Életvitelszerű közterületen tartózkodás Budapesten: 390 zaklatás, 75 eljárás és 39 előállítás

Ez a cikk több mint 7 éves.

zarkahelyett_kicsi.jpgSokféle adat kering azzal kapcsolatban, hogy életbe lépése óta pontosan hány hajléktalan ember esett áldozatául a 2013. október 15-én elfogadott szabálysértési törvénynek, ami a korábbi alkotmánybírósági döntést felülírva ismét büntethetővé tette az „életvitelszerű közterületen tartózkodást”, azaz a közterületi hajléktalanságot. A törvény elfogadása után, amely a világörökségi területeken automatikusan szabálysértéssé tette a hajléktalanságot, a fővárosi és több vidéki önkormányzat is helyi rendeletet hozott, amelyekben meghatározták azokat a tiltott zónákat, ahol a törvény alkalmazható – ezeket hívjuk „hajléktalanmentes zónáknak”. Tudomásunk szerint a fővároson kívül Békéscsaba, Debrecen, Kaposvár, Salgótarján, Miskolc, Pécs, Hatvan és Eger önkormányzata hozott hasonló rendeletet.

A helyi rendeletek életbe lépése után a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium rendeletet adott ki, amelyben előírta, hogy az életvitelszerű közterületen tartózkodás miatt eljárás alá vont személyeket egy arra külön kijelölt hajléktalanszállón kell előállítani. Ezeknek az intézményeknek a kialakítására 2013-ban 20, 2014-ben pedig több, mint 220 millió forintot különített el. Budapesten a Budaörsi úton, a régi Márton Áron Kollégium területén alakítottak ki egy napi 24 órában működő járási hivatalt, ahol egy ún. krízis szálláshelyet is működtet a Máltai Szeretetszolgálat. Ezen kívül, a BRFK kialakított egy 16 főből álló különleges csoportot, amely kifejezetten az utcán alvás miatti eljárások megindítására specializálódott. Sajnos arra még nem kaptunk válasz sem a Máltai Szeretetszolgálattól, sem a rendőrségtől, hogy pontosan mennyibe került a krízis szálláshely és a speciális rendőri osztag kialakítása és folyamatos fenntartása (az adatkéréseink 15 napos válaszadási határideje már lejárt).

A Város Mindenkié 2013. október 15. óta minden hónapban közérdekű adatigényléssel fordul a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához (KEKKH), hogy megtudjuk, hány ember ellen indítanak eljárást azért, mert az utcán él. Ezt az adatot minden hónapban közzé tesszük a blogunkon. Ezek alapján a rendőrség felváltva alkalmazza a rendelkezésére álló büntető eszközöket: van, aki ellen eljárást indít, van, akit előállít és van, akit figyelmeztetéssel üldöz el lakóhelyéről. A jelenlegi állás szerint 2013. október 15. és 2014. február 1. között összesen 75 esetben indult eljárás hajléktalan emberek ellen. Ez nem jelent 75 embert, hiszen egy személy ellen sajnos többször is indítanak eljárást (ezt is a közérdekű adatigénylésünkre érkezett válaszokból tudjuk). Az eljárások túlnyomó többségében a kiszabott büntetés figyelmeztetés. Ez önmagában nem tűnik jelentősnek, de ennek a törvénynek az esetében hatalmas jelentősége van, ugyanis ha valakit két alkalommal jogerősen felelősségre vonnak utcán alvás miatt, a harmadik alkalommal már akár elzárást is kiszabhatnak. Ma már több hajléktalan ember ellen született két jogerős határozat, így ha harmadszorra is azon kapják őket, hogy az utcán élnek, börtönbe is kerülhetnek.

Úgy tűnik, hogy a hajléktalan emberek többségét, aki ellen eljárás indul utcán alvásért, nem állítják elő a Budaörsi úti járási hivatalban. 2013. február végéig a sajtó értesülései szerint mindössze 15 embert állítottak ott elő, míg március közepére ez a szám 39 főre emelkedett. Ez egyrészt azt jelzi, hogy a rendőrség a legtöbb esetben eljárást indít az érintettek ellen, de nem állítja elő őket, másrészt pedig azt, hogy a hatósági üldözés egyre intenzívebbé válik: az elmúlt hónap alatt kétszer annyi embert állítottak elő, mint a hivatal decemberi megnyitása és a 2014. február között.

A legfontosabb információt mégis egy nemrég nyilvánosságra került rendőrségi adatközlés tartalmazza, amely szerint eddig összesen 390 utcán élő ember szólítottak fel arra, hogy hagyja el a tiltott zónát. Ehhez a számhoz képest különösen feltűnő, hogy milyen „kevés” ember ellen indítottak eljárást vagy állítottak elő. Úgy tűnik, a közel 400 ember nagy része „engedelmeskedett” a hatósági felszólításnak és elhagyta a tiltott területet. Vagyis, ahogy azt már a törvény elfogadásakor is sejteni lehetett, a rendőrség ezt a szabálysértési tényállást elsősorban nem a konkrét büntetés foganatosítására, hanem az utcán élő emberek zaklatásának legalizálására használja. Mint arról az érintettek és a velük dolgozó szociális munkások is beszámolnak, azok az emberek, akik eleget tesznek a felszólításnak és elhagyják a területet, sokszor csak pár utcával mennek arrébb, vagy egy rövid időre eltűnnek, majd visszatérnek. Vagyis nem szűnnek meg hajléktalannak lenni (hogyan is tudnának?), csak egy rövid időre eltűnnek a hatóságok és ezzel együtt az őket segítő szociális munkások és szolidáris állampolgárok szeme elől.

2014. március 14.                                                                           Udvarhelyi Tessza

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.