A lakhatási válság a felszínre tör 20. Intézményről intézményre, lakhatás nélkül

Ez a cikk több mint 8 éves.

Erzsébet 49 éves, három gyermekes édesanya, aki már tíz éve küszködik lakásgondokkal Budapesten, és helyzete egyre csak rosszabbodik. Korábban albérletben élt, de utána arra kényszerült, hogy családok átmeneti otthonában éljen. Most a 13. kerületben él egy családos intézményben, ahol szerződését kéthavonta újítják meg, ami folyamatos bizonytalanságban tartja. A nehézségek miatt egészségi állapota folyamatosan romlik, és most éppen gyermekei védelembe vétele ellen küzd.

anya.jpg

Erzsébet tíz éve teljesen egyedül neveli két lányát és egy fiát, volt férje ennyi ideje nem is találkozott a gyerekekkel, és anyagilag sem támogatja őket. A család még egy Borsod megyei kistelepülésen bomlott fel, és Erzsébeték lakásgondjai is akkor kezdődtek. Budapesten nagyon sok albérletben éltek már, de a költözések oka szinte sosem az volt, hogy ne tudta volna fizetni a bérleti díjat, hanem mert a főbérlő eladta a fejük fölül a lakást, vagy önkényesen megváltoztatta a lakáshasználat feltételeit. De többször költöztek amiatt is, mert az egyedülálló anya nem érezte biztonságban saját magát és gyerekeit az adott helyen. Erzsébet az évek során számos kerületben adott be lakáskérelmet, eddig sajnos sikertelenül.

Erzsébet nagyon szeretne kikerülni az intézményrendszerből és önálló lakhatást biztosítani gyerekeinek. Ha tudna neki valaki segíteni egy olcsó, de biztonságos albérlet felajánlásával, a lakásba két kiskorú gyereke (14 éves lány és 15 éves fiú) költözne vele együtt. A család havonta 40 ezer forintot tudna fizetni a lakhatásért.

Kérjük, aki tud segíteni Erzsébetnek, írjon emailt ide: [email protected]. Köszönjük a felajánlásokat!

A bejegyzés Neuberger Eszter cikkének felhasználásával készült.

Fotó: Hajdú D. András

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.