Javaslatok önkormányzati szociális bérlakások energetikai korszerűsítésének finanszírozására

Ez a cikk több mint 7 éves.

Gyakran szembesülünk azzal, hogy az önkormányzatok forráshiányra hivatkoznak, amikor eladják, lebontják, vagy egyszerűen csak nem tartják karban az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakásaikat; onnan kilakoltatják a bérlőket. Alapvetően azt gondoljuk, politikai kérdés, hogy egy önkormányzat milyen intézkedésekre költ inkább pénzt, de belátjuk, hogy a jelenlegi magyar kontextusban – országos lakáspolitika és erre szánt források nélkül – valóban nehéz egy önkormányzat helyzete, ha valódi lakáspolitikát, vagy számottevő méretű szociális bérlakás állományt szeretne esetleg fenntartani.

Ezért áttekintettük, hogy a most kezdődő, 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusban a jelenleg ismerhető dokumentumok alapján Budapesten milyen források lesznek lakhatási témákra becsatornázhatóak. Úgy gondoljuk, hogy amennyiben egy önkormányzatnál megvan erre a politikai szándék, lehetősége lesz EU-s forrásokból megújítani bérlakásállományának akár jelentős részét. A helyi döntéshozóknak pedig felelősségük, hogy az ily módon rendelkezésre álló forrásokat a legrászorulóbbak helyzetének javítására, és ne pedig presztízsberuházásokra költsék.

energia_kicsi.jpg

A levelet a következő négy szervezet nevében küldtük el a 23 budapesti kerület polgármestereinek, alpolgármestereinek és szociális szakembereinek: Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, Habitat for Humanity Magyarország, Szociális Építőtábor Egyesület, A Város Mindenkié

Tisztelt Polgármester Úr, Polgármester Asszony!

A most kezdődő uniós költségvetési ciklusban az önkormányzatok számára megnyíló fejlesztési forrásokra, illetve az azzal kapcsolatos lehetőségekre és teendőkre szeretnénk felhívni a figyelmét. A levél szerzői olyan különböző csoportok és szervezetek, melyek hazai vagy nemzetközi projektek keretében végzett érdekvédelmi, szakpolitikai, kutatási illetve kivitelezéssel egybekötött munkáik során számos, a lakhatási kérdésekkel kapcsolatos tapasztalatra tettek szert. Éppen ezért az ebben a ciklusban az önkormányzatok számára becsatornázható uniós források egy részét az Önök területén fennálló lakhatási problémák enyhítésére javasoljuk felhasználni, melyhez szívesen nyújtunk segítséget, akár tanácsadás, akár együttműködés formájában. Mivel a 2014-2020 közötti időszak támogatási eljárásrendje szerint a közszféra intézményei nem pályázati úton, hanem az ún. területi kiválasztási rendszer alapján csatornázhatnak be EU-s forrásokat, fontos, hogy a 2020-ig tervezett fejlesztési projektjeik teljes listáját legkésőbb októberben elküldjék a Fővárosi Önkormányzat számára.

Ahogy azt bizonyára Ön is tudja, a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban az uniós forrásokból megvalósítani kívánt fejlesztési projektek előkészítése jelenleg zajlik. A hazánkban egyre szélesebb társadalmi rétegeket érintő lakhatási gondok enyhítése érdekében azt gondoljuk, hogy a felelős városvezetőknek e források egy részét lakhatási ügyekre – és különösen a legrászorultabbak lakhatási gondjainak enyhítésére – indokolt fordítaniuk.

Jelen levéllel a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)1 – melynek forráskerete és intézkedései vonatkoznak elsősorban Budapestre – által e téren nyújtott lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét. Ugyan az Operatív Program tervezése jelenleg is zajlik, de az önkormányzatoknak ebben az időszakban van lehetőségük érdemben befolyásolni illetve konkrét projektekkel megtölteni azt.

A VEKOP tervezett intézkedései közül elsősorban a következő kettő forrásai fordíthatóak várhatóan lakhatási ügyekre:

