Egy zuglói lakáspályázat margójára

Ez a cikk több mint 5 éves.

A Város Mindenkié egyik hajléktalan tagja örömmel újságolta, hogy (ahogyan arra egy másik tagunk felhívta a figyelmét) a zuglói önkormányzati lapban megjelent egy szociális bérlakás pályázat. Az AVM hajléktalan tagjai igyekeznek követni a pályázati kiírásokat (a budapesti pályázatokat rendszeresen közüljük is az Utcajogász blogján), és alkalmanként meg is pályáznak ilyen lakásokat, még akkor is, ha tudják, hogy szinte semmi esélyük nincs (hiszen annyira kevés szociális bérlakás van, és olyan sok rászoruló.) Pedig nagy szükségük volna megfizethető lakhatásra. A szóban forgó tagunk sincsen ezzel másként: noha már van rendszeres munkája (kemény fizikai munka egy gyárban), egyelőre mégis egy sátorban él, közterületen, mivel a hajléktalanellátást nem szeretné igénybe venni (amivel egyébként havonta kb. 30 ezer forintot spórol az államnak…), a piaci bérlakást pedig egyelőre nem engedheti meg magának.

--100046.jpg

Ráadásul nem akárhol, hanem Zuglóban hírdették meg a pályázatot. A napokban került fel az AVM levelezőlistájára (ahová a tagjaink rendszeresen küldenek fel a lakáspolitikai témájú cikkeket és politikai közleményeket) a Párbeszéd Magyarországért (PM) sajtóközleménye is, amely szerint a Fidesz jelentős forrásokat vont el a hajléktalanság megelőzésére és a lakhatás biztosítására szolgáló állami programokból. Megszűnt a korábbi országos, normatív lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás, amit az önkormányzatok ellensúlyozhatnának, de azok pedig még kevesebb központi támogatást kapnak ehhez, mint korábban. A közlemény eddig rendben is volna: a PM-esek fontos dolgoknak néztek utána, fontos dolgokra hívták fel a figyelmet, és alapvetően igazuk van.

Még azzal sem volna önmagában gond, hogy a közlemény szerint „a tömeges lakásvesztést csak a Zuglói Modellt követő önkormányzatok tudják megakadályozni”, és hogy a dokumentum végén arra kérik a „jóérzésű polgármestereket pártállástól függetlenül, hogy tanulmányozzák a Zuglói Modellt, és lehetőségeik szerint ellensúlyozzák az embertelen, lakásvesztést eredményező fideszes politikát”. A Zuglói Önkormányzat ugyanis valóban előremutató módon szabályozta újra március elsejével a helyi pénzbeli ellátásokat, és ezen belül is kiemelkedően jó a lakásfenntartási támogatás és az adósságcsökkentési támogatás helyi rendszere. (A pénzbeli ellátások új zuglói rendszerét egy külön bejegyzésben üdvözöltük, illetve értékeltük.) Ráadásul a közterületi hajléktalanság kriminalizálásáról szóló korábbi, a Kúria szerint „kirívóan törvénysértő” helyi szabályozást eltörölölték, és a Zuglói Önkormányzat példamutató módon egyetlen kerületi területet sem jelölt ki arra, hogy ott is büntethető legyen a „közterületen való életvitelszerű tartózkodás”, mertZugló nem a hajléktalanok, hanem a hajléktalanság ellen küzd”. Ez a beszéd!

Kényelmetlenül érzi magát az ember azonban akkor, ha összeolvassa a fent említett lakáspályázat kiírását és a PM közleményét (emlékeztetőül: Zugló polgármestere a PM politikusa). Nem csupán arról van szó, hogy a zuglói kiírás a családok átmeneti otthonában lakók esetében 5 éves korábbi zuglói lakóhelyet ír elő, vagy hogy a pályázat során előnyt élveznek azok, akik a pályázatuk benyújtását megelőzően legalább 5 évig folyamatosan zuglói lakóhellyel rendelkeztek. Ezek sem ártatlan szabályok (hiszen a hajléktalan embereket és vélhetően azokat az alacsonyjövedelmű háztartásokat is kizárja a pályázatból, amelyek noha Zuglóban laktak, rajtuk kívül álló okból mégsem oda voltak bejelentve, így azt nem tudják igazolni), de sajnos általános önkormányzati gyakorlatot tükröznek.

