Nyár közepén közérdekű adatigénylést küldtünk az összes fővárosi kerületnek, hogy megtudjuk, hogyan gazdálkodnak az önkormányzati lakásokkal. Ugyanazokat a kérdéseket tettük fel minden fővárosi önkormányzatnak, októberig egy kivétellel az összes kerület válaszolt és  kiadta az adatokat. A nyári nyertes perünk után most ismét perben állunk a Belvárossal, hiszen egyedül az ötödik kerület nem hajlandó kiadni ingatlangazdálkodási adatait.

Az önkormányzati lakások a nemzeti vagyon részei, mindenkinek jogában áll megismerni, hogy az általunk választott képviselőkből álló önkormányzatok hogyan gazdálkodnak velük. A közérdekű adatok megismerése egy demokratikus társadalomban a véleménynyilvánítás alapfelvétele. Ezért A Város Mindenkié nevében Udvarhelyi Tessza aktivista  július 21-én közérdekű adatigénylést küldött az összes fővárosi kerületnek, hogy az őszi V. Üres Lakások Menetére egy átfogó, közérthető formában rendszerezett összeállítás készülhessen el a fővárosban lévő önkormányzati tulajdonú lakások hasznosításáról.

A legtöbb kerület az Infotörvénynek megfelelően időben válaszolt kérdéseinkre és vita nélkül kiadta a kért adatokat. Néhány kerület elkeverte adatigénylő levelünket, ezért nem válaszolt. Végül egyedül Újpesttel és a Belvárossal kellett perre mennünk, előbbi azonban a tárgyaláson elismerte, hogy az igényelt lakásgazdálkodási adatokat az önkormányzat kezeli és azok közérdekűek, úgyhogy a bíróság pár perc után döntött: mind a 19 feltett kérdésünkre válaszolnia kell az önkormányzatnak.

Az egyetlen fővárosi kerület, amelynek önkormányzata szerint nem kell válaszolni az adatigénylésre, Belváros-Lipótváros Önkormányzata. Persze érthető, hogy az ötödik kerület nem pártolja az átláthatóságot. Az elmúlt években számos botrány kísérte az önkormányzat ingatlanhasznosítását. Legutóbbi, tavaszi adatigénylésünkre sem válaszoltak, akkor is a bíróságnak kellett köteleznie a Belvárost, hogy most novemberben végre megkaphassuk az adatokat.

Hiába ígérte azt levelében augusztus 10-én – tehát a válaszadásra nyitva álló törvényes határidő lejárta után jóval – dr. Sélley Zoltán jegyző, hogy a kért adatokat kiadják, azóta sem adták ki őket. Sőt, egyáltalán nem is válaszoltak.

Most megint ott tartunk, mint fél évvel ezelőtt. Bíróságra járkálunk azért, hogy megtudhassuk, mit csinál a belvárosi önkormányzat a lakásaival.

Azon túl, hogy nevetségesnek tarjuk, hogy miközben minden kerület vita nélkül kiadta az adatokat, a Belváros továbbra is köti az ebet a karóhoz és inkább pereskedik, nagyon úgy tűnik, hogy az önkormányzat  szórakozik velünk, csak az időt húzza. Nézzük meg, mi történt eddig az ügyben:

2015. július 21.: Megérkezett az önkormányzathoz az adatigénylés 19 kérdéssel

2015. augusztus 5.: Lejárt a válaszadási határidő, a legtöbb önkormányzat jogszerűen válaszolt, kiadta az adatokat.

2015. augusztus 10.: dr. Sélley Zoltán jegyző időt kért tőlünk azzal, hogy hamarosan megküldik a kért adatokat.

2015. szeptember 4.: Mivel azóta sem reagáltak semmit, benyújtottuk a keresetlevelet a Belvárossal szemben.

2015. szeptember 30.: A Pesti Központi Kerületi Bíróság befogadta a keresetlevelet és kitűzte a tárgyalást.

2015. november 13.: Az első tárgyalási nap.

