A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédelmi csoport 2014. május 21-én sajtótájékoztató keretében hozta nyilvánosságra a hajléktalanság kriminalizációjának közvetlen költségeit 2013-2014-ben. A csoport felhívta a figyelmet, hogy a jelenleg üldözésre fordított több száz milliós összeg közel 500 hajléktalan ember önálló lakhatásának támogatására lenne elegendő.
A sajtótájékoztatón Lakatos Bertalanné Jutka, az AVM hajléktalan aktivistája elmondta, hogy „felelős kormány az, amely minden egyes polgárért, így a mélyszegénységben élő és hajléktalan emberek érdekében is ugyanúgy dolgozik. Mindezt a témához értő szakembereknek kell megtenni, az érintettek aktív közreműködésével.” Az aktivista hozzátette, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem vette komolyan azt, hogy a hajléktalanság valódi megoldása az emberhez méltó lakhatás biztosítása. Ehelyett egyre bővítik a hajléktalanszállók férőhelyeit és 2013 óta az alaptörvény tiltja az életvitelszerű közterületen tartózkodást. Érdemi megoldások helyett a jelenlegi kormány is csupán két módját látja a hajléktalanság „kezelésének”: a rendészeti eszközökkel történő üldözést és a hajléktalanszállókra történő bekényszerítést.
A kormány 2013-ban összesen 19 millió forintot különített el az életvitelszerű közterületen tartózkodás tiltásának végrehajtására, 2014-re pedig ugyanezekre a feladatokra 227 millió forintot különítettek el. Ebből a pénzből az egész országban olyan szabálysértési irodákat állítottak fel, amelyek kifejezetten a hajléktalan emberek előállítására szolgálnak. Ezek közül a legaktívabban működő intézmény a fővárosi hivatal, ahol 2013 decembere óta 40 esetben állítottak elő hajléktalan embereket csak azért, mert nincs otthonuk és nem távoztak alvóhelyükről, amikor a rendőr erre felszólította őket. Ennél azonban sokkal magasabb azoknak a száma, akiket nem állítottak elő, de eljárást indítottak ellenük életvitelszerű közterületen tartózkodás miatt – a megindított eljárások száma meghaladja a százat.
Mivel a minisztérium rendelete szerint a hajléktalan emberek ellen folytatott eljárásokat egy „hajléktalanszállón” kell lefolytatni, ezért a Budaörsi úton található kormányhivatali épületben ún. krízisszállást alakítottak ki, ami lényegében egy ágyat jelent. Ezt eddig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat működtette, de nemrég átkerült a BMSZKI kezelésébe. A Máltai Szeretetszolgálatnak a szállás fenntartása havonta 500 ezer forintba került (ez évi 6 millió forint), amit a szervezet adományokból fedezett.
A hajléktalanság hatósági üldözésének költségei között vannak a rendőrség kiadásai is. A BRFK létrehozott egy külön csoportot, az ún. 16-okat, amelynek kifejezetten az a feladata, hogy a hajléktalan emberekkel szemben eljárjon életvitelszerű közterületen tartózkodás esetén. A csoport kialakításának és fenntartásának költsége a Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint 2014-ben 32.460.000 forint.
Összesen tehát 2013-2014-ben a hajléktalan emberek hatósági üldözésének közvetlen költsége minimum 280 millió forint. Az AVM számításai szerint – havi 50 ezer forintos támogatással számolva – ebből az összegből legalább 470 hajléktalan ember önálló lakhatását lehetne támogatni egy éven keresztül.
A sajtótájékoztatón az AVM ismét felszólította a felelős döntéshozókat, hogy a tömeges lakásszegénység problémájára a hajléktalanságban és szegénységben élő érintettek bevonásával keressenek olyan megoldást, amely a szociális szükségletekre és a lakhatáshoz való jogra épül. Lakatosné Jutka a csoport nevében felszólította a kormányt és a városvezetést, hogy ne pocsékolják el a közös vagyonunkat felesleges és embertelen álmegoldásokra, hanem dolgozzanak azon, hogy a szegény állampolgárok is kijuthassanak nehéz helyzetükből és emberhez méltó otthonban élhessenek.
