A Kúria a fővárosi hajléktalanellenes rendelet egyetlen pontját semmisítette meg

Ez a cikk több mint 6 éves.

A Kúria 2014. szeptember 9-i döntésében megsemmisítette a fővárosban az életvitelszerű közterületen tartózkodást tiltó rendelet azon pontját, amely a „Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról” szóló rendelet hatálya alá eső területeken tiltja a hajléktalanságot. A Kúria hatályban hagyta a rendelet azon pontját, amely 34 budapesti aluljáróból tiltja ki a hajléktalan embereket, rendelet 2. mellékletét pedig, amely a kerületi önkormányzatok által kijelölt tiltott zónákat tartalmazza, az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalta. Ezzel a döntéssel a köztéri hajléktalanság továbbra is a főváros jelentős részén tiltott „tevékenység”, amit közmunkával, illetve pénzbírsággal (és végső soron elzárással) lehet büntetni. 2013 októbere óta közel 200 esetben indítottak eljárás hajléktalan emberek ellen csak azért, mert az utcán kényszerülnek élni.

rendelet2.JPG

A szóban forgó rendeletet a Fővárosi Közgyűlés 2013. november 14-én fogadta el, miután A Város Mindenkié tiltakozó aktivistáit a rendőrség eltávolította. Az elfogadott rendeletben szinte egész Budapest hajléktalanmentes zónává vált, ráadásul úgy, hogy lehetetlen megállapítani, pontosan mely területeken szabálysértés az életvitelszerű közterületen tartózkodás. A Kúria szeptemberi döntése – amelyet azonban csak az önkormányzati választások után hoztak nyilvánosságra – az Alapvető Jogok Biztosának beadványán alapul, aki három területen kérte a rendelet felülvizsgálatát: 1) a 34 budapesti aluljáró, 2) a védett és kiemelten védett parkolási zónák, és 3) a kerületek által kijelölt területek számos pontja tekintetében.

A Kúria döntésében több fontos, elvi jelentőségű megállapítást tesz. Először is kimondja, hogy „a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseit megszorítóan kell értelmezni”, vagyis „a közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tilalmazott, ahol a védendő értékek [a közrend, a közbiztonság a közegészség és a kulturális értékek] kifejezetten, tényszerűen igazolhatóan érvényesülést kívánnak.” Másodszor, „a hajléktalan személy nem rekeszthető ki a települések, egyes önkormányzatok illetékességi területének egészéből, sőt egyes összefüggő településrészekből sem.” Harmadszor, „a megalkotott önkormányzati rendelet rendelkezéseinek a normavilágosság követelményének megfelelően, kellően pontosnak kell lenniük. Nem megengedhetőek az olyan megfogalmazások, amelyek relativizálják annak a tilalmazott közterületnek a kiterjedését, amelyen a hajléktalan ember életvitelszerű tartózkodása szabálysértést valósít meg.” Végül, a Kúria megerősítette az Alkotmánybíróság korábbi álláspontját, mely szerint „a lakhatási szegénység … létállapot, amely a közösség számára is szociális kötelezettségeket teremt. … A jog eszközei önmagukban nem alkalmazhatóak hatékonyan arra, hogy a közösséget „védjék” a lakhatási szegénység és az azzal járó körülmények látványától.”

A Kúria döntése alapján a 34 fővárosi aluljáró tiltott területté nyilvánítása megfelel a fenti kritériumoknak, és a főváros által korábban megszabott további területeken (világörökség, tömegközlekedési megállók, repülőtér, játszóterek, köztemetők, gyemekjóléti és oktatási intézmények, hidak, felüljárók – és mindezek környéke) továbbra is büntethető a hajléktalanság. Annyiban valóban csökken a tiltott területek kiterjedése, amennyiben a rendelet „tiltott zónákat” kijelölő felsorolásából 2014. december 31-i hatállyal kikerül a védett parkolási övezetekről szóló pont, mivel azt a Kúria megsemmisítette. A kerületi önkormányzatok által kijelölt területek tekintetében a Kúria az Alkotmánybírósághoz fordult.

A Város Mindenkié csoport bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság – immár a Kúria elvi állásfoglalásaival megtámogatva – az Alaptörvény szövegében és a bíróság összetételében 2012 óta történt változások ellenére is olyan döntést hoz majd, ami jelentős mértékben visszaszorítja a hajléktalan emberek hatósági üldözésének kiterjedését.

További információ az életvitelszerű közterületen tartózkodásról

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.