A Város Mindenkié 12 pontja

Ez a cikk több mint 7 éves.

10_pont_kicsi_1.jpg1. A kriminalizáció eltörlése

Töröljék el az életvitelszerű közterületen tartózkodásra vonatkozó szabálysértési tényállást és helyezzék hatályon kívül a „hajléktalanmentes zónákat” kijelölő helyi rendeleteket. Az Alaptörvényből távolítsák el a hajléktalan emberek üldözését lehetővé tevő paragrafust.

2. A lakhatás alapvető jog

Az Országgyűlés foglalja törvénybe a kikényszeríthető lakhatáshoz való jogot, és határozza meg a törvény végrehajtásának konkrét feltételeit, a felelősségi köröket és az ehhez kapcsolódó határidőket. A törvény jelölje meg azokat a társadalmi csoportokat, amelyek esetében a törvényt először be kell vezetni (pl. gyermekes családok, idősek, betegek, fogyatékkal élők), és a többi társadalmi csoport fokozatos bevonásának ütemét is.

3. Az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalma

Az Országgyűlés módosítsa a végrehajtási törvényt, a lakástörvényt és a szociális törvényt úgy, hogy senkit se lehessen megfelelő elhelyezés nélkül kilakoltatni. A törvény tartalmazzon garanciákat arra, hogy egyetlen gyereket se emeljenek ki a családjából csak azért, mert szülei elveszítették lakhatásukat.

4. Átfogó lakáspolitika, amely a rászorulókat részesíti előnyben

Az illetékes minisztérium dolgozzon ki olyan átfogó lakáspolitikai stratégiát, amely nem a lakástulajdonlást, hanem a biztonságos és megfizethető lakhatást támogatja, akár bérleti formában is. A lakáspolitikai stratégia elsődleges célja a lakás nélkül és lakhatási szegénységben élők helyzetének javítása, és a lakásvesztéssel fenyegetett emberek védelme legyen. A helyi önkormányzatok bővítsék az ellátórendszerből való kijutást lehetővé tevő pályázatokat és pénzügyi támogatásokat, és ezeket tegyék széles körben elérhetővé.

5. Kiterjedt szociális bérlakás-hálózat kialakítása

A kialakítandó lakáspolitika központi eleme kell, hogy legyen a szociális bérletű lakások számának radikális növelése. Ez elsősorban nem az új lakások építését jelenti, hanem a meglévő önkormányzati lakások fejlesztését, felújítását és az üresen álló magánlakások szociális célú hasznosítását. Elengedhetetlen, hogy ezeknek a lakásoknak az elosztása során a leginkább kiszolgáltatott helyzetű igénylők előnyt élvezzenek.

6. A lakásfenntartási támogatások növelése és kiterjesztése

Ahhoz, hogy a leginkább rászoruló emberek is biztonságban tudjanak élni, meg kell emelni a lakásfenntartási támogatás összegét, és ki kell terjeszteni azoknak a körét, akik jogosultak rá. A rezsicsökkentést olyan módon kell átalakítani, ami elsősorban az alacsony jövedelmű fogyasztókat támogatja.

7. Minden lakásban lakjanak!

A Parlament vezessen be adót a hosszú ideig üresen tartott lakásokra. A befizetett adóból hozzanak létre egy lakhatási alapot az alacsony jövedelmű emberek lakhatásának támogatására. Az illetékes minisztérium hozzon létre szociális lakásügynökséget, ami segít az üres lakások tulajdonosainak ingatlanjuk kiadásában és a rászorulóknak pedig ezeknek a lakásoknak a szociális alapú bérletében. Törvényben meghatározott módon kapjanak adókedvezményt azok, akik az üresen álló lakásukat rászorulóknak adják ki.

8. Elsőként Lakhatás program

Vezessék be az Elsőként Lakhatás modell alapján működő szolgáltatások normatív finanszírozását. A hajléktalanellátó-rendszerre fordított közpénz egy részét különítsék el az utcán élő emberek tartós lakhatásba jutását támogató programokra, és írjanak ki pályázatot hosszú távú lakhatási programokra hajléktalan emberek számára. A szociális munkások képzésébe hangsúlyosan kerüljenek be az „elsőként lakhatás” megközelítéshez szükséges készségek és ismeretek.

9. A Kenyszi-rendszer felülvizsgálata

Szüntessék meg annak a jogalap nélküli szabálynak a végrehajtását, amely szerint egy hajléktalan ember egy nap csak egyetlen nappali melegedő szolgáltatásait veheti igénye. Tegyék biztonságossá a Kenyszi-rendszerben tárolt adatokat úgy, hogy senki se tudjon visszaélni a fedél nélkül élő emberek személyes adataival. Bővítsék a nappali melegedők kötelező szolgáltatásainak körét és tegyék lehetővé a plusz szolgáltatások állami finanszírozását.

10. Az ellátórendszer átalakítása

A hajléktalanellátó-rendszer finanszírozásánál az illetékes szervek ne csak a betöltött férőhelyek, hanem a tartós lakhatásba jutatott ügyfelek számát is vegyék figyelembe. Vezessenek be érdemi és hatékony érdekvédelmi rendszert a hajléktalanellátó intézményekben. Az ellátórendszerben elérhető ételek legyenek táplálóak és egészségesek. Az ellátórendszer egész működése és az intézményekben dolgozók is tartsák tiszteletben az ügyfelek emberi méltóságát.

11. Emberhez méltó munka és jövedelem

Az állam aktívan támogassa a hajléktalan emberek munkavállalását. A hátrányos helyzetű embereket tartósan foglalkoztató munkáltatók kapjanak adókedvezményt, illetve bérhozzájárulást. A munkanélküli segély időtartamát állítsák vissza minimum 9 hónapra. Szüntessék meg a közmunkások hátrányos megkülönböztetését és jelentősen javítsák a közmunkások munkakörülményeit. A közmunkások is kapják meg legalább a havi minimálbért munkájukért.

12. A lakcím-szabályozás felülvizsgálata

Az Országgyűlés módosítsa az összes vonatkozó jogszabályt úgy, hogy ne a lakcím legyen az állampolgári jogosultságok alapja. A rendszert úgy kell átalakítani, hogy az az állampolgár is hozzá tudjon férni minden szolgáltatáshoz és ellátáshoz, akinek nincsen hagyományos lakáscíme. A lakóhelyet és tartózkodási helyet váltsa fel az ingyenesen és rendszeresen frissíthető értesítési cím intézménye.

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.