Továbbra is segítségre van szüksége a Lendvai családnak

Ez a cikk több mint 8 éves.

A Lendvai családot október 15-én lakoltatták ki nyolcadik kerületi, Magdolna utcai önkormányzati tulajdonú lakásukból, ahol 1984 óta éltek. Az agydaganattal küzdő Andrea és cukorbeteg férje hiába fizették már egy éve hiánytalanul a lakbért és a rezsit, és jelezték, hogy a korábbi tartozásukat is ki tudnák részletekben fizetni a Hálózat Alapítvány segítségével. Az önkormányzat hajthatatlan maradt. A kilakoltatás napján a végrehajtási eljárást élőlánccal akadályozó aktivistákat kemény fellépéssel előállították, a bejárati ajtót lepecsételték, és a családot a sorsukra hagyták.

lendvai.JPG

A Józsefvárosi Önkormányzat az embertelen kilakoltatás után szinte azonnal hárítani kezdte magáról a felelősséget, és közleményében azt állította, hogy korábban már próbáltak segíteni, de azt a család elutasította, illetve azt is, hogy a végrehajtási szakaszban az önkormányzatnak mint végrehajtást kérőnek már nincs lehetősége  beavatkozni. Ez utóbbit az AVM  jogszabályokra hivatkozva cáfolta, és ezt erősítette meg maga a VIII. kerületi polgármester is, amikor váratlan és üdvözlendő bejelentésével a téli moratórium végéig felfüggesztette az összes kerületi lakáskiürítést.  

Az önkormányzat Lendvaiék kilakoltatása után többször kommunikálta a nyilvánosság felé, hogy a kerület vezetése nem engedi, hogy a család az utcára kerüljön, és a polgármester utasította a családsegítőt és a vagyonkezelő céget, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy együtt maradhassanak. Az egy dolog, hogy érthetetlen, miért csak sajtónyomás hatására hozza ezt az intézkedést a polgármester, és egyáltalán, miért szükséges a polgármester külön utasítása ahhoz, hogy a kerületi segítő szolgálatok tegyék azt, ami egyébként is a dolguk lenne: segítsék a családokat abban, hogy lakhatásuk biztosított legyen . A másik probléma az, hogy a valóságban semmi nem valósult meg az önkormányzati ígéretekből. A család nem kapott az önkormányzattól érdemi segítséget, és ha lesz is lehetőségük újból egy fedél alatt lakni, az kizárólag saját erőfeszítéseiknek és jólelkű állampolgári adományoknak lesz köszönhető. 

A kilakoltatás óta több különböző történet született a család elhelyezésével kapcsolatban. Andrea tájékoztatása alapján a következőek tudhatóak. Géza, Andrea férje jobbára egy hajléktalan embereknek kialakított éjjeli menedékhelyen töltötte az éjszakákat. A nagyobbik fiú, egy barátjánál tudott megszállni, de csak bizonytalan ideig, pár hétig. A kisebb fiút, pedig – azt követően, hogy a gyámügy többször az iskolán keresztül figyelmeztette őket, hogy ki fogják családjából emelni – már a kilakoltatás előtt gyermekotthonba került. Andrea úgy gondolta, úgy kevésbé lesz traumatikus a kisebbik fiának az elválás, ha az édesanyja viszi az otthonba. Az egyetlen segítség, amelyet egy önkormányzathoz kötődő intézmény nyújtott, az volt, hogy Andrea ideiglenesen szállást kapott egy józsefvárosi átmeneti otthon, a Lélekház egy pici szobájában, itt azonban egyik családtagja sem csatlakozhatott hozzá.   

Később a nyolcadik kerületi családsegítő közvetítésével egy alapítvány által fenntartott zuglói krízis otthon merült fel mint az egész család számára szálláslehetőséget nyújtó átmeneti megoldás. Persze mind a négyen egy szobába kerültek volna, ami egy kamasz és egy fiatal felnőtt fiú esetében különösen nehezen elvárható. Itt azonban több más nehezítő tényező is felmerült. Sikeres felvételi beszélgetést követően az intézményben eleve csak egy évig maradhattak volna, és az idősebb fiút kizárólag tanulói jogviszony birtokában fogadták volna be, amivel jelenleg nem rendelkezik. Ráadásul a család házi állatait, hörcsögöket és tengeri malacokat sem tudta volna magával vinni.    

Az AVM az érintettekkel közös találkozót kért Kocsis Mátétól, amire még nem érkezett válasz. A kerület félreinformálásra épülő kommunikációjának egyetlen következménye, hogy ismerősök és ismeretlenek megkérdőjelezik Andrea és családja szavahihetőségét, amikor a nehéz helyzetükről beszélnek vagy segítséget kérnek. 

A legújabb fejlemény az, hogy Andrea saját erőből talált egy olcsóbb, de meglehetősen rossz állapotú albérleti lehetőséget egy másik kerületben, ahol mind a négyen együtt lakhatnának. Az idősebb fiú is el fog kezdeni dolgozni, hogy ki tudják fizetni a lakhatási költségeket. Az előzetesen kért kaució kifizetéséhez azonban továbbra is adományokra lenne szükségük.  

Posztok a nyolcadik kerületben zajló további kilakoltatásokról és a polgármester bejelentéséről: 

http://avarosmindenkie.blog.hu/2015/10/20/a_lakhatasi_valsag_felszinre_tor_14_ujabb_kilakoltatas_a_magdolna_utcaban  

http://avarosmindenkie.blog.hu/2015/10/23/kilakoltatasi_moratorium_jozsefvarosban_a_varos_mindenkie_valasza_kocsis_matenak 

Az önkormányzatok rossz lakásgazdálkodásáról 

Fotó: Várady István

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.