Az önálló lakhatás olcsóbb lenne az államnak, mint a tömegszállások

Ez a cikk több mint 5 éves.

A Város Mindenkié (AVM) 2015. november 23-án hétfőn kerekasztal-beszélgetést tartott a Képviselői Irodaház bejárata előtt szociális szakemberek, és hajléktalan emberek részvételével. A beszélgetésen parlamenti képviselő nem jelent meg, de Zugló szociális ügyekért felelős alpolgármestere és a DK első kerületi képviselője igen. A beszélgetés során a résztvevők azt hasonlították össze, hogy mennyibe kerülne az államnak anyagilag és társadalmi haszon tekintetében, ha tömegszállások és kriminalizáció helyett önálló lakhatást biztosítana a hajléktanná vált embereknek.

blog_57.jpg

A kerekasztalt Somogyi Eszter nyitotta meg, aki a Városkutatás Kft. munkatársaként, az AVM megbízásából kutatást végzett arról, hogy milyen költségekkel jár az államnak a jelenlegi hajléktalanellátó intézményrendszer fenntartása és a hajléktalan emberek hatósági üldözése. A kutatásból kiderül, hogy egy éjjeli menedékhelyen vagy átmeneti szállón élő emberre az állam átlagosan havonta 58 ezer forintot, évente pedig közel 700 ezer forintot költ (ebbe beleértve a szállás és egészségügyi ellátás költségeit, a nappali ellátást és a népkonyhát, valamint az igazoltatások költségeit is). Ha ugyanennek az embernek az állam önálló, de támogatott lakhatást biztosítana pénzbeli támogatással és a szükséges szociális szolgáltatásokkal, az kb. havi 64 ezer forintba kerülne. Vagyis egyedül költöző ember esetén csupán havi 6-8 ezer forinttal kerülne többe az államnak, hogy megfelelő és biztonságos lakhatást nyújtson a jelenlegi tömegszállások és egyéb ellátások helyett. Két együttköltöző hajléktalan ember esetén az állam már kifejezetten „jól járna”, hiszen ebben az esetben a lakhatási támogatás havonta kb. 50 ezer forinttal lenne kevesebb, mint a két ember hajléktalan-ellátásban történő elhelyezése. Ez egy évben két főre összesen 600 ezer forint megtakarítást jelent az államnak, miközben az állampolgárok a jelenleginél sokkal színvonalasabb és emberhez méltó körülmények között élnének. Összefoglalva: a hajléktalan emberek jelentős részénél az önálló lakhatás biztosítása kevesebb pénzből sokkal hatékonyabb megoldást jelent helyzetükre. tablazat_blog.jpg

Fekete-Nagy Miklós, A Város Mindenkié hajléktalan aktivistája elmondta, hogy hét éve él éjjeli menedékhelyen és a napja nagy részét a túlélés biztosításával tölti (étkezések megszervezése, ügyintézés). Ha kapna megfelelő lakhatási támogatást az önálló élethez, akkor nemcsak az állam spórolna, de ő is sokkal könnyebben találna munkát és az egészségi állapota is sokkal jobb lenne.

Bende Anna, az Utcáról Lakásba Egyesület szociális munkása elmondta, hogy az egyesület Kőbányán már a hatodik családnak segít erdei kunyhóból szociális bérlakásba jutni és az egyesület ügyfeleinek nagy része sikeresen meg is tartja lakhatását. A szakember kifejtette, hogy az egyesület meggyőződése szerint mindenki képes lakásban lakni, ha ehhez megkapja a megfelelő anyagi és egyéb támogatást. A szociális munka tekintetében a lakást az egyesület nem végcélnak, hanem a társadalmi részvétel kiindulópontjának tekinti.

Fialla Marianna szociális munkás, aki régóta dolgozik a hajléktalan-ellátásban, arra hívta fel a figyelmet, hogy a hajléktalanság állami és önkormányzati költségei nem érnek össze, így az önkormányzatok ellenérdekeltek abban, hogy a lakhatási válságot érdemben kezeljék. Míg egy család kilakoltatásával egy önkormányzat „megszabadulhat” egy eladósodott családtól, a család további elhelyezésének költségeit (állami gondozás, hajléktalanszálló) az állam fedezi. Vagyis az önkormányzatoknak nem „fáj”, ha valaki a területükön hajléktalanná válik annak ellenére, hogy válság kezelése az országos költségvetést terheli. A szakember kifejtette azt is, hogy a családok átmeneti otthonában történő elhelyezés éves normatívája akár arra is elegendő lenne, hogy az állam az ott élő családok önálló lakhatását támogassa belőle.

Részletes információk a kutatás eredményeiről itt >>>

Fotó: B. Molnár Béla

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.