A Magyar Helsinki Bizottság – amely az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt – A Város Mindenkié csoportot képviselte és a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2016. január 15-én egyezséget kötött, amelyben a BRFK vállalta, hogy körlevélben tájékoztatja a közterületen szolgálatot végző rendőröket arról, hogy a rendőröknek igazoltatáskor nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést, nem igazoltathatnak valakit csak azért, mert hajléktalannak vagy szegénynek néz ki, és nem hajthatnak végre ún. „általános igazoltatás” olyan emberekkel szemben, akik szociális-, illetve egészségügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe. A BRFK az egyezségben foglalt kötelezettségének két szakaszban: 2016. március 30-án, majd 2016. május 10-én tett eleget azzal, hogy Dr. Kuczik Zoltán r. ezredes főkapitány-helyettes az alábbi körlevelet adta ki, amelyben arra utasította az illetéseket, hogy a levél tartalmáról minden közterületen dolgozó rendőrt kioktassanak.

A 2016. március 30-i körlevél tartalma

A rendészeti tevékenységgel szembeni általános társadalmi elvárás jelentősen átalakult az elmúlt időszak tekintetében, így az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) feladataiban is erősödött a lakosság felé irányuló szolgáltató jelleg.

A rendőri intézkedések általános alapelvei mellett (törvényesség, szakszerűség, arányosság és szükségesség) meg kell jelennie az empátiának és a humanizmusnak is, ugyanis a társadalom alapjaiban türelmet és segítséget, oltalmat és védelmet vár a rendőrség hivatásos állományú tagjaitól (a továbbiakban együtt: rendőr).

A rendészeti tevékenység végrehajtása során nagy hangsúlyt kell fektetni a bűnügyi helyzet javulását eredményező közterületi tevékenységre, gondolva itt elsősorban a megelőzésre, a bűncselekmények, egyéb súlyos jogsértések elkövetőinek tettenérésére, körözött személyek elfogására, valamint a tulajdon elleni szabálysértések megelőzésére, visszaszorítására.

Tekintettel az előzőekben megfogalmazottakra, nyomatékosan hívja fel a közterületen szolgálatot teljesítő állomány figyelmét, hogy

a) az igazoltatás célhoz kötött rendőri eljárás, amelynek alapvető célja a személyazonosság megállapítására irányul. A rendőrnek azt a személyt kell igazoltatni, akinek a személyazonosságát meg kell állapítani, mert a közrend és a közbiztonság, a bűnüldözés és bűnmegelőzés szempontjából vagy más a Rendőrséről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Rtv.) 29§ (1) bekezdésében megfogalmazott okból erre szükség van;

b) a rendőri eljárás megkezdését megelőzően – az Rtv. 20. § (10) bekezdése első mondata alapján ha az a rendőri intézkedés eredményességét nem veszélyezteti – a rendőr köteles – a szolgálati fellépés szabályain túlmenően – az intézkedés tényét és célját szóban közölni;

c) figyelemmel az Rtv. 20 § (2) bekezdés második mondatában meghatározottakra a rendőri intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni a panasz lehetőségéről (Független Rendészeti Panasztestület, Alapvető Jogok Biztosa) és az előterjesztésre nyitva álló határidőről;

d) rendőri intézkedést a jogsértés súlyának megfelelően differenciáltan kell a rendőrnek végrehajtani.

A 2016. május 10-i körlevél tartalma

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt a közérdekű igényérvényesítőként fellépő Magyar Helsinki Bizottság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság között egy közigazgatási eljárás volt folyamatban, amely 2016. január 15-én egyezségkötéssel zárult, az egyezség 1. pontjának végrehajtása érdekében az alábbiakra hívom fel a személyi állomány figyelmét:

„Felhívja az állomány figyelmét arra, hogy az igazoltatás szigorúan célhoz kötött intézkedés, amelyet minden esetben olyan konkrét tényeknek, körülményeknek kell megalapozniuk, amelyek alapján az eljáró rendőr okkal feltételezheti, hogy a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 29. § (1) a) pontjában meghatározott valamely cél elérése érdekében az igazoltatásra feltétlenül szükség van. A rendőrnek minden esetben tudnia kell számot adni ezen konkrét tényekről, körülményekről. Ennek megfelelően senki nem vonható igazoltatás alá pusztán azon az alapon, hogy hajléktalan, vagy egyébként kedvezőtlen szociális helyzetű, illetve megjelenése alapján hajléktalannak, vagy egyébként kedvezőtlen szociális helyzetűnek tűnik.

Felhívja az állomány figyelmét arra, hogy nem egyeztethető össze az egyenlő bánásmód követelményével az ételosztáskor, illetve egyéb szociális-, illetve egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor a szolgáltatásokat igénybe vevő hajléktalan, illetve más, rossz szociális helyzetű személyekkel szemben foganatosított „általános igazoltatás”. Ilyen szolgáltatások igénybevételekor igazoltatásnak csak nyomatékosan indokolt, konkrét okból van helye.”

A két körlevél innen letölthető.