Hegedűs Dóra megtartotta az AVM-ben második képzését az önérdekérvényesítésről. Tavasszal az AVM-eseknek zárt körben volt „Hatalommal tárgyalás” címmel az első képzés. Most pedig külsősöknek is hozzáférhetően az önérdekérvényesítésről.  Míg az első speciálisan a hatalommal szembeni tárgyalás  módszereiről szólt, a mostani a hétköznapi élet során, az egymás közötti boldogulás lélektanáról.

A foglakozás gerincét a viselkedési módok megismerése tette ki. Négyféle módra osztható az emberi viselkedés annak függvényében, hogy az egyén elfogadja-e önmagát, és a környezetét: Így agresszív, és passzív, vagy manipulatív, és az önérvényesítésben jártas: asszertív viselkedés mód van. Az asszertivitás nyílt, őszinte, önbizalommal teli, és  másokat figyelembe vevő viselkedés mód. Az, amikor az ember tudatosan – a konkrét helyzetének megfelelően – érvényesíti a saját érdekét, a többiek érdekét is tiszteletben tartva. A többitől eltérően ezt mindenkinek tudatosan meg kell tanulnia. Míg a másik hármat a családban felnőve, tudattalanul hozzuk magunkkal.

A helyes viselkedéshez fontos a nekünk jó kezdeményezése, és a nekünk rossz visszautasítása. Tíz egyéni lehetőséget tanultunk arra, hogy hogyan mondhatunk NEM-et úgy, hogy azzal ne sértsük meg/ne bántsuk meg a másikat, hosszabb távon se  lehetetlenítsük el a kapcsolatunkat, viszonyunkat (akár a főnökünkkel), és mégis nemet mondjunk, amikor a saját érdekünk ezt követeli meg.

Megtanultuk, hogy hogyan épül fel az önérvényesítő (asszertív) közlés. Azaz a kezdeményezésünket miként kell szavakkal összeraknunk ahhoz, hogy az érdekünket a legjobban képviseljük. Azt kell megmondani a másiknak, hogy mi a gondom, mit érzek, és mi a célom. Ha másról szól a közlésem, az nem fogja az érdekem érvényesítését szolgálni. Valamerre félre megy.

A képzésnek része volt a jogaink felidézése, hogy tisztázzuk azt is, mit tehetünk meg szabadon, és hol kezdődik az, ami már a másik ember szabad cselekvéséhez (jogához) tartozik.

Majd az elmélet rögzítéséhez szituációs gyakorlatokat végeztünk a társaság nagy derülésére. Az életből vett helyzetekben próbáltuk ki a régi tapasztalatainkat, és az új módú cselekvést. Ha jól emlékszem, legnagyobb sikere a havonta egyszer étterembe jutó, és akkor tökéletes ízű és forró levest akaró agresszív hajléktalan vendég (aki hideg levest kapott) és a pincér játékának volt. Az egyik tagunk – több évtizedes felszolgálói tapasztalattal –
nem hagyta kimozdítani magát nyugalmából, bárhogy próbálkozott agresszivitásban kevésbé járatos érintettünk.

Az AVM-ben megszokott szendvicsek, kávé és üdítők kibírhatóvá tették az egynapos képzést az anyagi problémákkal küzdőknek is.

A magam számára nagyon hasznosnak tartom ezt a képzést, úgy érzem, hogy a viselkedésem megváltoztatásával sokat változtathatok az életben való boldogulás terén. És jó „lecke” volt, kellő anyagot kaptunk a viselkedésünk alakításához, megértéséhez. Jelenleg nincs tervbe véve, de nagyon örülnék Hegedűs Dóra bármilyen további képzésének.

2014. szeptember 30.                                                                              gat