3.1. Köz- és lakóépületek energetikai fejlesztései és megújuló energia alkalmazása;

4.2. A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása.

A 3.1-es intézkedés keretében önkormányzati tulajdonú ingatlanok (lakások és közintézmények) felújítására lesz lehetőség. Felhívjuk figyelmét arra, hogy lehetősége van ezt a keretet minél nagyobb mértékben az önkormányzati tulajdonú bérlakások felújítására fordítani. Ennek jelentősége, hogy az ilyen típusú fejlesztések csökkentik a lakások energiaigényét, és ezáltal a benne élők rezsiköltségeit. Ez a lakók életminőségének javulásán túl az önkormányzat szempontjából a hátralékok, illetve az adósságkezelésre szoruló bérlők számának csökkenésének egyértelmű előnyével jár. Ezen kívül a felújítással a lakások értéke is növekszik. Az energiahatékonysági felújítások számos különböző beavatkozást jelenthetnek a fűtési és világítási rendszerek korszerűsítésétől a nyílászárók cseréjén át akár napkollektoros melegvízellátó-rendszerekig. A VEKOP jelenleg  ismert verziója alapján ezen intézkedésre összesen kb. 40 milliárd forint fog rendelkezésre állni a közép-magyarországi régióban (mely Budapestet és Pest megyét jelenti). Ez az összeg nagyjából 20 ezer lakás energiahatékonysági korszerűsítésére lenne elegendő.

A legtöbb fővárosi kerületben sok önkormányzati lakás áll üresen (részben leromlott állapotuk miatt), miközben sok ember él fedél nélkül, vagy nagyon rossz lakhatási körülmények között. A használatban lévő lakások felújításán túl ez a keret az üresen álló önkormányzati lakások felújítására is fordítható. Felhívjuk a figyelmét, hogy a kerületi önkormányzatoknak ez egy remek lehetőséget kínál arra, hogy használaton kívüli lakásaikat lakhatóvá tegyék és azokat például „Elsőként Lakhatást” típusú programok2 keretében jelenleg hajléktalanságban élő személyeknek adják ki. A jelenleg üresen álló önkormányzati lakások lakhatóvá tétele, és azok kiadása lényegesen gazdaságosabb, mintha azok tovább romló állapotban felhasználatlanul állnának.

A 4.2-es intézkedés keretében integrált szociális városrehabilitációs projektek finanszírozására lesz lehetőség. A leromlott, szegregálódó városrészekben található lakások felújítására álláspontunk szerint különös hangsúlyt kell fektetni, hiszen az itt élők marginalizálódásának központi eleme lakhatási helyzetük bizonytalansága és rossz lakhatási körülményeik. Úgy gondoljuk továbbá, hogy nem valósítható meg sikeres szociális városrehabilitációs program a lakóépületek minőségi javítása, a rezsiköltségek csökkentése, a lakhatás megfizethetőségének javítása nélkül. A szociális városrehabilitáció forráskerete a projektgazdai szerepkört ellátó önkormányzatok belátása szerint fordítható lakhatási kérdésekre – ezért kérjük, ezzel a lehetőséggel fokozottan éljenek. Erre az intézkedésre összesen kb. 19 milliárd forint áll rendelkezésre a régióban.

Fontosnak tartjuk továbbá felhívni a figyelmét arra, hogy a VEKOP-ban ismertetett eljárásrend szerint a jelenlegi tervezési időszakban a közszféra intézményei nem pályázati úton, hanem előzetesen leadott projektlisták, és az érintett szaktárcákkal, valamint az Irányító Hatóságokkal folytatott egyeztetések alapján finanszírozhatják
projektjeiket. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény legutóbbi módosításai alapján Budapesten a Fővárosi Önkormányzat látja el a fejlesztési tervezés koordinációját. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kerületi önkormányzatoknak hamarosan el kell küldeniük a 2020-ig tervezett fejlesztési projektjeik teljes listáját a Fővárosi Önkormányzat számára, melyet ez utóbbi 2014.10.31-ig továbbít a vonatkozó minisztérium felé. Az általunk javasolt beavatkozásokat tehát már ebben a listában szerencsés lenne szerepeltetni.

Úgy véljük, hogy a most kezdődő uniós költségvetési ciklusban lehetőségek nyílnak arra, hogy az önkormányzatok jelentős mértékben csatornázzanak be uniós forrásokat területükön a lakhatási helyzet javítása érdekében – kérjük, ne mulasszanak el élni ezzel a lehetőséggel. Szervezeteink álláspontja szerint ezeket a forrásokat az erre legrászorulóbb lakosok lakhatási gondjainak enyhítésére volna indokolt fordítani.

A levelet jegyző szervezetek nyitottak az együttműködésre a témában, örömmel osztják meg tapasztalataikat, és nyújtanak segítséget önkormányzati korszerűsítési mintaprojektek kidolgozásában, megvalósításában.

Amennyiben kérdései merülnek fel, esetleg találkozót szeretne kezdeményezni, kérjük, ne habozzon felvenni velünk a kapcsolatot!

Budapest, 2014. szeptember 19.

Üdvözlettel,

Nagy Miklós, hajléktalan aktivista, AVM

Szekér András, országos igazgató, HFH Magyarország

Ámon Ada, igazgató, Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani központ

Pintér Ádám, egyesületi titkár, Szociális Építőtábor

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.