Több lakhatást a költségvetésbe!

Ez a cikk több mint 7 éves.

A költségvetés számai és irányvonalai alapjaiban határozzák meg hazánkban a társadalmi és gazdasági környezetet, ezen belül pedig számos szakpolitikai terület fejlődését. A Város Mindenkié és a Habitat for Humanity elemzése alapján az állam 2017-ben még a korábbi évekhez képest is túlzottan nagymértékben költi lakhatási célra betervezett forrásait olyan támogatások és intézmények működtetésére, amelyek nagyrészt a jó jövedelmi  helyzetű, közép -, és felsőbb osztálybeli emberek lakhatását támogatják. Ezzel szemben a lakhatási  szegénységben élőknek csökkenő arányú támogatást nyújt, és egy széles rétegüknek pedig semmilyen lakhatási segítséget nem ad. Egyáltalán nem tartalmaz a költségvetés a hajléktalanság felszámolására, vagy a hajléktalanság megelőzésére vonatkozó intézkedést és forrást. Pedig mindkét probléma több tízezer embert érint ma Magyarországon.

annamari.jpg

A „Civilek a költségvetésről” #KÖLTSÉGVETÉS projekt célja, hogy a lehető legtöbb döntéshozóhoz és választópolgárhoz eljusson a résztvevő civil szervezetek szakmai véleménye a kormány 2016. évi költségvetési törvényjavaslatáról, és így befolyásolja annak végleges tartalmát. A civil szervezeteknek  szakvélemény ük  kialakításához a Költségvetési Felelősségi Intézet nyújt segítséget. Az elkészülő anyagok a projekt honlapján és a partner szervezetek online kommunikációs csatornáin érhetők el.

A projektben A Város Mindenkié is részt vett és javaslatait a Habitat for Humanity-vel együttműködésben készítette el. Magyarországon a lakosság jelentős része számára nem hozzáférhető a megfizethető, méltó lakhatás. A lakásállomány közel 90 százaléka a tulajdonos által lakott, saját tulajdonú lakás vásárlása viszont – különösen a munkalehetőségekben bővelkedő településeken – egyáltalán nem vagy csak nehézségek árán érhető el a tőkével vagy elegendő folyamatos jövedelemmel nem rendelkező háztartások számára. Ebből kifolyólag a háztartások jelentős része munkalehetőségekben szegény településeken, rossz lakáskörülmények között kényszerül élni, vagy jövedelmük elviselhetetlenül magas arányát kell lakhatásra fordítania.

A Város Mindenkié Csoport és Habitat for Humanity Magyarország azért küzd, hogy mindenkinek legyen megfelelő lakhatása, és megszűnjön a lakhatási szegénység, amely jelenleg több mint másfél millió embert  érint  Magyarországon. Szervezeteink álláspontja szerint a lakhatás alapvető emberi jog: az állam  felelőssége, hogy  mindenkinek  lehetősége legyen biztosítani magának és családjának emberhez méltó  lakhatási  körülményeket. A lakhatási válság enyhítése, a rászoruló háztartások lakhatásának a támogatása és az eladósodás megelőzése a kormány kiemelkedően fontos feladata

Álláspontunk szerint a lakhatási eladósodottságot, a lakhatási bizonytalanságokat, és az ezekből fakadó lakásvesztést,  illetve hajléktalanságot, csak úgy lehet megszüntetni, ha az állam az ország egy jobb helyzetben lévő szűkebb körén kívül, valóban mindenki otthonteremtésére áldoz – még pedig úgy, hogy az otthonteremtéssel nem a  lakástulajdon  növelésére koncentrál, hanem egy a mainál lényegesen szélesebb, megfizethető bérlakás – rendszer kialakítására és  az alacsony jövedelműeket elérő, érdemi lakásfenntartási támogatás bevezetésére költ. Ezzel azoknak a széles, több százezres tömegeknek tudna segíteni, akik nincsenek abban a jövedelmi helyzetben, hogy maguknak lakást vegyenek  (adott esetben még a CSOK segítségével sem), és a piaci árú lakásbérletet sem tudják kifizetni. Ezek a vélhetően jelentős társadalmi és lakhatási helyzetbeli javulás és az egyenlőség növekedésének előidézésére képes intézkedések megoldhatóak lennének abból az összegből is, amit 2017-re a kormány lakhatásra szán.

A teljes elemzés letölthető innen!

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.