Tisztelt Képviselők!

A Fővárosi Közgyűlés 2015. május 27-i ülésén 6. napirendi pontként fogja tárgyalni a 77/2013. (XII. 3.) rendelet módosítását, amely Budapest területén a közterületek azon részének kijelöléséről szól, ahol az életvitelszerű közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül. A módosítás előzménye, hogy a Kúria az Alapvető Jogok Biztosának indítványa nyomán 2014 végén törvénysértőnek ítélte és 2015. május 31-ével megsemmisítette a Fővárosi Közgyűlésnek a hajléktalan emberek hatósági üldözéséről szóló rendeletének jelentős részét. A Kúria a következő tíz kerületre vonatkozó közterület kijelöléseket semmisítette meg: II., IV., IX., X., XIII., XIV., XVI., XVII., XXI., XXII. A Kúria indokolása szerint törvénysértőek voltak azok a rendelkezések, amelyek az önkormányzat illetékességi területének egészén, vagy annak jelentős, összefüggő területein rendelte tiltani a hajléktalanságot, és amelyek az állampolgárok számára nem egyértelműen azonosítható módon határozták meg a tiltott területeket.

A most tárgyalt rendeletben a 10 kerületből 7 ismételten megjelölt olyan területeket, ahol tiltott lesz a közterületi hajléktalanság, csupán jogilag kifinomultabb érveléssel támasztották alá az embertelen javaslatot. Három kerület: a XIII., a XIV. és a XXII. egyelőre nem jelentett be tiltott zónákat, de a Zuglói Önkormányzat kivételével ezek az önkormányzatok is hamarosan döntenek majd a kerületi szabályozásról. Miközben üdvözöljük, hogy Zuglóban a helyi vezetés belátta, hogy a hajléktalanság megoldása nem a hatósági üldözés, elszomorítónak találjuk, hogy összességében kilenc kerület már élt, vagy élni fog azzal a lehetőséggel, hogy további olyan területeket jelöljenek ki, amelyeken büntethető a hajléktalanság.

Figyelmét és együttérzését szeretnénk kérni, mielőtt leadja szavazatát. Az életvitelszerű közterületen lakás büntetése ellehetetleníti az utcán élő emberek életét – hiszen ellátásuk, megélhetésük kerül veszélybe –, és sérti emberi és állampolgári jogaikat azáltal, hogy börtönnel fenyegeti őket azért, mert az utcán vagy erdőben kell élniük. Az utcai élet kényszerhelyet, amelynek az oka a szegénység, a munkanélküliség és a felelős lakáspolitika hiánya. A túlzsúfolt tömegszállók nem jelentenek megoldást, hiszen a tömegszállások sértik az ott élni kényszerülő emberek méltóságát. Ráadásul jelenlegi formájában a hajléktalanellátó-rendszer nem is tud mindenkinek helyet biztosítani, és a téli időszakban a fekhely nem feltétlenül jelent ágyat sem, hanem esetleg egy-egy földre terített matracot vagy szivacsot az éjjeli menedékhelyeken.

A 2015 áprilisi jelentésében az Alapvető Jogok Biztosa ezt írja a jelenleg érvényben lévő fővárosi rendeltről: „a közterület-használattal kapcsolatos intézkedések hatására a tiltott területeken nem lett kevesebb fedél nélküli ember, csak a segítségnyújtók kevésbé találják meg őket, így a konkrét életveszélyes helyzeteknek való kitettségük nagyobb”. Ezzel együtt az ombudsman azt is kijelenti, hogy „világosan és egyértelműen el kell választani a hajléktalanok (krízis) ellátását és az esetlegesen elkövetett szabályszegések szankcionálását: az állami büntetőhatalom gyakorlása, illetve a szociális segítségnyújtás különböző funkciók és feladatok, amelyet egybemosódása alkotmányosan súlyos következményekkel jár.” Felhívjuk a figyelmüket arra is, hogy az Alkotmánybíróság 2012 novemberében kimondta, hogy a hajléktalanság szociális, és nem rendészeti kérdés, amit nem lehet a tiltás, a büntetés és az üldözés eszközeivel megoldani. 2013 októbere óta több, mint 450 esetben indult szabálysértési eljárás hajléktalan emberek ellen csak azért, mert nincsen hol lakniuk. Ezen túl több ezer esetben zaklattak közterület-felügyelők és rendőrök hajléktalan embereket a rendeletre hivatkozva és küldték el őket alvóhelyükről.

A szabálysértési törvény a világörökségi területeket automatikusan tiltott zónává tette a hajléktalan emberek számára, és felhatalmazta az önkormányzatokat további területeket kijelölésére. Ezt kihasználva a Tarlós István által jegyzett rendelet lényegében egész Budapestet hajléktalanmentes övezetté nyilvánítja, ideértve a tömegközlekedési megállókat és azok 50 méteres körzetét, több tucat aluljárót, valamint ezek 50 méteres körzetét, a játszótereket és azok 100 méteres körzetét, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi és oktatási intézményeket és azok 100 méteres körzetét, a hidakat és felüljárókat, és az ezek megközelítésére szolgáló lépcsőket. Ha a rendeletmódosítást nem fogadják el, ezek a területek így is tiltott zónák maradnak, de mégis Budapest jelentős része válik újra elérhetővé a fedél nélkül élő emberek számára – hiszen a Kúria döntése nyomán a kerületi szabályozások jelentős része május végével hatályukat vesztik.

Ha ezt a rendelmódosítást elfogadják, és továbbra is kitiltanak minket a város jelentős részéből nem oldják meg a hajléktalanság problémáját, csak eltüntetik szem elől. Mi nem ingyen lakásokat akarunk, csupán azt kérjük, hogy a hajléktalan emberek üldözése helyett az idejét, energiáját és a közösség pénzét a lakásszegénység valódi megoldásainak kidolgozására fordítsa többek között a szociális bérlakás-rendszer fejlesztésével, érdemi lakhatási támogatással, és az üres ingatlanok felhasználásának ösztönzésével. Kérjük, hogy szavazzon nemmel a módosításra, kezdeményezze az egész embertelen rendelet hatályon kívül helyezését, és képviselőtársaival közösen dolgozzon a hajléktalanság valós megoldásain!

További információ az életvitelszerű közterületen lakhatás büntetéséről

A Város Mindenkié javaslatai a hajléktalanság megelőzésére és csökkentésére

2015. május 26.                                                                    A Város Mindenkié csoport tagjai