Jogerős ítélet a zuglói perben: jogszerű eljárás nélkül nem lehet kunyhókat bontani

Ez a cikk több mint 7 éves.

A Város Mindenkié (AVM) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) támogatásával polgári peres eljárást kezdeményeztek azok a hajléktalan emberek, akiket a zuglói önkormányzat jogtalanul lakoltatott ki 2011 októberében. A XIV. kerület Francia út és Egressy út kereszteződésénél lévő, a MÁV Zrt. tulajdonában álló területen évek óta életvitelszerűen tartózkodó emberek saját építésű kunyhóit a kerületi önkormányzat embertelen módon, minden eljárási szabályt megsértve, megfelelő előzetes értesítés nélkül számolta fel. Voltak, akik hat-nyolc éve fennálló otthonaikat veszítették el ingóságaikkal együtt. A földönfutóvá tett emberek beperelték az önkormányzatot és azt kérik a bíróságtól, hogy az állapítsa meg az emberi méltóságukhoz való jog és az egyenlő bánásmód törvényi kötelezettségének megsértését.

blog_6.jpg

2014. október 16-án, szinte pontosan három évvel a dózerolás után a Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben tartott tárgyalásán jogerős ítéletet hozott, és megállapította, hogy a zuglói önkormányzat megsértette a kunyhóban élő emberek emberi méltóságát és az egyenlő bánásmódhoz fűződő jogait, amikor hatósági eljárás és hivatalos írásos tájékoztatás nélkül ledózerolta az otthonaikat. A bíróság ítéletében arra kötelezte az önkormányzatot, hogy írásban kérjen elnézést a jogszerűtlenül kilakoltatott emberektől, valamint fejenként 500 ezer forint (plusz kamat) kártérítés megfizetésére kötelezte mind a hat felperes felé. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Az ítélet helyben hagyta az elsőfokú bíróság határozatát, amely többek között így fogalmaz: „Egyértelműen megállapítható, hogy az alperes hatóságként járt el, a felperesek és más a problémás területen élő emberekkel szemben a bontási munkálatok előkészítése során anélkül, hogy bármiféle szabályszerű eljárást indított volna, bármiféle jogorvoslati lehetőségről tájékoztatta volna őket. Konkrét véghatáridőt sem jelölt meg, mely időpontig kell a területet elhagyni. … A bíróság álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy … az érdekérvényesítő képesség gyengeségét, hiányát kihasználva járt el az alperes. … A bontási munkálatokat … az alperes az emberi méltóság megsértésével hajtotta végre. A felpereseket megalázó helyzetbe hozta, amikor végig kellett nézniük, hogy mindennapi tartózkodásra szánt dolgaikat akaratuk ellenére szemétként kezelik”. Ezen kívül, az ítélőtábla már-már cinikusnak nevezte a Zuglói Önkormányzat jogi képviselőjének azt az érvét, mely szerint a kunyhókat életvédelmi okokból kellett elbontani, nehogy a felettük futó vonatsínekről egy szerelvény rájuk dőljön. A bírónő a kunyhók bontását ahhoz hasonlította, mint ha az engedély nélkül árusító személy asztalát az önkormányzat alkalmazottja egyszerűen összetörné ahelyett, hogy azt megfelelő eljárás lefolytatása után távolítanák el.

Összességében, az AVM és a NEKI az ítéletet precedens értékűnek tartja, amely fontos üzenetet küld az összes olyan önkormányzatnak, amely a kunyhóban élő emberek állampolgári jogait figyelmen kívül hagyva, önkényesen és erőszakkal bont el kunyhókat. Reméljük, hogy ez az ítélet meg fogja akadályozni ennek a jogszerűtlen gyakorlatnak a folytatását.

Fotók a tárgyalásról

Fotók a bontásról

További információ az ügyről A Város Mindenkié blogján

Információ további kunyhóbontásokról

Fotó: Vörös Anna

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.