Tapasztalatcsere a Migszol csoporttal

Ez a cikk több mint 6 éves.

Nemrégiben azzal keresett meg bennünket a Migráns Szolidaritás csoport, hogy nagyon kíváncsiak az AVM nőcsoportjának (Hajléktalan Nők Egymásért Munkacsoport, azaz HANEM) munkájára, szeretnének többet megtudni rólunk és arról, ahogyan működünk. Nagyon örültünk a megkeresésnek, mert fontosnak tartjuk a Migszol munkáját – hogy az érintettek bevonásával, mozgalmi eszközökkel szervezik a magyarországi menekültek és bevándorlók érdekképviseletét. Ráadásul az AVM egyik legfontosabb alapelve épp az, hogy szolidaritást vállalunk más elnyomott társadalmi csoportok képviselőivel, kiállunk mellettük és amiben tudjuk, támogatjuk őket, hiszen csak így lehetséges egy erős, alulról jövő társadalmi mozgalom felépítése. Ennek jegyében korábban is volt már együttműködés a két csoport között, ami mindig nagyon jól alakult.

migszol.JPG

Ezúttal először a Migszol nő tagjai tettek látogatást a HANEM-nél, ahol bemutattuk nekik egyrészt a munkacsoportunk működését, illetve azokat az ügyeket, amelyekkel mostanában foglalkozunk, másrészt beszéltünk azokról a specifikus problémákról, amelyek miatt két évvel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy külön nőcsoportot hozunk létre az AVM-en belül. Ennek egyik oka az volt, hogy azt tapasztaltuk, hogy nőket sokkal nehezebben tudunk toborozni a tagjaink közé és úgy gondoltuk, egy olyan munkacsoport, amely azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyek kifejezetten a hajléktalan nőket érintik (pl. a női szállókban és anyaotthonokban élők érdeksérelmei, a női egészségügyi termékekhez való hozzáférés, az abortusz vagy a prostitúció) és amelyben csak nőkkel dolgozhatnak együtt, talán sok nő számára vonzóbb lehetőség, mint egy nemi szempontból vegyes csoport. Emellett a munkánk során azt is nagyon hamar megtapasztaltuk, hogy – sajnos nem túlzottan meglepő módon – az aktivizmus sem mentes a nemek közötti egyenlőtlenségtől, ezért ahhoz, hogy egy igazságos és valódban demokratikus mozgalmat építsünk, szükség van olyan szabályokra és lépésekre, amelyek a mozgalomban részt vevő nők megerősödését és érvényesülését szolgálják. E lépések egyike volt a HANEM létrehozása, ahol minden hajléktalan nő biztonságban érezheti magát, azok is, akik életük során nagyon rossz tapasztalatokat szereztek a nemek közötti egyenlőtlen viszonyok következtében.

Ezek után a Migszol tagjai elmesélték, hogy ők milyen, kifejezetten a menekült, illetve bevándorló nőket érintő problémákkal szembesülnek a munkájuk során. Megtudtuk, hogy amikor ellátogatnak egy menekülttáborba, akkor alig találkoznak nőkkel, mert az elnyomó nemi szerepek nagyon lekorlátozzák a nők mozgásterét. Azt is tapasztalták, hogy a Migszol által szervezett tüntetéseken és más eseményeken a nők többnyire csak háttérszerepet vállalnak, miközben láthatóan ők is fontosnak tartják az állampolgári fellépést és szívesen vállalnak benne szerepet. Ezek után közösen ötleteltünk arról, mit tehetnének a Migszol tagjai ezekkel a nehézségekkel kapcsolatban. A HANEM tagjai bemutattak néhányat azok közül a szabályok közül amiket az AVM-ben alkalmazunk a nők helyzetbe hozása érdekében – pl. ösztönözzük a nők nyilvános fellépését az AVM képviseletében, illetve csak férfiak nem képviselhetik a csoportot (ha több szereplőre is van lehetőség); a „háztartási” feladatokból a férfi tagoknak is ki kell venniük a részüket; és a partnerét bántalmazó férfi nem lehet a csoportunk tagja.

Néhány héttel a találkozó után pedig a HANEM két képviselője külön foglalkozást tarott a Migszol tagjainak, ezúttal már nem csak a nőknek. Itt általánosságban a nemek közötti egyenlőtlenségekről beszélgettünk és a szegénységgel, illetve hajléktalansággal küzdő nők számára elérhető szoglátatásokról tanultunk Csurikától. Mi nagyon jól éreztük magunkat és úgy éreztük, nagyon hasznos volt mindkét alkalom. Biztosan folytatjuk és nagyon szurkolunk a Migszolos nőknek!

2014. október 22.                                                                                Dósa Mariann

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.