Hosszú út a lakásig – a servúdi erdő lakóinak és lakásainak története

Ez a cikk több mint 8 éves.

A Kúttói erdő egy elhagyatott terület Kispest határában, a Ferihegyi út mellett. A Servúd néven közismert erdős területen évtizedekig éltek hajléktalan emberek saját építésű kunyhókban, akiket 2015 tavaszán megbírságoltak és elkergettek onnan. Az érintettek közül néhányan a saját fellépésük és A Város Mindenkié csoport érdekérvényesítő munkájának eredményeképpen ígéretet kaptak Gajda Péter kerületi polgármestertől, hogy szociális bérlakásba költözhetnek. Most úgy tűnik, hogy a több, mint egy éve húzódó egyeztetések után 2015. szeptember 24-én a kispesti képviselő-testület is jóváhagyja a programot, amelynek keretében először kettő, majd jövőre még egy család költözhet szociális bérlakásba és amelynek megvalósításáért az Utcáról Lakásba Egyesület lesz felelős. Az érintettek jelenleg munkásszállón vagy hajléktalanszállón élnek.

hatarozat.jpg

A történet főszereplői Csorba János és Csorba Jánosné Erika, valamint Horváth Sándorné Krisztina és a gyermekei: ők lehetnek az első beköltözők a kispesti elsőként lakhatás program keretében. Csorba János és felesége, a kispesti születésű Erika más hajléktalan emberekkel együtt közel egy évtizedig éltek a Kúttói erdőben. A kispesti városvezetés időről időre konténereket biztosított számukra az erdős terület tisztántartásához, és az utcai szociális munkások is sok éve látogatták őket. Amikor az erdészeti hatóság eljárást indított a servúdi erdő lakói ellen az erdő jogosulatlan használata miatt és a kunyhók elbontását helyezték kilátásba, az érintettek az AVM segítségével ismét a Kispesti Önkormányzathoz fordultak. Azt kérték a kerület döntéshozóitól, hogy a szomszédos Kőbányához hasonlóan Kispest is indítson „elsőként lakhatást” szemléletű programot, amelynek keretében a kilakoltatással veszélyeztetett erdőlakók jutnának első körben lakáshoz. Ennek keretében az Utcáról Lakásba Egyesület üresen álló szociális bérlakások felújítását vállalta volna az Önkormányzattal együttműködésben, ahol a beköltözők hosszú távú bérlőkké válhatnak. Gajda Péter polgármester ígéretet tett arra, hogy rendelkezésre bocsát lakásokat erre a célra, és munkatársai többször jelezték, hogy ha a program jól sikerül, akkor akár hosszú távú együttműködés is születhet az Egyesülettel.

igazolas.jpg

Mire a servúdiak helyzetére ez a megoldás született, már több, mint fél éve bent volt az Önkormányzatnál Horváth Sándorné Krisztina lakáskérelme, aki szintén a Kúttói erdőben lakott. 4 gyermeke azért van a mai napig is állami gondozásban, mert az özvegy édesanya lakhatása nem megoldott. Ő 2014 nyara óta várt a Kispesti Önkormányzat döntésére a lakhatásával kapcsolatban – szóbeli ígéretet többször kapott helyzete rendezésére, de konkrét lépések nem történtek ügyében. Az önkormányzat 2015 elején úgy döntött, hogy Krisztina lehet az egyik első beköltöző a Kunyhóból lakásba programban, amivel a két, eddig külön szálon futó ügy összevonásra került. A szociális bizottság 2015. január 13-án határozatott hozott két lakás felajánlásáról a Kúttói erdő lakóinak, 2015. április 8-án pedig az a megállapodás született a polgármesterrel, hogy „a harmadik lakás kijelölésére a későbbiekben, a megüresedő, erre célra felhasználható lakásállomány terhére kerül sor.”

Ugyanekkor a polgármester felkérte a kispesti Vagyonkezelő munkatársait, hogy javasoljanak ingatlanokat a program számára, és kijelölte a program elindításának felelőséül Varga Attila képviselőt, a szociális bizottság elnökét. A vagyonkezelő ajánlata ultimátumszerű volt: összesen két lakást nézhettek meg az érintettek és az Egyesület képviselői. Ezen a bejáráson Varga Attila elmondta, hogy az Önkormányzat vállalja a felújítások törvény szerint rájuk eső részét. Az Egyesület munkatársai az egyeztetés során többször jelezték, hogy az ingatlanok felújítása a piaci értékükhöz képest aránytalanul sokba kerül, ezért javasolták az Önkormányzat felé, hogy más ingatlant keressen a programba. Ez elől azonban elzárkóztak, így a két először ajánlott lakással indult meg a program előkészítése. Miután az Önkormányzat több alkalommal vissza akart lépni, illetve a vagyonkezelő jelentősen hátráltatta az együttműködést, végül az Egyesület a program megvalósítása érdekében még az Önkormányzat felújítási kötelezettségének jelentős részét is átvállalta. A 2015. szeptember 14-én aláírt jegyzőkönyv szerint az Önkormányzat lakásonként összesen 1 millió forintot fordít a programra, a felújítás további költségeit pedig az Egyesület vállalta magára.

jegyzokonyv.jpg

A tárgyalások során több szóbeli és írásbeli szándéknyilatkozat is született az Önkormányzat részéről, melyek közül több időbeli vállalást is tartalmazott. Az eredeti tervek szerint a lakások felújításának augusztusban kellett volna indulnia, azonban ehhez legkésőbb az ezt megelőző képviselő-testületi ülésnek jóvá kellett volna hagynia az Önkormányzat és az Egyesület közti együttműködési megállapodást. A képviselő-testület hónapokon keresztül nem tűzte napirendre a megállapodást, így a felújítás folyamatosan tolódott. Ez Horváth Sándorné Krisztinának különösen nagy veszteség, mivel más lakhatási lehetőség híján gyermekei továbbra is intézményben élnek

Mindeközben a program kapcsán három közösségi gyűjtés is indult, amelyek során több, mint egymillió forintot adtak össze szolidáris állampolgárok a servúdiak lakhatásának rendezésére. A bírságok kifizetésére indult gyűjtés itt, a lakások felújítására vonatkozó gyűjtések itt és itt találhatóak.

Szeptember 14-én hétfőn egy újabb egyeztetésre került sor az Önkormányzattal, amelyen a polgármester írásos ígéretet tett arra, hogy a kispesti képviselő-testület legközelebbi, 2015. szeptember 24-i ülésén biztosan fogja tárgyalni a programot. Az Önkormányzat és az Egyesület közötti együttműködési megállapodást tartalmazó szerződés jelenleg is kidolgozás alatt van. Az érintettek és támogatóik – akik, ahogy az a közösségi gyűjtéseinken kiderült, rengetegen vannak – abban bíznak, hogy a nehéz kezdés után egy sikeres programba foghatunk bele akkor is, ha az Önkormányzat felújítási kötelezettségeinek átvállalása, és az ingatlanok rendkívül rossz állapota minden eddiginél nagyobb terhet ró a résztvevő civil szervezetekre, az érintettekre és az önkéntesekre is.

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.