Liberálisok: Öngondoskodás és néma csönd

Ez a cikk több mint 7 éves.

liber2_kicsi.jpgA szintén az ellenzéki összefogásban résztvevő Liberálisok rövid választási programja egyáltalán nem foglalkozik lakhatási problémákkal vagy a hajléktalansággal. A szegénység kapcsán szintén semmitmondó, és érthetetlen módon szinte semmilyen érdemi javaslatot nem fogalmaz meg a szegénység csökkentésére. Ezért ennek a témának a mélyebb elemzésébe nem is fogunk bele.

Röviden: alapvetéseiket – a szabad piacot, az öngondoskodást és az „együtt érző liberalizmust” – hangsúlyozva a Liberálisok nem vázolnak fel semmilyen, a társadalmi egyenlőtlenségeket enyhítő célt vagy intézkedési tervet.

A programtól különálló,Az együttérző liberalizmus 20 pontja” című dokumentum csupán egy félmondatot tartalmaz arról, hogy a párt nem feledkezik meg a „leszakadó rétegekről” sem, bármely konkrétum nélkül. A rászorultsági elvet hangsúlyozzák még, amely azonban gyakrabban szolgál inkább az egyenlősítő társadalompolitikai intézkedések felszámolására, mint a rászorulók valódi megsegítésére. Ráadásul a program és a 20 pont egész szövege alapvetően az állam szerepének csökkentéséről, és az állampolgárok öngondoskodásának hangsúlyozásáról szól.

Ebben a programban az együttérzésnek nem sok jelét látjuk. Ráadásul A Város Mindenkié álláspontja az, hogy a társadalompolitikát nem a jómódúak együttérzésére, hanem a mindenki számára biztosított szociális jogok eszméjére kell építeni.

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.