A múlt pénteki, első tárgyalási napon az önkormányzat képviselője kerestünk teljes elutasítását kérte, mivel szerintük az igényelt adatok egy részét korábban már megválaszolták – itt nyilván arra gondolnak, hogy egy másik ügyben a bíróság kötelezte őket, hogy válaszoljanak a tavaszi adatigénylésünkre. Arra az önkormányzat képviselője már nem adott választ, hogy miért sértették meg az Infotörvényt, és miért nem válaszoltak a per tárgyául szolgáló adatigénylésre, pláne, hogy erre még a jegyző ígéretet is tett.. Azok az igényelt adatok, amik pedig nem hozhatóak összefüggésbe a korábbi adatigénylésünkkel, szerintük nem adhatóak ki, mivel nem állnak az önkormányzat rendelkezésére olyan formában, ahogy kértük.

Tényleg irreális lenne elvárni a minket képviselőktől, hogy számon tartsák, hány önkormányzati lakás szűnt meg az utóbbi időben? Vagy hogy az önkormányzat tulajdonában álló lakások milyen komfortfokozatúak? Hogy lehet, hogy egy önkormányzat nem tudja, milyen minőségűek a lakásai, amikor erre jogszabályok kötelezik?

Mivel az önkormányzat ellenkérelmét csak a tárgyaláson kaptuk meg, a bíróság dönteni nem tudott. A következő tárgyalás 2016. január 7-én lesz a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Jól látható tehát, hogy a Belváros tudatosan húzza az időt azzal, hogy több mint fél éve nem adja ki azokat az adatokat, amiket minden fővárosi kerület már kiadott.

Udvarhelyi Tesszát a perben az Utcajogász jogásza, Molnár Noémi képviseli.

Az adatigénylésben megfogalmazott kérdéseink a következők voltak:

Kérem, szíveskedjenek részemre az önkormányzati tulajdonú bérlakásokra vonatkozóan az adatkérés időpontjában érvényes alábbi adatokat megküldeni:

1. teljes állomány száma;

2. az állomány megoszlása komfortfokozat tekintetében;

3. a kiadott lakások négyzetméterre vetített havi bérleti díjai; a bérbeadási kategória (szociális, költségelvű, piaci) és komfortfokozat szerint;

4. négyzetméterre vetített bérleti díjak komfortfokozat szerint 2005 és 2015 között minden évben;

5. az állományban kiadatlan lakások száma és komfortfokozat valamint építési év szerinti megoszlása;

6. a kiadatlan lakások címlistája;

7. a kiadatlan lakásokhoz kapcsolódó, az önkormányzatnál felmerülő költségek összesítése, illetve – ha ez nem lehetséges – lakásonként történő leosztásban 2014. július 1. és 2015. július 1. között havi bontásban;

8. a szociális alapon bérbe adott lakások száma;

9. a költségelvű lakbérrel bérbe adott lakások száma;

10. a piaci alapú lakbérrel bérbe adott lakások száma;

11. 2014. január 1. és 2015. július 1. között elidegenített lakások száma;

12. A hatályos bérleti szerződések között a határozott ill. határozatlan idejű szerződések megoszlása;

13. 2014. január 1. és 2015. július 1. megszűnt lakások száma (a megszűnés okainak feltüntetésével az egyes esetekben);

14. 2014. január 1. és 2015. július 1. között épített vagy vásárolt lakások száma;

15. 2014. január 1. és 2015. július 1. között lakáspályázat keretében kiadott lakások száma;

16. 2014. január 1. és 2015. július 1. között pályázati úton kívül bérbe adott lakások száma;

17. 2014. január 1. és 2015. július 1. között beérkezett lakáskérelmek és lakáspályázatok száma;

18. 2014. január 1. és 2015. július 1. között az önkormányzat által kezdeményezett végrehajtási eljárások száma, az okok feltüntetésével az egyes esetekben;

19. 2014. január 1. és 2015. július 1. között az önkormányzat által kezdeményezett lakáskiürítési eljárások száma.