Lakatos András János vagyok 61 éves. Apukám négy és fél éve meghalt. Anyukám 86 éves és Floridában él. Sajnos a férje 10 éve neki is meghalt. Nyugdíjas, de igen kevés a nyugdíja,mert csak 12-13 év munkaviszonya van amerikai állampolgárként. Előtte 7 évig Ausztráliában élt és dolgozott is a vendéglátásban.
Nekem elég szörnyű gyerekkorom volt. A szabadsághegyen laktam egy családnál,mert nagyon beteg voltam,egy fülműtét után. Anyukám rendszeresen feljárt hozzám a hegyre, az Apukám nem annyira, esetleg karácsonykor maximum fél órára. Negyedikes koromban az apukámékhoz költöztem, akik a Hegedűs Gyula utcában laktak a Nagymamámmal együtt.
Az első szakmám autószerelő, amit emelt szinten Szigethalmon végeztem el. Utána a Volán személygépkocsi javítójában dolgoztam a Liliom utcában, mint autószerelő. Kisgyerekkorrom óta imádom a vizet és az úszást. Volt is kabinunk a soroksári kis-Duna ágban, és motorcsónakunk is.
Ezután Siófokra költöztem elvettem feleségül egy varró lányt aki albérletben lakott akkor, amikor őt megismertem. Egy rokon jóvoltából utam visszavezetett a vízhez, és itt kezdett a hajózás az életem része lenni. Sok iskolát kijártam, mire megszereztem a korlátlan hajógépészi vizsgámat, illetve utána a kapitányi vizsgát is letettem. Szabadidőmben vitorlásokat építettem a Dunára és a tengerre is, ami nagyon érdekes, precizitást igénylő munka, de amikor elkészül az csodálatos dolog, az szemkápráztató élmény.
1990 -óta vagyok hajléktalan, három éve árulom a BAH-csomópontnál a Fedél Nélküli újságot, és kb. 3 éve vagyok tagja az AVM-nek is. Az utcajogász és az érdekes munkacsoportban dolgozom.
További portrék az AVM blogján
