Félrevezeti a közvéleményt a józsefvárosi alpolgármester a csütörtöki kilakoltatással kapcsolatban

Ez a cikk több mint 5 éves.

Ahogyan arról hírt adtunk, a tegnapi nap folyamán durva rendőri közbenjárással lakoltatott ki egy családot a Józsefvárosi Önkormányzat a Magdolna utca 10/b-ben. A család kilakoltatását A Város Mindenkié csoport (AVM) aktivistái élőlánccal próbálták megakadályozni, de előállították és szabálysértési bírsággal sújtották őket, a családnak pedig végleg el kellett hagynia otthonát.

blog_48.jpg

Tegnap délután dr. Sára Botond, józsefvárosi alpolgármester sajtóközleményben reagált a rendőri kényszerintézkedésekkel végrehajtott elhelyezés nélküli kilakoltatás kapcsán az Önkormányzatot érő kritikákra.

Legelőször is, hangsúlyozni szeretnénk, hogy A Város Mindenkié elvi álláspontja (a konkrét ügytől függetlenül), hogy az elhelyezés nélküli kilakoltatások jelenlegi magyarországi gyakorlata embertelen, alapvető jogokat sért, az egész társadalom számára káros, továbbá ellentétes a szociális jogok tekintetében a magyar állam által magára vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekkel.

A konkrét ügy vonatkozásában: az alpolgármester azt állítja, hogy a kilakoltatást elrendelő bírói végzést a végrehajtónak mindenképp teljesítenie kell, „az önkormányzat ezt megakadályozni nem tudja”. Ez nem igaz, és nem csak azért, mert ha az önkormányzat valóban segíteni szeretett volna a családnak, akkor számtalan lehetősége lett volna megelőznie már azt is, hogy egyáltalán ilyen helyzetbe kerüljön a család.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény értelmében ugyanis a végrehajtást kérőnek (tehát ebben az esetben az önkormányzatnak) a végrehajtást megelőzően bármikor lehetősége lett volna megakasztani a folyamatot és ezzel megakadályozni a kilakoltatást. A törvény értelmében ugyanis a „végrehajtást foganatosító bíróság köteles a végrehajtást felfüggeszteni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő” (48. §), a végrehajtás szünetel, ha „az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték” (52. §), továbbá a „végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő” (55. §)

Az alpolgármester tehát valótlanságot állít, és ezzel félrevezeti a közvéleményt annak érdekében, hogy mentséget találjon az önkormányzatnak arra a döntésére, hogy utcára rak egy szegénységben élő családot.

Nem tükrözi a valóságot az alpolgármester azon állítása sem, hogy a családnak minden segítséget megadtak volna, de ők azzal nem kívántak élni. A Lendvai család ugyanis – a Hálózat Alapítvány jóvoltából – lehetőséget kaphatott volna tartozásuk jelentős részének elengedésére, és a fennmaradó összeg részletekben való rendezésére, de mivel ennek a család bérlői jogviszonyának a visszaállítása lett volna a feltétele, amitől pedig az önkormányzat elzárkózott, ettől a támogatástól elestek. A család az utolsó pillanatig próbált segítséget kérni az önkormányzattól: Andrea és az AVM jogásza a kilakoltatást megelőző napon is kérte az önkormányzat lakásgazdálkodását intéző vagyonkezelő közbenjárását az ügyben, de sajnos eredmény nélkül.

Ezzel együtt, örömmel értesültünk róla, hogy az alpolgármester az élőláncot és kilakoltatást követően napvilágot látott közleménye szerint „Kocsis Máté polgármester utasította a Családsegítő Központ és az önkormányzat vagyonkezelő cégének vezetőjét, hogy mielőbb keressenek lehetőséget arra, hogy a család együtt maradhasson”. Őszintén reméljük, hogy ezzel kapcsolatban igazat mondott az önkormányzat.

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.