szüleik lakcím problémája miatt szenvednek hátrányt.
  2. Államilag támogatott egészségügyi szolgáltatásra csak az a kiskorú magyar állampolgár jogosult, akinek van Magyarországon bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye. Az OEP ezzel kapcsolatban kiadott álláspontja egy olyan megoldást javasol, ami szembemegy a jelenleg hatályos törvényekkel (a lakcím törvény végrehajtási rendelete alapján település szintű lakcím utcán élő hajléktalan embernek adható ki, gyerek pedig – szintén a hatályos törvények szerint – Magyarországon nem élhet az utcán).
  3. Gyest csak az a szülő kaphat, akinek van bejelentett lakóhelye Magyarországon.
  4. Családi pótlékot (nevelési ellátást, iskoláztatási támogatást) csak az kaphat, akinek van bejelentett lakóhelye Magyarországon és bizonyos esetekben gyedet is csak akkor kaphat valaki, ha van bejelentett lakóhelye Magyarországon.
  5. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, pénzbeli támogatást csak úgy tudnak valakinek megítélni, ha szerepel a lakcíme a központi adatbázisban.
  6. Ahhoz, hogy egy gyerek ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre legyen jogosult, kell, hogy legyen bejelentett lakcíme.
  7. Az ún. települési támogatások igényléséhez (ilyen pl. a lakhatási támogatás, a gyógyszertámogatás vagy éppen az átmeneti segély) szintén bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely kell.
  8. Ahhoz, hogy egy gyerek biztosan tudjon iskolába és óvodába járni (vagyis legyen olyan iskola, ami kötelezően felveszi), szintén kell, hogy legyen lakcíme.

A Czibere Károly államtitkár által emlegetett gyermekjóléti szolgáltatások és krízistámogatás nincsenek összefüggésben ezekkel az átfogó ellátásokkal. Annak érdekében, hogy az államtitkár is megismerkedjen a lakcím létfontosságú szerepével, álljon itt egy gyakorlati példa:

Katalin három kiskorú gyermekével egy alföldi városból egy dunántúli településre költözik, mert a vasi kisvárosban talált munkát, ezért ott lakást bérel. Korábbi, vidéki lakcímét fiktiválták (érvénytelenítették), mivel onnan elköltözött. Ebben az esetben a tipikus történet a következő:

  • Katalint nem engedi bejelentkezni az új főbérlő, akit hosszas győzködés után mégis sikerül meggyőzni, hogy legalább szerződést írjanak alá
  • a járási hivatal a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt bérleti szerződés ellenére sem veszi nyilvántartásba Katalin és gyermekei új lakcímét, mert – a törvénnyel szembe menve – külön is kéri a szállásadó aláírását, így Katalinnak és gyermekeinek továbbra sincs érvényes lakcíme,
  • érvényes lakcím hiányában az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során Katalin gyermekeinek neve „pirosan” világít a nyilvántartásban, ezért folyamatosan emlékeztetni fogják, hogy rendezze jogviszonyát és szakrendelésekre az illetékesség hiánya miatt nem tud járni,
  • nem lesz olyan iskola vagy óvoda, ahova a gyerekeket kötelező felvenni, ezt csak külön eljárások és méltányosság igénybevételével fogja tudni elérni (pl. környezettanulmány, védőnő ajánlása)
  • Katalin nem fogja tudni igényelni a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, mivel az illetékes hatóság a régi lakcímének önkormányzata lesz, de az nem fog az új lakóhelyen támogatást megállapítani
  • ha mégis sikerül elérni, hogy kapjon támogatást, akkor annak a bizonyítása fog nehézségbe ütközni, hogy egy háztartásban él a gyermekeivel, illetve hogy egy háztartásban hányan élnek együtt

A Város Mindenkié és az Utcajogász álláspontja szerint a minisztérium részéről nem hangzatos mellébeszélésre van szükség, hanem a több ezer gyereket érintő lakcím-probléma gyors és átfogó megoldására:

  1. A járási hivatalok eljárása gyakran nem jogszabályszerű, a gyakorlatban nem mindig fogadják el a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt bérleti szerződéseket a szállásadó hozzájárulásaként, noha a jogszabály ezzel kapcsolatban világosan rendelkezik. A járási hivatalok számára a lakcímbejelentési eljárás tárgyában egyértelmű állásfoglalás kiadására, valamint az ügyintézők azonnali és átfogó képzésére van szükség.
  2. Jogszabály-módosításokra van szükség annak érdekében, hogy a gyermekek – az Alaptörvényben és a New York-i Gyermekjogi egyezményben is biztosított – jogai a lakcím hiánya és az ebből következő bürokratikus akadályok miatt ne sérülhessenek.
  3. Átfogó lakáspolitikára van szükség, amely minden embernek biztosítja a megfizethető és biztonságos lakhatást, így senki sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem jelentik be oda, ahol valójában lakik.

Fotó: Vörös Anna

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.