Öt nappal kilakoltatásuk után a családot arról tájékoztatta a VIII. Kerületi Hivatal Gyámhivatala, hogy kiemelik a három kiskorú gyermeket a családból. A kilakoltatásuk napján egy családok átmeneti otthona (CSÁO) krízisszállására költöztek a gyerekekkel. Ezt az elhelyezést a gyámhivatal munkatársa – aki telefonon egyeztetett az Utcajogász egyik jogászával a család kilakoltatásakor – megfelelőnek találta. Múlt héten viszont a gyámhivatali ügyintéző szóban arról tájékoztatta a három kiskorú gyerek édesanyját, hogy kiemelik a családból a gyerekeket. Ekkor az anya elmondása szerint lakhatási gondokkal – a család kilakoltatásával – indokolták az eljárást. A kiemelésről csak szóban tájékoztatták a múlt hét elején, pár napra rá pedig a gyermekvédelmi gyám megjelent a szállón, hogy elvigye a gyerekeket a családtól.
A gyerekek nevelőszülőkhöz kerültek vidékre, a szülők és a nagymama pedig hajléktalanszállóra, mivel a CSÁO-ban, ahol kríziselhelyezést kaptak a kilakoltatás után, csak olyan családok tartózkodhatnak, amelyekben kiskorú gyermek él. Tehát bő egy hét leforgása alatt a család utcára került, gyermekeiket pedig elválasztották tőlük.
A kilakoltatás során Sára Botond alpolgármester közleményében arra hivatkozott, hogy nem elhelyezés nélkül lakoltatták ki a családot, mivel volt hova költözniük. Azt nem tette hozzá, hogy a kríziselhelyezés maximum két hétre szólt, és annak megszervezésében nem az önkormányzat, hanem A Város Mindenkié segítette a családot. Ráadásul a gyermekek kiemelése miatt most ezt a kríziselhelyezést is elveszítették. Az állam tehát nemcsak hogy nem segítette a családot, hanem egyre nehezebb helyzetbe hozta őket.
A gyermekeket anyagi okokból, például a család lakáshelyzetére hivatkozva, nem emelhetné ki a gyámhivatal a családból. Ezt a 1997. évi XXI. gyermekvédelmi törvény és az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye is kifejezetten tiltja. Ennek ellenére egy 2014-es kutatás szerint egyre gyakoribb, hogy törvényellenes módon lakásgondokra vagy más anyagi problémákra hivatkozva hoz a hivatal döntést a gyerekek kiemeléséről. Az AVM-et is sok család azzal keresi meg, hogy ha a gyermekvédelmi intézményeket tájékoztatják lakhatási nehézségeikről, segítség helyett rögtön a gyermekek kiemelésével fenyegetik meg őket. Sok család épp emiatt nem mer segítségért fordulni ezekhez az intézményekhez. Nemcsak Az AVM, hanem a Társaság a Szabadságjogokért és a European Roma Rights Centre is felszólalt ez ellen a rendszeres törvénytelen gyakorlat ellen. Ráadásul mindez, azon kívül, hogy kegyetlen és törvénysértő, drágább is az államnak, mintha közvetlenül a családok lakhatását támogatná, az érzelmi törésről nem is beszélve, amelyet a gyerekek és szülők a kiemelés miatt elszenvednek.
Az AVM szerint embertelen, hogy bő egy héttel a kilakoltatásuk után még a gyerekeket is kiemelte az állam a családból. Az államnak az lenne a feladata, hogy segítse a nehéz helyzetbe került családokat, akár adósságuk rendezésében, akár alternatív lakhatási lehetőség biztosításával. Ha a hivatal szerint kétséges, hogy a család megfelelően gondoskodik a gyermekeiről, akkor sem a kiemelést, a lehető legdrasztikusabb és a gyermekeket leginkább traumatizáló megoldást kellene alkalmaznia. Elfogadhatatlan, hogy ma Magyarországon egy család bő egy hét alatt elveszítheti a lakását, gyermekeit, a szociális intézmények pedig ahelyett, hogy ezt a folyamatot megakadályoznák, azon dolgoznak, hogy a gyerekek állami gondozottakká, a szülők pedig hajléktalanná váljanak.
Bővebb információ az ügy hátteréről
Fotó: Vörös Anna
Kiegészítés (2020. január): A család beazonosítására alkalmas részleteket az érintettek kérésére utólag töröltük a bejegyzésből.
