Bizonytalanság és folyamatos őrség az újpesti kunyhók körül

Ez a cikk több mint 7 éves.

újpest_1.jpgMint arról korábban beszámoltunk, A Város Mindenkié (AVM) csoport tudomására jutott, hogy az újpesti rendőrkapitányság tömeges kunyhóbontásra készül a IV. kerületben. A hajléktalan érdekvédelmi csoport tiltakozik az embertelen terv ellen, amelynek következtében több, mint 30 saját építésű kunyhóban élő ember válhat földönfutóvá egyik napról a másikra. A csoport az elmúlt héten folyamatosan próbált tájékozódni a bontási tervek jogalapjáról, illetve a bontások tervezett időpontjáról. A valószínűleg a Belügyminisztérium által elrendelt bontások megakadályozása céljából a csoport aktivistái és szimpatizánsai a lakókkal együtt egész héten őrizték a kunyhókat.

Az AVM információi szerint a Belügyminisztérium utasítása alapján a fővárosban több kerületi rendőrkapitányság is felmérte a saját építésű kunyhóban élő embereket, melynek elsődleges célja, hogy az ott élő embereket kilakoltassák, otthonaikat lebontsák. Ezt az információt támasztja alá a közelmúltban megjelent belügyminisztériumi rendelettervezet is. A IV. kerületben érintett 35 emberen túl a minisztérium több mint 400 ember otthonának elbontását tervezi az egész fővárosban. Az Újpesten élő kb. 20 férfin és 15 nő semmilyen írásos értesítést nem kapott a kilakoltatásról. A tervekről csupán onnan tudnak, hogy néhányukat felkereste a rendőrség és néhány napos, illetve egyhetes határidőt adott nekik a kiköltözésre. A hatóság semmilyen hivatalos eljárásról nem értesítette a kunyhóban élő embereket, és nem ajánlottak fel nekik semmilyen emberhez méltó elhelyezést sem.

A Város Mindenkié tucatnyi aktivistája és szimpatizánsa az elmúlt héten napi kb. 10 órában őrizte a kunyhókat, miközben tájékoztatást nyújtott az érintetteknek az őket megillető tisztességes eljárásról. A csoport felvette a kapcsolatot a kerületi jegyzővel is, aki azt állította, hogy „Budapest IV. Kerület Újpest Önkormányzata semmilyen hatósági eljárást nem folytat a ’kunyhólakó’ állampolgárok kiköltöztetésével kapcsolatban. […] Amennyiben bármilyen eljárás indul azt természetszerűleg csak jogszabály felhatalmazása alapján és a humanitárius szempontok maximális figyelembe vételével tesszük.” A csoport a Belügyminisztériumtól levélben érdeklődött a bontási tervekről (erre még nem érkezett válasz), miközben kerületi rendőrkapitány többszöri próbálkozás után sem hajlandó szóba állni a csoport képviselőivel. Az AVM ezen kívül tájékoztatást kért azoknak a területeknek a tulajdonosaitól is (pl. vízművek, csatornázási művek), amelyeken a kunyhók állnak, hogy terveznek-e eljárást indítani az ott élő emberek ellen. A csoport a kunyhók őrzését a jövő héten is folytatja.

Az újpesti helyzet erősen hasonlít arra az ügyre, amelyben a Fővárosi Törvényszék február 24-én hozta meg nem jogerős ítéletét. A zuglói ügyben a bíróság első fokon megállapította, hogy a zuglói önkormányzat megsértette a kunyhóban élő emberek emberi méltóságát és egyenlő bánásmódhoz fűződő jogait, amikor hatósági eljárás és írásos tájékoztatás nélkül ledózerolta az otthonaikat. A bíróság ítéletében arra kötelezte az önkormányzatot, hogy írásban kérjen elnézést a jogszerűtlenül kilakoltatott emberektől, valamint fejenként 500 ezer forint (plusz kamat) kártérítés megfizetésére kötelezte mind a hat felperes felé.

Noha a hajléktalan emberek hatósági üldözése nem újdonság, az utóbbi három évben ez a megközelítés az állami politika szintjére emelkedett. A Fidesz politikusai 2010 óta dolgoznak azon, hogy az utcai hajléktalanságot az érintettek üldözésével és eltüntetésével „oldják meg”. Ebbe illeszkedik az Alaptörvény negyedik módosítása, amely lehetőséget teremtett az életvitelszerű közterületen tartózkodás büntetésére. Miután 2013 őszén ez a tényállás újra bekerült a szabálysértési törvénybe, a főváros kijelölte a városban a „hajléktalanmentes zónákat”. 2013 végén a Budaörsi úton megnyílt az első olyan járási hivatal, amely kifejezetten a hajléktalan emberek előállítására szolgál.

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.