Talán még azt sem tennénk külön szóvá, hogy kizáró ok, ha a pályázó „a pályázat kiírását megelőző öt éven belül önkényesen, vagy jogcím nélküli lakáshasználóként költözött be bármely lakásba, vagy ellene lakásfenntartási kiadás meg nem fizetése miatt bírósági eljárás volt folyamatban” – noha itt is morálisan nehezen igazolható kirekesztő szabályozásról van szó. Mert kikre is utal az a csúnya kifejezés, hogy „önkényes” beköltöző? Többnyire olyan emberekre és családokra, akik bármilyen egyéb emberhez méltó, rendelkezésre álló alternatíva hiányában, a zuglói lakásrendelet megalkotói (és e sorok olvasóinak jelentős része) számára talán el sem képzelhető kényszerek közepette, rajtuk kívül álló okokból (lásd fentebb: „embertelen, lakásvesztést eredményező fideszes politika”) beköltöztek egy üresen álló (gyakran önkormányzati) lakásba. Ezzel ártani nem nagyon ártottak senkinek (a lakás ugye üresen állt), sőt. A közös vagyonunk ugyanis bizonyosan jobban hasznosul akkor, ha arra rászorulók laknak benne, mint akkor, ha üresen áll – arról nem beszélve, hogy azáltal, hogy maguk oldották meg a lakhatásukat, jelentős összegeket spóroltak az államnak (vagyis a társadalomnak), hiszen ezáltal nem szorultak rá a hajléktalan-ellátásra, és talán a gyermekeik sem kerültek (hajléktalanságuk miatt, nem mellesleg törvénysértő módon, ugyanakkor igen magas állami kiadások árán) állami gondozásba, legalábbis egy ideig.

Vagy miért is válna valaki méltatlanná arra, hogy legalább pályázhasson, tehát legalább megpróbálhasson megfizethető lakhatáshoz jutni azért, mert hátraléka volt, és emiatt bírósági eljárás indult ellene? Nem lehet, hogy nem ő tehet róla, hanem olyan rajta kívül álló okok miatt adósodott el, mint a munkanélküliség, alacsony bérek, a jóléti állam leépítése, vagy éppen a családsegítő szolgálat hanyagsága és a korábbi adósságkezelési szolgáltatás kirekesztő részletszabályai?

Van azonban egy további részlete a pályázatnak, ami még az eddigieknél is kevésbé védhető: elsőbbséget élvez az a pályázó, akinek felsőfokú végzettsége van. Miért? A szociális bérlakásoknak nem az volna a feladata, hogy lehetővé tegye az arra leginkább rászorulóknak a megfizethető lakhatást? Magyarországon sokkal nagyobb eséllyel találnak állást azok, akiknek felsőkofú végzettsége van, és ha van munkájuk, átlagosan sokkal többet keresnek, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek. Mi indokolja akkor, hogy ők élvezzenek elsőbbséget egy szociális bérlakáspályázaton, amikor egy szociális bérlakásra arra minden ésszerű mérce szerint kevésbé szorulnak rá, mint mások?

Ráadásul, a pályázat fenti elbírálási szabályai nem egyetlen pályázatra (és az abban meghírdetett mindösszesen 2 lakásra) vonatkoznak csak, hanem (a vonatkozó zuglói rendelet értelében) az összes szociális szociális bérlakásra!

Valóban jó volna, ha a „Zuglói Modellnek” ezeket az elemeit is átvennék más önkormányzatok?

A pénzbeli ellátások új zuglói rendszerét méltató bejegyzésünk végén javaslatokat fogalmaztunk meg a Zuglói Önkormányzat felé. Ezek egyikét megismételve, javasoljuk az önkormányzati lakásgazdálkodás felülvizsgálatát, és mindezt a kerületi lakosok, és különösen a lakásszegénységben közvetlenül érintett csoportok legszélesebb körének döntés-előkészítésbe és döntéshozatalba való bevonásával.

 

Fotó: Vörös Anna (http://www.fotokontakt.hu)

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.