Tömeges kunyhóbontásra készülnek Újpesten

Ez a cikk több mint 7 éves.

újpest.jpgA Város Mindenkié (AVM) csoport tudomására jutott, hogy március első hetében az újpesti rendőrkapitányság tömeges kunyhóbontásra készül a IV. kerületben. A hajléktalan érdekvédelmi csoport tiltakozik az embertelen terv ellen, amelynek következtében több, mint 30 saját építésű kunyhóban élő ember válhat földönfutóvá egyik napról a másikra. A csoport felszólítja a kerületi rendőrkapitányságot, hogy azonnal állítsa le a jogszerűtlen eljárást.

Az AVM-et az érintettek és szociális ellátó szervezetek is értesítették a tervezett bontásról. Noha nem világos, hogy kicsoda, illetve melyik szerv az akció „megrendelője”, úgy tűnik, hogy a bontási munkálatokat a kerületi rendőrkapitányság koordinálja. A területen élő kb. 20 férfin és 15 nő semmilyen írásos értesítést nem kapott a kilakoltatásról. A tervekről csupán onnan tudnak, hogy néhányukat felkereste a rendőrség és néhány napos, illetve egyhetes határidőt adott nekik a kiköltözésre. A hatóság semmilyen hivatalos eljárást nem indított el – legalábbis erről nem értesítette a kunyhóban élő embereket – és semmilyen emberhez méltó elhelyezést nem ajánlottak fel az érintetteknek.

A Város Mindenkié csoport a napokban felvette a kapcsolatot az összes érintettel, akik egyértelművé tették, hogy nem szeretnék elhagyni otthonaikat, ahol hosszú évek óta, többen évtizednél is hosszabb ideje élnek. Ha kilakoltatják őket, nem tudnak hova menni, így az utcára kerülhetnek. A lakók arra kérik az egyelőre ismeretlen illetékeseket, hogy ne űzzék el őket otthonukból. A kunyhók legtöbb esetben kieső, rejtett helyeken vannak, így senkit sem zavarnak. Otthonukat és azok környezetét a lakók többsége rendben, tisztaságban tartja.

Az újpesti eljárás erősen hasonlít arra az ügyre, amelyben éppen egy pár nappal ezelőtt, 2014. február 24-én hozta meg (még nem jogerős) ítéletét a Fővárosi Törvényszék. A zuglói kunyhólakók ügyében a bíróság első fokon megállapította, hogy a zuglói önkormányzat megsértette a kunyhóban élő emberek emberi méltóságát és az egyenlő bánásmódhoz fűződő jogait, amikor hatósági eljárás és hivatalos írásos tájékoztatás nélkül ledózerolta az otthonaikat. A bíróság ítéletében arra kötelezte az önkormányzatot, hogy írásban kérjen elnézést a jogszerűtlenül kilakoltatott emberektől, valamint fejenként 500 ezer forint (plusz kamat) kártérítés megfizetésére kötelezte mind a hat felperes felé.

Noha a hajléktalan emberek hatósági üldözése nem újdonság, az utóbbi három évben ez a megközelítés az állami politika szintjére emelkedett. A Fidesz politikusai 2010 óta dolgoznak azon, hogy az utcai hajléktalanságot az érintettek üldözésével és eltüntetésével „oldják meg”. Ebbe illeszkedik az, hogy az Alkotmánybíróság korábbi döntését felülírva az Országgyűlés 2013 márciusában elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását, és ezzel lehetőséget teremtett az életvitelszerű közterületen tartózkodás büntetésére. Miután 2013 őszén a szabálysértési törvénybe újra bekerült ez a tényállás, valamint a kunyhóépítés tilalma is, a főváros kijelölte a városban a „hajléktalanmentes zónákat”. 2013 végén a Budaörsi úton megnyílt az első olyan járási hivatal, amely kifejezetten a hajléktalan emberek előállítására szolgál.

Képek az érintett kunyhók egy részéről

Kunyhóbontások Budapesten

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.