Európai szintű megoldások a lakhatási válságra

Ez a cikk több mint 7 éves.

london_kicsi_1.jpgMagyarországon a lakhatási válság nem magyarázható az európai gazdasági térségtől függetlenül, hiszen a lakhatási gondok nem függetlenek a szabadpiacot, illetve az ingatlanpiac és bankszektor liberalizálását támogató, valamint a támogatott lakásszektor leépítésére törekvő európai politikáktól. Az Európa valamennyi országában erősödő lakhatási válság – a spanyol hitelválságtól a francia bérlakás szektor nehézségein át a kelet-európai országok méltánytalan és a szegény emberek számára megfizethetetlen lakásállományáig – egyre nagyobb nyomást helyez az Európai Unióra, hogy a közös politikák között a lakhatási kérdésekkel is foglalkozzon.

Az Európai Parlamenti választások előtt néhány nappal bemutatjuk, hogy Európai Unió döntéshozói, illetve a leendő magyar EP-képviselők hogyan tudnának megfelelő módon reagálni az európai országokat sújtó lakhatási gondokra. Az Európai Parlamentnek közvetlenül sajnos kevés hatása van a tagállamok lakáspolitikájára, illetve arra, hogy az Európai Bizottság (az EU fő végrehajtó szerveként) közös európai politikaként tekintsen a lakhatási kérdésekre. Ezt jól mutatja az is, hogy annak ellenére, hogy az Európai Parlament az elmúlt évben több előremutató javaslatot is elfogadott (egy európai szociális lakhatási kerettervvel, a lakáscélú hitelekkel, illetve egy EU-s hajléktalanügyi stratégiával kapcsolatban), az európai szintű lakáspolitika terén sajnos nem sok előrelépés történt. Viszont mivel ezek a javaslatok még igen frissek, és az EU különböző intézményein belül is egyre gyakrabban felmerül, hogy a lakhatási kérdésekkel uniós szinten is foglalkozni kell, bízunk benne, hogy a júniusban felálló új Parlament és az ősszel felálló új Bizottság (melynek összetételére a Parlamentnek az eddigieknél nagyobb hatása lesz!) napirendjére fogja tűzni a kérdést. Ha van politikai szándék, bizonyos – nem is túl bonyolult – európai szintű intézkedésekkel lényeges változásokat lehetne elérni az európai és magyar lakhatási helyzet javításával kapcsolatban.

A következő javaslatokkal fordulunk tehát az Európai Unió döntéshozóihoz, közöttük a most megválasztandó magyar EP-képviselőkhöz:

  • a következő elemek szerepeljenek a tagállamokat kötelező uniós alapdokumentumokban

◦     lakhatáshoz való jog

◦     a hajléktalanság kriminalizációjának tilalma

◦     a versenyjogi szabályozás ne akadályozza a szociális bérlakások kialakítását és fenntartását

◦     a megfelelő elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalma

  • legyenek előremutató EU-s stratégiák a lakhatás és hajléktalanság témakörében

◦     a hajléktalansággal és a szociális lakásüggyel kapcsolatos stratégiák végrehajtását rendszeres időközönként vizsgálja meg egy független szakértői bizottság, és indokolt esetben fogalmazzon meg kritikát a nemzetállami gyakorlatokkal szemben

◦     alkossák meg az Európai Hajléktalanügyi Stratégiát és az Európai Lakhatási Stratégiát

  • a lakáspolitikai célok legyenek irányadóak az uniós forráselosztásban

◦     a korábbiaknál jóval jelentősebb mértékben és szélesebb eszköztárral lehessen a közösségi forrásokat a szociális lakásügyre és a hajléktalanság csökkentésére fordítani,

◦     a szociális lakásügyre és a hajléktalanságra vonatkozó feltételek és célok legyenek egyértelműen meghatározva a tagállamok felé

a tagállamok felé egyértelmű elvárás legyen e célok figyelembe vétele fejlesztéseik tervezése során

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.