Tyetyák Zoltán beszéde az Üres Lakások menetén

Ez a cikk több mint 5 éves.

OTTHONT A HAZÁBAN! Ezzel kezdem, hiszen mindössze ennyit akarunk mi itt mindannyian… Otthon érezni magunkat egy hazában, ahol magunk vagy családjainkkal kezdtük, és fejezzük be valamikor az életünket. Tyetyák Zoltán vagyok, a Miskolcnak Hangja Van! civil csoport alapítója, vezetője. A Miskolcnak Hangja Van! civil csoport elsődleges célja, hogy megtalálja a jog és érdekérvényesítés lehetőségét a mélyszegénységben, hajléktalanságban élők, a perifériára sodródottak számára, ezzel együtt tükröt tartson a politika vezetői elé, amikor sérelem éri a civil lakosságot gazdasági vagy társadalmi oldalról. Karitatív munkánk hatékonyságát immár országos szinten ismerik és támogatják jelentős független szervezetek, illetve egyre több magán adományozó. Nyitottak, befogadók, együttműködésre érett csoport vagyunk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az eredményes munka a helyi Szolidaritás mozgalom tagjaival, akik elutasítják a mozgalom pártoskodását, és a civil társadalmi jelenlétre helyezik velünk együtt a hangsúlyt.

zoli_1.jpg

Mára Magyarország Európa talán legszegregáltabb országa lett. Gazdasági alapon tette megosztottá a rendszer a társadalmat. Éhezés, mélyszegénység, lakhatási szegénység…ezek mára ismert fogalmakká váltak a köznyelvben.

Magam is lakhatási szegénységben élek, érintett vagyok, mivel nap napután ott lebeg a fejem felett a kilakoltatás gyilkos bárdja. Ismerem, megélem ennek a problémának a súlyát, ennek minden kirekesztő hatását a hétköznapokban. Vidék tekintetében Miskolc városában, hatványozottan van jelen a lakhatási szegénység, hiszen a munkanélküliség növekedésével, a pénzügyi mahinátorok ügyeskedésével a rezsim egyre több embert, egyre több családot kényszerít az utcára.

A számozott utcák, a helyi szegénytelepek ügye nem kisebbségi, hanem emberijogi kérdéseket vet fel. Ha ma egy önkormányzat velük megteheti következmények nélkül, hogy elveszi az otthonukat, utcára teszi Őket anélkül, hogy valós lehetőséget ajánljon fel számukra a lakhatásra, holnap bárkivel…veled, veletek, velünk is meg fogja tenni….! A számozott utcákból a szegények és cigányok deportálása évekkel ezelőtt elkezdődött, amit a helyi önkormányzat úgy tálalt, hogy megszünteti a nyomortelepeket…ezzel azt sugallta, hogy magát a nyomort szünteti meg és emberek sorsából, nyomorából, választási tőkét kovácsolt! Kikötötte az ott élő családoknak, hogy csak abban az esetben kapnak lelépési pénzt, ha elhagyják a várost…! Nem ajánlott nekik lakhatási lehetőséget a városban, holott üres lakások százait bocsáthatta volna a rendelkezésükre. Mára Miskolcon üldözik, kirekesztik a szegényeket, a hajléktalanokat, akiket ha utcán alszanak, immár törvényesen be is zárathatnak…!

Önkormányzati tulajdonú ingatlanok sokasága áll ma üresen, kihasználatlanul szinte minden településen. Nem tudják piaci alapon már azokat értékesíteni. Valós szociális lakhatási programokat nem alkotnak, nem indítanak, és ahelyett, hogy az ezekben az ingatlanokban található lakásokat felújítás, karbantartás fejében rendelkezésre bocsátanák, lebontásra ítélik, és le is bontják azokat.

Egyet akarunk: Megfizethető lakhatást, méltó megélhetést….! 

A társadalomnak újra kell szerveződnie….a civileknek össze kell fogniuk, és visszavenniük, visszaadniuk az országot azoknak akik azt építették, azoknak akik abban élnek…a NÉPNEK…! Mára a szegénysorban élőket a rendszer kriminalizálta…! Bűnösnek, a társadalom szemetének kiáltotta ki…! Tudj róla…. A SZEGÉNYSÉG NEM BŰN…! A SZEGÉNYSÉG NEM SZÉGYEN…! Nem a TE szégyened, nem a TE bűnöd, hanem azé a rezsimé amelyik belesodort és benne tart…!

Innen és most üzenek a jelenlegi rendszeruraknak nagy költőnk, Petőfi Sándor segítségével…

„Még kér a nép, most adjatok neki! Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép,

Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad? Nem hallottátok Dózsa György hirét?

Izzó vastrónon őt elégetétek, De szellemét a tűz nem égeté meg,

Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok: Ismét pusztíthat e láng rajtatok!”

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.