Elvonultunk

Ez a cikk több mint 4 éves.

Ismét eltelt az AVM életéből hat hónap, és elmentünk Budapestről, hogy értékeljük az elmúlt hat hónapos munkánkat, és kitaláljuk a kővetkező hat hónap munkáját. Jókedvűen érkeztek, az AVM-aktivisták Tahitótfalura, hogy szálláshelyünket elfoglalva, és a helyiség gyors, és aktív berendezése után elkezdjük munkánkat.

blog_71.jpg

Szokásunkhoz híven a 4-napos program ismertetése után a konyhai kisegítők jelentkezése is sorra került. Tamás és Lívia isteni kajákat főztek a csoport számára, amit nagyon jóízűen elfogyasztottunk, és igyekeztünk többen is a repetát is igénybe venni.

András moderálásával elkezdtük a munkacsoportok elmúlt hat hónapos feladatainak értékelését 15-20-percben. Közben a szokásos cigarettaszüneteket betartva ismerkedtünk a pécsiekkel, akik szerintem sejtettették, vagy már érezték, hogy este egy pohár pezsgővel koccintva őket is igazi AVM-essekké nyilvánítjuk majd ünnepélyes keretek között. Ezt a finom vacsora elfogyasztása, és némi pihenős beszélgetés után, meg is tettűk. Nagy mérföldkő ez az AVM életében! Nagyon örültek és boldogok voltak, hogy teljes jogú AVM-esekké léphettek elő. Persze hosszú még az út előttük, de megfelelő képzések, és aktivitás mellett ők is nagyon sokat fejlődhetnek, úgy létszámilag, mint tudásilag. Este megnéztük a Büszkeség és bányászélet című filmet, majd szabadidős programokkal és a pécsi AVM-esek felavatásával telt az idő.

Második nap az ébredés után reggeliztünk és némi hógolyózással elkezdtünk dolgozni. Elkezdtünk az AVM budapesti és pécsi csoportjainak következő 6 hónapjának feladatainak kidolgozását. A szünetekben ismerkedtünk a pécsiekkel, és felvilágosításokat és jó tanácsokat adtunk nekik. Sajnos az időhiánya miatt András hajózással kapcsolatos előadása elmaradt. Ezt egy spéci hétfőn, majd pótoljuk. A kiadós vacsora után András hozott egy jó kis filmet, amit meg is néztünk. Címe: András törésvonal. Ezután beszélgetéssel és hajnalig tartó kártyacsatával fejeztük be a napot.

Harmadik nap az udvaron a hóban megszületett a gyönyörű AVM-es szív, ami jól le is lett fotózva. Nem tudom, ki készítette, de köszönjük szépen neki! Ez a nap is a kemény munka jegyében folytatódott, számos olyan dologról beszéltünk, ami az AVM számára fontos: hogyan lehetünk hatékonyabban, hogyan nőhetünk, mint mozgalom, kinek mi segítené a csoportban végzett munkáját. A nagyon finom ebéd elfogyasztása után, folytattuk munkánkat, ahogyan az utolsó napon is. Ekkor választottuk meg a csoportban koordinátori szerepet ellátó aktivistákat is.

Úgy érzem, nagyon jól sikerült az elvonulás, és szeretném megköszönni Szarka Alexandrának és Muri Lászlónak a szervezést!

Lakatos András

Fotó: Várady István

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.